Bfv.133/2009/5 – Kúria

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontjának I. fordulata szerint minősülő befolyással üzérkedés bűntettében, és ezért egy év nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette; egyben előzetes mentesítésben részesítette. Az ítéleti tényállás lényege a következő: A II. r. vállalta. terhelt a Bt. tulajdonosaként pályázatok készítését Az ügy I. r. terheltje az Egyesület elnöke volt 2004-ben. A II. r. terhelttel ebbéli minőségében ismerkedett meg egy rendezvényen. A Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium pályázatot írt ki

1. tavaszán olyan konferenciák szervezésének támogatására, amelyeknek témája a drogprevenció volt, és amelyet
2. április
3. napjáig lehetett benyújtani. A kiírás szerint a rendezvény költségeit a pályázónak kellett megelőlegezni, és utólag, a számlával igazolt költségeinek függvényében volt kiutalható a támogatás összege. Az I. r. terhelt felkérésére a II. rendű terhelt a 2.500.000 forint támogatás elnyerése érdekében benyújtandó pályázatot elkészítette, abban tanácsadóként közreműködött a III. r. terhelt is. A pályázat benyújtása előtt a II. r. terhelt és a III. r. terhelt többször utaltak az I. r. terheltnek arra, hogy a pályázat kedvező elbírálása érdekében a pályázatot kiíró minisztérium államtitkárának és az elbírálásban részt vevő más személyeknek 500.000 forint „lobbypénzt" kell adni. A II. r. terhelt a pályázat benyújtásával egyidejűleg tevékenységéért 15.000 forintot átvett az I. r. terhelttől. Ezen túl abban állapodtak meg, hogy a pályázat sikere esetén ő 285.000 forint, a III. r. terhelt pedig 100.000 forint sikerdíjat kap. A pályázat sikeres volt, ennek alapján a támogatási szerződést a minisztériummal az I. r. terhelt meg is kötötte, azonban többszöri sürgetés ellenére sem fizetett semmit a társainak, annak ellenére, hogy a II. rendű és a III. r. terhelt arra hivatkoztak: az államtitkárnak minél előbb fizetniük kell. Az I. r. terhelt - aki a pályázat útján elnyert pénzt nem a rendezvényre, hanem saját céljaira fordította - az egyesület tevékenységének ügyészi vizsgálata alatt társait és saját magát is feljelentette. Majd megbeszélte a II. rendű terhelttel, hogy
4. március 25-én találkozik Budapesten a III. r. terhelttel, és átad neki 1.200.000 forintot, amelyből 500.000 forint az államtitkárnak és környezetének juttatandó összeg, 100.000 forint a III. r. terheltnek ígért sikerdíj, míg a fennmaradó 600.000 forint a konferencia számára ételt és italt szállító vállalkozó részére kifizetendő összeg. A találkozóra és a Nemzeti Nyomozó Iroda által biztosított 1.200.000 forint átadására rendőrségi akció keretében került sor; a találkozón jelen volt egy fedett nyomozó is. A helyszínen a III. r. terheltet elfogták, és a neki átadott összeget lefoglalták. Az első fokú határozat ellen az ügyész a II. r. terhelt terhére a büntetés súlyosítása, a terhelt és védője elsősorban a terhelt felmentése, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a
5. december
6. napján kelt Bf.I.145/2008/
7. számú ítéletével az első fokú határozatot a II. r. terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, mellékbüntetésül a terheltet két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és mellőzte az előzetes mentesítésre vonatkozó ítéleti rendelkezést is. A jogerős határozatok ellen a II. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be, annak jogalapját a Be.
8. §

(1)bekezdés b) pontjában jelölve meg, miután álláspontja szerint a terhelt cselekményét az eljárt bíróságok törvénysértően minősítették, és emiatt vele szemben törvénysértően súlyos büntetést szabtak ki. Az indítványozó szerint a védence terhére megállapított bűncselekmény helyes minősítése nem befolyással üzérkedés, hanem csalás bűntette. Ezen túl megítélése szerint az eljárt bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek sem; a terhelt terhére megállapított bűncselekmény minősítésének jogi indokolása igen hiányos, miután abból elmaradt az „egyes tényállási elemek megvalósulásának az igazolása", és elmaradt a jogi indokolás „ügyfele szerepe" tekintetében is. Ezért a megtámadott határozatok megváltoztatására, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára tett indítványt. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben pedig alaptalannak találta. Álláspontja szerint az eltérő minősítés sem adna alapot a felülvizsgálatra, mivel a büntetés törvényes voltát az nem befolyásolná, a minősítés és a büntetés egyébként is törvényes; emellett az eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüket sem sértették meg. Ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb határozatokat hatályukban tartsa fenn .-.-.-. Bíróság a megtámadott (BF.646/2009.). A Be. 416.

