A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.533/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.25/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.150 egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer- E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Fővárosi Bíróság a
- november
- napján hozott 5.B.789/2008/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki súlyos testi sértés bűntettének kísérletében /Btk. 170.§
(1)és
(2)bekezdése/ és garázdaság vétségében /Btk. 271.§
(1)bekezdése/. Ezért a terheltet - halmazati büntetésül - 1 év és 6 hónapi, 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 200.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt garázdaság és lopás miatt többször volt büntetve. 1.) A terhelt 2006 októberében büfésként dolgozott az É-i vasútállomáson található büfében.
- október 31-én 9 óra körüli időben az ott tartózkodó - hajléktalan - P. B.-t több alkalommal, ököllel megütötte a bal arcfelén, közben durván szidalmazta. A sértett az ökölcsapások következtében a fejét a falba ütötte, ezt követően a terhelt belerúgott a sértett bal oldalába a bordája magasságában, majd kizavarta őt a váróteremből. A sértett a bántalmazás következtében a földre esett és nyolc napon belül gyógyuló fejsérülést szenvedett. A sértett VIII. bordájának törése egy korábbi sérülésből eredt, a cselekmény idején bal keze betegsége miatt béna volt, így azzal védekezni nem tudott. 2.) A terhelt és V. Z. sértett iskolás koruk óta ismerték egymást. 2006 júniusa előtt V. Z. egy olyan lakást bérelt, amelyhez a terhelten keresztül jutott.
- július 15-én V. Z. élettársának születésnapját ünnepelték a B.-n lakó S. P. családi házában. A terhelt 19 óra előtt pár perccel telefonon S. P.-t V. Z.-vel együtt az utcára hívta azzal, hogy beszélni akar velük. Ekkor S. P. és a sértett kiment az utcára, ahol az ott tartózkodó terhelt és a sértett között szóváltásra került sor, amely tettlegességgé fajult. A terhelt és a sértett összeverekedett egymással, amelynek során a terhelt egy kb. 4 cm-es pengehosszúságú, szúró-vágó eszközzel testszerte megsebezte a sértettet, aki a bal combján két, egyenként 1,5 centiméteres szúrt sebzést, a bal felkarján 3 centiméteres vágott sebzést, a bal fartáj 1,5 centiméteres szúrt sebzését, a bal lapocka felett a bőr 10 centiméteres, felületes hámsérülését szenvedte el. A sérülések gyógytartama 8 napon belüli, azonban akár súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló, de nem életveszélyes sérülés is kialakulhatott volna a terhelt kisebb erejű szúrásai következtében. A Fővárosi Ítélőtábla
- március
- napján kelt 5.Bf.25/2010/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt garázdaság vétségeként értékelt cselekményét testi sértés bűntette kísérletének /Btk. 170.§
(1)és
(2)bekezdés, Btk. 16.§/ minősítette és a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzte. A Fővárosi Ítélőtábla a P. B. sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a tényállást akként pontosította, hogy a terhelt közepes erővel ütött. A bántalmazás következtében a sértett koponyája jobboldali tájékának, és a bal arcfelének zúzódását szenvedte el, amely 8 napon belül, ténylegesen 6-7 nap alatt gyógyult. A sérülés helyére, az ütés erejére tekintettel fennállt a súlyosabb sérülés bekövetkezésének lehetősége is. P. B. sértett még a jelentkezett. A terhelt kártalanításaként. bántalmazás napján orvosi ellátásra 20.000 forintot adott a sértettnek A tényállás 2.) pontjában írt tényállást kiegészítette azzal, hogy a terhelt és a sértett közötti szóváltás a terhelt kezdeményezésére fajult tettlegessé, valamint, hogy a terhelt kis erővel sebezte meg testszerte a sértettet. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§
(1)bekezdés d) pontjában írt okból. A felülvizsgálati indítvány szerint a Fővárosi Ítélőtábla megsértette a súlyosítási tilalmat, amikor a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában az elsőfokú bíróság által a tényállás 1.) pontjában írt, garázdaság vétségének értékelt cselekményt súlyos testi sértés bűntette kísérletének minősítette. A Be. 354.§
(2)bekezdés definiálja a terhelt terhére bejelentett fellebbezés ismérveit, miszerint a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek kell tekinteni azt is, ami a bűncselekmény súlyosabb minősítésére irányul. A Be. 354.§
