SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.212/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla dr. Takács István ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - dr. Király László ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű I. r. és a II.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű II. r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- március
- napján kelt 1.P.20.714/2006/
- sorszámú ítélete ellen az I. és II. r. alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Az I. r. és mellőzi. II. r. alperes elsőfokú eljárási költség és illeték megfizetésére kötelezését Kötelezi a felperest, fizessen meg 15 nap alatt az alpereseknek 1.600.000.- (Egymillióhatszázezer) Ft elsőfokú és 800.000.- (Nyolcszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az adóhatóság felhívására 900.000.- (Kilencszázezer) Ft kereseti és 900.000.- (Kilencszázezer Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : A I.rendű alperes és a II.rendű alperes fióktelepet üzemeltettek /ingatlan címe/ szám alatt. A két gazdasági társaság tulajdonosai a gépjárművek forgalmazásával foglalkozó ... család. - 2 - A felperes és az I. r. alperes között
- április
- napján bérlettel vegyes együttműködési megállapodás jött létre, amelyben az I. r. alperes bérbeadó a tulajdonát képező ... hrsz. alatt nyilvántartott autószalont - ahol a II. r. alperessel gépkocsi típus 1 és gépkocsi típus 2 márkájú gépkocsikat forgalmaztak -
- június
- napjától a felperesnek adta bérbe. A bérleti jogviszony időtartamát 5 évben határozták meg havi bruttó 1.000.000.-Ft díj kikötése mellett. A bérlő a bérlemény üzemeltetésére új gazdasági társaságot kívánt alapítani. A szerződés
- pontja alapján
- június
- napjától
- december
- napjáig tart a bérleti jogviszony első szakasza, amikor a gépkocsi márkák vezérképviseletével a bérbeadó marad jogviszonyban,
- január
- napjától a felek egyező akarata arra irányult, hogy a bérlő közvetlenül kössön szerződést a képviseletekkel. A bérbeadó szándéknyilatkozata szerint a bérlőt támogatja e szerződések létrehozásában, részére minden szükséges információt, ismeretet átad és elősegíti a kedvező megítélésének kialakulását, hogy a márkák forgalmazását a bérlő végezhesse kizárólagos joggal a megyében.
- május
- napjától
- május
- napjáig a felperes látta el a fióktelep képviseletét, ezen időszakban mindkét társaság ügyvezetője volt, gépkocsik értékesítésével foglalkozott, azonban
- december
- napjáig a vezérképviseletekkel szerződést kötni nem tudott. A gépkocsi típus 2 márka képviseletét a külföldi székhelyű cég neve 1 látja el, amelynek üzletszabályzata tiltja, hogy a kereskedő más márkájú autóval együtt forgalmazza a gépjárművét. Az I. r. alperes
- áprilisában arról tájékozatta a felperest, hogy ez a cég elzárkózott az önálló forgalmazói jogosultság biztosításától, mert a másik városban lévő telephelyet ellenőrizve észlelte a kizáró körülményt, vagyis, hogy gépkocsi típus 1 gépkocsit is árusítottak. Mivel a felperes a gépkocsi típus 2 márka importőrével megállapodni nem tudott, a gépkocsi típus 1-re is beszüntette az időközben megkezdett tárgyalásokat, ugyanis álláspontja szerint ez a márka nem olyan keresett, hogy kizárólagos értékesítése az üzleti érdekét szolgálta volna. Az I. és II. r. alperesnek
- január
- és május 31-e közötti időszakban a telephelyen 37.904.473.-Ft árbevétele volt, amely a felperes tevékenységének időtartama alatt,
- június 1-től
- május
- napjáig 357.917.160.-Ft-ra emelkedett. A felperes módosított keresetében 28.200.000.-Ft és ennek
- december
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket egyetemlegesen kártérítés jogcímén a Ptk.
- §
(1)bekezdésére és a 339. §
(1)bekezdésére hivatkozással. Álláspontja szerint az I. r. alperes szerződésszegő magatartását az alapozza meg, hogy nem tette lehetővé a vezérképviseletekkel való szerződés létrehozását a kizárólagos márkaképviseletre, nem tárgyalt érdemben a gépkocsi típus 2 és a gépkocsi típus 1 importőrével, továbbá nem tájékoztatta őt arról, hogy a gépkocsi típus 2 vezérképviselete más márkával együtt nem engedélyezi a gépkocsija értékesítését. Erről a körülményről csak utólag szerzett tudomást. A II. r. alperes kártérítési felelősségét arra alapította, hogy a
- április
- napján létrejött bérleti szerződés lényegében a II.rendű alperessel való együttműködését is rendezte és a II. r. alperest az I. r. alperessel azonos együttműködési kötelezettség terhelte. - 3 Pf.II.20.212/2008/
- szám A két kft. árbevételeként egy hónapra 22.826.000.-Ft-ot kért figyelembe venni, amelynek 1 %-a, havonta 600.000.-Ft elmaradt haszon iránt érvényesített igényt
- június
- napjától
- április
- napjáig bezárólag. Az I. és II. r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelésük szerint szerződésszegő magatartást nem tanúsítottak, azért hiúsult meg a felperes és a cég neve 1 között a megállapodás, mert az ügyvezető bérlő nem jelent meg a budapesti közjegyző előtt, hogy aláírja a cég által évente megkívánt tartozáselismerő és kezességvállaló nyilatkozatot. Az elsőfokú bíróság ítéletében egyetemlegesen kötelezte az alpereseket, fizessenek meg a felperesnek 28.200.000.-Ft-ot és ennek
- május
- napjától járó késedelmi kamatát, valamint 1.366.108.-Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A le nem rótt 900.000.-Ft kereseti illeték megfizetésére egyetemlegesen kötelezte az alpereseket. Indokolása szerint a
- április
- napján létrejött megállapodás a felperes és mindkét alperes között érvényes jogviszonyt hozott létre. Nem is lehet az alperesi társaságokat különválasztani, hiszen az I. r. alperes a gépkocsi típus 2, míg a II. r. alperes a gépkocsi típus 1 típusú gépkocsikat értékesítette a ... telephelyen. A szerződés
- pontjának teljesülését, illetve a felek magatartását vizsgálva arra következtetett, hogy a cég neve 1 az önálló kereskedési jog biztosításától azért zárkózott el, mert a gépkocsi típus 2 márkájú jármű mellett más gépkocsik értékesítését is végezték az alperesek és ... a II. r. alperes ügyvezetője a felperest nem hozta olyan helyzetbe, hogy a vezérképviselettel jogviszonyba kerüljön. Így nem állhatott már érdekében a számára hátrányos szerződéses kapcsolat fenntartása és a telephely üzemeltetését
- május hónapban megszüntette. Nem fogadta el azt az alperesi védekezést, amely szerint a felperes mulasztása okozta a cég neve 1-vel kötendő szerződés meghiúsulását, ugyanis a közjegyzői okirat aláíró félként személy neve 2-t, az I. r. alperes kft. tulajdonosát tüntette fel és a csatolt felszólító levelet is neki címezték. Mindezek alapján arra következtetett, hogy az I. és II. r. alperes szerződésszegő magatartást tanúsított és ebből eredően a felperes kárigénye megalapozott. Az összegszerűségre vonatkozó jogvitában kirendelt szakértő a telephely árbevételére készített véleményt, amelynek mértékét az alperesek nem vitatták, de hiányolták a kiadási oldal, a költségek vizsgálatát. Ezután a bíróság az I. r. alperest felhívta 100.000.-Ft szakértői díj előlegezésére és a könyvelési adatoknak a szakértő rendelkezésére bocsátására. A fél a felhívásban foglaltaknak eleget tett, de a szakértő a terjedelmes iratanyag ismeretében jelezte, hogy kalkulált díja mintegy 1.200.000.-Ft lesz. A bíróság tájékoztatása és felhívása után az I. r. alperes a díjkülönbözetet nem helyezte letétbe, ezért további szakértői bizonyítás elrendelésére nem kerülhetett sor. Mindezek alapján a bíróság a kártérítés összegét a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján állapította meg a kereseti kérelemben jelölt összegben és időtartamra, a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját a középarányos időtől határozta meg. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. és II. r. alperes éltek fellebbezéssel, kérték annak „hatályon kívül helyezését" és a felperesnek perköltségben marasztalását. - 4 Előadták, hogy
- január
- napja után a felperes már nem a szokásos szakmai szabályok szerint vezette az üzletet és különböző jogügyleteivel kárt okozott.
- május
- napján a szerződéses kapcsolat megszűnt és a cégbíróság
- május
- napján a cégjegyzékeikből törölte a felperest, mint ügyvezetőt. Sérelmezték, hogy a perben eljárt szakértő csak a perbeli fióktelep árbevételét munkálta ki, amely adat egyébként sem alkalmas összehasonlításra az üzlet korábbi forgalma alapján, erre a másik városban lévő telephely szolgálhatott volna bázisadatként. Előadták, hogy
- január
- napja után a bérlő felperes nem fizette ki az importált autók árát és veszélyeztette az alperesi cégek tevékenységét, a vezérképviseletekkel kialakított szerződéses kapcsolatukat.
- június
- napját követően a II.rendű alperessel szemben az importőr... az értékesítési szerződést felmondta és a másik importőre egy év elteltével ugyanígy járt el a fizetési késedelmek miatt. A II. r. alperes azóta nem tevékenykedik, bevétele nincs. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés megalapozott. A felperes a két alperesi kft. ügyvezetője volt és megbízásának tartama alatt eredményesen működtette a ... fióktelepet. A per tárgya azonban nem az ebből eredő elszámolás és a felek magatartásának értékelése, hanem a
- április
- napján létrejött bérleti és együttműködési megállapodás, valamint az ebből eredő kártérítési igény elbírálása. Nincs jelentősége tehát annak, hogy a szerződés fennállása alatt a felperes milyen üzleti tevékenységet végzett az alperes cégekben és a szerződés megszűnését követően mi volt az elszámolásuk eredménye. Kétségtelen, hogy az I. és II. r. alperes tulajdonosai közeli hozzátartozók, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a két kft. elkülönülten működő gazdasági társaság. Az együttműködési megállapodás a felperesi állásponttól eltérően közte és az I. r. alperes között jött létre és nincs adat arra, hogy a II. r. alperessel is kötött volna ilyen tartalmú szerződést. Ennek hiányában a II. r. alperes szerződésszegése, károkozása fogalmilag kizárt. A felperes célja az volt, hogy a gépkocsi típus 2 és a gépkocsi típus 1 gépkocsikat kizárólagos joggal értékesíthesse /városban/ és a két vezérképviselettel közvetlen kapcsolatot teremtsen, szerződést kössön. Ennek elősegítése érdekében az I. r. alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy mindenben támogatja, rendelkezésére bocsátja a szerződéseit, iratanyagát és ismereteit, valamint elősegíti a kedvező megítélésének kialakulását. Nem vállalta azonban azt, hogy mindenképpen eléri a felperes és a vezérképviselet között a szerződés létrejöttét, hiszen erre ráhatása nem volt, a szerződés a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A perben a felperes az abból eredő kárát, elmaradt hasznát kívánta érvényesíteni, hogy a két márka kizárólagos értékesítési jogát nem tudta megszerezni. A Ptk. 318. §
(1)bekezdése alapján a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. A Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. - 5 Pf.II.20.212/2008/
- szám A kártérítési felelősség megállapításához valamennyi tényállási elem együttes fennállása szükséges, amelyek közül a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a felperesnek kell bizonyítani a szerződésszegő magatartást, a kárt és a két tényállási elem között fennálló okozati összefüggést. Az ítélőtábla elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az I. r. alperes tanúsított-e szerződésszegő magatartást. A felperes a cég neve 1-vel nem azért nem tudott szerződést kötni, mert az I. r. alperes nem támogatta, nem adott át részére iratokat, információt, hanem azért, mert ragaszkodott a két márka együttes értékesítéséhez, ami a vezérképviselet üzletszabályzata szerint kizáró oknak minősül. Ugyanakkor a gépkocsi típus 1 értékesítésére sikeres tárgyalásokat folytatott, lehetősége nyílott kizárólag ezt a gépkocsit forgalmazni, de egyedüli márkaként a gépkocsi típus 2t is árusíthatta volna. Nem abból eredt az állított kár, hogy az I. r. alperes a szerződésben vállalt együttműködési kötelezettségét nem teljesítette, hanem abból, hogy a felperes a két márkát együtt akarta forgalmazni, amire nem volt lehetőség. Egyéb márkák esetében is előfordul, hogy a gyártó az értékesítésre szigorú feltételeket határoz meg, amelyeket a forgalmazónak be kell tartania, ha az adott termékkel akar kereskedni. A felperesnek az elvárhatóság körében kellő ismerettel kellett volna rendelkeznie erről és a szerződéskötés előtt a vezérképviseleteknél eljárva érdeklődni a kizárólagos képviseleti jog megszerzésének feltételeiről, ám ezt elmulasztotta. Az I. r. alperest a felperesnek harmadik személlyel kötendő szerződés feltételeiről nem terhelte tájékoztatási kötelezettség, de a kizáró okról nem is tudott 2002. tavaszáig, a vezérképviselet ellenőrzésének időpontjáig (Ptk. 4. §
(4)bekezdés). A felperes, amikor tudomására jutott, hogy nem kaphatja meg a díleri jogokat a gépkocsi típus 2 gépkocsik vonatkozásában, úgy döntött, kiszáll az üzletből és a megállapodást megszűntnek tekintette. Maga adta elő: „amikor ezt az alperes feltárta előttem, kijelentettem, hogy ilyen körülmények mellett kiszállok az üzletből, vagyis a megállapodásunkat megszűntnek tekintem" (P.20.806/2003/3.sorszámú jegyzőkönyv
- oldal). Mindezeken túl konkrét alperesi szerződésszegő magatartásra nem is hivatkozott. Annak, hogy a budapesti közjegyző előtt megjelent-e a kezességvállaló és tartozáselismerő nyilatkozat aláírására, nincs jelentősége, mert ez a nyilatkozat az I. r. alperesnek a cég neve 1-vel szembeni kezesi felelősségvállalására vonatkozott. Mindebből arra kellett következtetni, hogy az I. r. alperes nem tanúsított szerződésszegő magatartást, továbbá a felperes által állított károsodás nem áll okozati összefüggésben a tevékenységével. A II. r. alperes nem vállalt együttműködési kötelezettséget, így azt nem is szeghette meg. A kártérítési felelősség bármely tényállási elemének bizonyítatlansága kizárja a marasztaló döntés meghozatalának lehetőségét, ezért az I. és II. r. alperest kártérítési felelősség nem terheli. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy elmaradt haszon összegének megállapítása csak reálisan ellenőrizhető adatokon alapulhat, erre a vállalkozás árbevétele a költségek ismerete nélkül nem alkalmas (Ptk.
- §
(1)bekezdés). - 6 Ugyanakkor az elmaradt haszon kárenyhítési kötelezettséget is ró a károsultra, ami azt jelenti, hogy a kiesett jövedelem pótlásáról gondoskodnia kell. Arra nincs adat, hogy 47 hónapon keresztül a felperes milyen tevékenységet folytatott és milyen eredményt ért, holott az elsőfokú bíróságnak eltérő jogi álláspontja miatt e körben is vizsgálódnia kellett volna. Az általános kártérítés feltételei pedig nem állanak fenn (Ptk. 359. §
(1)bekezdés) ha a fél a szakértői költséget nem előlegezi és ezen okból nem határozható meg a kár pontos összege. A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A megváltoztatás folytán pernyertes alperesek elsőfokú eljárási költség és illeték fizetésére kötelezését mellőzte és a felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperesek javára első- és másodfokú eljárási költség fizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét a módosított 32/2003.(VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés b/ pontja, valamint az
(5)bekezdése szerint határozta meg. A le nem rótt kereseti és fellebbezési eljárási illeték viseléséről történt rendelkezés a 6/1986. (VI. 26.) IM. számú rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. S z e g e d,
- szeptember
- Szűts Károlyné dr. sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. a tanács elnöke előadó bíró Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. táblabíró A kiadmány hiteléül : Nagy Eszter tisztviselő