(1)bekezdés b) pontja szerint akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott, felülvizsgálatnak van helye. Az irányadó tényállásra figyelemmel kapcsolatos indítvány nem helytálló. azonban a minősítéssel A Btk. 256. §

(1)bekezdésében meghatározott tényállási elemeket a terhelt maradéktalanul megvalósította, mint ahogy megvalósult a

(2)bekezdés a) pontja szerinti minősítéshez szükséges további - a hivatalos személy megvesztegetésének látszatát keltő - magatartás is; a terhelt azt állította, hogy hivatalos személyt vesztegetett meg a pályázat kedvező elbírálása érdekében, és ezért kért jogtalan előnyt terhelt-társától. A befolyással üzérkedés Btk. 256. §-ának

(2)bekezdés a) pontjában meghatározott minősített esete a csalás törvényi tényállásához képest speciális törvényi tényállás. Az előbbi ugyanis - a hivatalos személy megvesztegetésének valótlan állítása vagy az ilyen látszat keltése folytán - szükségképpen feltételezi a másik fél tévedésbe ejtését, továbbá magában foglalja a csalás többi törvényi tényállási elemeit, így a jogtalan haszonszerzés célzatát, valamint a károkozást is. A két bűncselekmény bűnhalmazata ekként tehát látszólagos, ezért a speciális törvényi tényállás szerinti bűncselekménynek kell a cselekményt minősíteni. Nem tévedtek tehát az eljárt bíróságok a terhelt cselekményének jogi minősítése során. Ezen túl a kiszabott büntetés akkor sem lenne törvénysértő, ha a terhelt terhére megállapított cselekmény nem a közélet tisztasága elleni bűncselekménynek, hanem csalás bűntettének minősülne; az utóbbit a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Így a kiszabott - a csalás bűntettéhez rendelt törvényi kereteket át nem lépő, és az egyéb anyagi jogi szabályba sem ütköző - büntetés törvénysértőnek nem tekinthető. Nem helytálló az indítványnak azon része sem, amely szerint az eljárt bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek. Kétségtelen, hogy a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A 373. §

(1)bekezdés III. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha a bíróság indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felül bírálatra alkalmatlan. A megtámadott határozatok felülbírálatra alkalmatlan volta azonban fel sem merülhet. Az ítéletben a minősítésre vonatkozó jogi indokolásnak - az indítványban foglaltaktól eltérően - nem arra kell kiterjednie, hogy a törvényi tényállás egyes elemeinek megvalósulását mi igazolja; a tényállási elemeknek a történeti tényállásban kell megjelennie, arról pedig, hogy milyen bizonyítékok alapján látta azokat megállapíthatónak, a bizonyítékok mérlegelése során kell a bíróságnak számot adnia. E kötelezettségének az első fokon eljárt megyei bíróság maradéktalanul eleget tett. Ugyanezen okok miatt nem helytálló az indítványozó azon álláspontja sem, miszerint hiányos a jogi indokolás ügyfele szerepe tekintetében. A terhelt cselekményének leírását, és ezen keresztül a törvényi tényállási elemek megvalósulását - a fentieknek megfelelően - a történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza. Egyébként nem maradt adós a jogerős határozat a terheltek terhére megállapított bűncselekmény minősítésének indokaival sem. Amikor a tényállásban leírt valamely cselekmény esetlegesen különböző bűncselekmények törvényi tényállását is kimeríthette, részletes, alapos és igen színvonalas indokát adta az általa törvényesnek tartott minősítésnek. Ahol azonban az ítéletben megállapítottól eltérő minősítés lehetősége fel sem merült, az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelőn a jogszabály felhívásával tett eleget indokolási kötelezettségének. A Legfelsőbb Bíróság nem észlelt a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt egyéb feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem. Ezért a megtámadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be.
2. §

(4)bekezdés b) pontján, valamint a 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az ugyanazon jogosult által ismételten, vagy a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest, 2009. május 26. Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészár Róza s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok AIné