(4)bekezdése taxatíve felsorolja, hogy a bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában az alkalmazott szankció tekintetében milyen döntést nem hozhat. Figyelemmel arra, hogy a minősítés - terhelt terhére történő - megváltoztatása nem feltétlenül von maga után az alkalmazott szankció kapcsán súlyosítást, így a taxatív felsorolás a bűncselekmény minősítésének súlyosítását nem nevesíti. Ennek ellenére azonban a terhelt terhére bejelentett fellebbezés Be. által körülírt kritériumai alapján egyértelmű, hogy a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem hozhatott volna olyan döntést, ami az ilyen irányú perorvoslat fogalmi körébe esik. Így a büntetés érintetlenül hagyása mellett sem változtathatta volna meg a cselekmény jogi minősítését a terhelt terhére. A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság döntése a terheltet a bűntettesek nyilvántartásában is hátrányosan érinti, mivel az rá nézve súlyosabb adatokat tartalmaz. A Legfőbb Ügyészség BF.1678/2010. számú átiratában és az ügyész a nyilvános ülésen is a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, a indítványozta. megtámadott határozatok hatályában fenntartását A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Nem sértette meg a súlyosítási tilalmat a másodfokú bíróság, amikor a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában cselekményét súlyosabban minősítette. A Be. 354.§
(1)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve főbüntetés helyett alkalmazott intézkedését súlyosítani csak akkor lehet, ha terhére fellebbezést jelentettek be. E törvényi rendelkezés kizárólag a felmentett terhelt bűnösségének megállapítását és a vele szemben kiszabott büntetés, illetve büntetés helyett alkalmazott intézkedés súlyosítását tilalmazza, de nem értelmezhető akként, hogy minden, a terhelt hátrányára szóló döntést kizárna. A súlyosítási tilalom sérelme nélkül a másodfokú bíróság a terheltre nézve hátrányos rendelkezéseket is tehet. Így nem sérti a súlyosítási tilalmat a büntetés végrehajtásának módját és tartamát érintő járulékos rendelkezések (végrehajtási fokozat, feltételes szabadság) terhelt hátrányára történő megváltoztatása, s nem ütközik a súlyosítási tilalomba a bűncselekmény súlyosabb minősítése, a terhelt terhére irányuló fellebbezés hiányában a valóságos alaki halmazatnak megfelelő minősítés megállapítása sem. A Be. 354.§
(2)bekezdése pedig arról ad értelmezést, hogy milyen tartalmú fellebbezést kell a terhelt terhére bejelentettnek tekinteni. Ez a törvényi szabályozás, amely szerint a bűncselekmény súlyosabb minősítését célzó fellebbezést is a terhelt terhére irányulónak kell értékelni, nem jelenti egyben azt, hogy a másodfokú bíróság a minősítés súlyosítását, csak „a terhelt terhére bejelentett fellebbezés" fogalmi körébe felsorolt tartalmú jogorvoslat esetén tehette volna meg. E rendelkezésekből az következik, hogy a terhelt terhére bejelentett fellebbezés alapján az elsőfokú ítélet olyan rendelkezése is felülvizsgálható, amelyet a fellebbezés nem támad. Így például kizárólag a súlyosabb minősítésre irányuló fellebbezés esetén súlyosítható a büntetés a minősítés érintetlenül hagyása mellett is. A másodfokú bíróságnak egyébként a felülbírálat körébe - a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is - feladata és kötelessége a törvényi keretek között az anyagi joghibák kijavítása, helyrehozása, a cselekmény helyes (akár súlyosabb minősítésének) megállapítása. A hatályos törvényi rendelkezések szerint tehát nem volt eljárási akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában cselekményét súlyosabban minősítse, büntetését pedig a pénzmellékbüntetés kiszabásának mellőzésével még enyhítette is. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot a Be. 426.§ alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 429.§
(1)bekezdése alapján az állam viseli. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416.§
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418.§-ának
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- november
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Ferencné s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH