Pf.20418/2007/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.418/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Tóth László ügyvéd által képviselt HATVANNÉGY VÁRMEGYE IFJÚSÁGI MOZGALOM (levelezési cím: 1399 Budapest, 701/657.) székhelyű felperesnek - Dr. Pál András ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alatti lakos alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
2. július
3. napján kelt 2.P.20.810/2007/
4. számú ítélete ellen a felperes
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja. Az ítélőtábla megállapítja, hogy alperes neve alperes megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a ... című napilap
6. szeptember 18-i számában közzétett nyilatkozatában valótlanul állította, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felperes által
7. év augusztusában rendezett Magyar Sziget Fesztiválon személy 1 előadást tartott, és az általa vezetett Magyar Jövő Csoport külön sátorban kapott helyet. Kötelezi az alperest, hogy a ... című napilap ítélet kézbesítését követő szombati számának
8. oldalán az ítélet rendelkező részét saját költségén tegye közzé. A felperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 40.000.- (Negyvenezer) Ft-ra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. -2- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 15.000.- (Tizenötezer) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest 36.
9. (Harminchatezer), az alperest 12.000.- (Tizenkettőezer) Ft fellebbezési eljárási illetéknek a Magyar Állam javára az adóhivatal felhívására történő megfizetésére. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes a korábbi évekhez hasonlóan
10. évben is megszervezte a Magyar Sziget Fesztivált. A rendezvényt
11. augusztus 11-e és 18-a között tartották ... településen, melyen - többek között - a magyarság történetével kapcsolatos előadások hangzottak el, illetve zenekarok léptek fel. Az alperes - aki ekkor a Fiatal Baloldal elnevezésű mozgalom elnöke volt és országgyűlési képviselő -
12. augusztus
13. napján a fesztivált megelőzően Budapesten a Lánchíd pesti hídfőjénél sajtótájékoztatót tartott, amelyen az alábbi kijelentéseket tette. 1./ „Vannak olyan irredenta, rasszista, sok esetben neonáci gondolkodásmódú magyarországi csoportok, melynek rendezvényeire eddig a parlamenti pártok képviselői nem tették be a lábukat". 2./ A rendezvényt „magyarországi fasiszta gondolkodás fesztiváljának" nevezte. 3./ Kifogásolta „a FIDESZ és az MDF ifjúsági szervezete és vezető politikusai olyan rendezvényt regitimálnak, amelynek egyébként a tartalma, háttere legalábbis szalonképtelen Európában és eddig Magyarországon is az volt." A ... és a ... című napilapok
14. szeptember 18-i, illetve 16-i számában tudósítást közöltek arról, hogy a felperes elnöke feljelentéssel élt rágalmazás miatt az alperessel szemben a sajtótájékoztatón elhangzott, fentiek szerinti
15. számú kijelentése miatt. A ...beli cikk utalt a sajtótájékoztatón a mondottakra, és tartalmazta azt is, hogy „a rendezvényen külön sátorban kapott helyet a Magyar Jövő Csoport. A hungarista szerveződés vezetője előadást is tartott a fesztiválon". A ... című napilapban megjelent tudósítás szerint „/alperes neve/ úgy érzi, hogy az idő őt igazolta. A szóban forgó rendezvényen ugyanis külön sátorban kapott helyet a Magyar Jövő Csoport. A hungarista szerveződés vezetője, személy 1 előadást tartott a fesztiválon". A rendezvény kiírt programjában szerepelt személy 1 előadása, utóbb azonban e programot törölték. -3- Pf.II.20.418/2007/
16. szám A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes sajtótájékoztatón tett, tényállás szerinti nyilatkozatai sértik az ő és a Magyar Sziget Fesztivál jó hírnevét, a jogsértés megállapítása mellett az alperes további jogsértéstől való eltiltását és elégtétel adására, valamint 350.000.- Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az
17. számú kijelentés általános megfogalmazást tartalmaz, a csoportokat, illetve a parlamenti pártok képviselőit sem nevesíti, a rendezvénnyel kapcsolatos félelmeit, megérzéseit fejezi ki. Tagadta, hogy a kereset
18. pontjában megjelölt kijelentést tette. A
19. pontban sérelmezett nyilatkozata véleménynyilvánítás, annak valóságtartalmát bizonyítania nem kell. A fesztivált követően semmilyen nyilatkozatot nem tett, az azt megelőzően tartott sajtótájékoztatón jövő időben hangzott el személy 1 rendezvényen való részvételére vonatkozó állítása, amely megfelelt a valóságnak, hiszen e programpontot a fesztivál műsorfüzete, illetve az internetes honlap is tartalmazta. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét többször hatályon kívül helyezte a tényállás feltárása érdekében. Kifejtette, hogy a keresetlevél 1-
20. pontjában foglalt kijelentések véleményt fogalmaznak meg, amelyek közül az 1-
21. pontban írt nyilatkozatból a rendezvény szervezőjére, a felperesre lehet következtetni. E vélemény alkalmas lehet a hírnévrontásra, ha az valótlan tényeken alapul. E körülményekre, valamint arra, hogy a
22. pont szerinti nyilatkozat elhangzott-e, bizonyítást rendelt el, továbbá tisztázni kellett azt a tényt is, hogy az alperesnek személy 1 és az általa vezetett szervezet Magyar Sziget Fesztiválon való részvételére vonatkozó, az újságcikkekben megjelent állítások az alperes mikori nyilatkozatán alapulnak. A megismételt eljárásban a peres felek nyilatkozataikat változatlanul fenntartották. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A megismételt eljárásban a tényállás megállapításának alapjául tanú 1 2.P.21.533/2004/
23. számú jegyzőkönyvben rögzített vallomását elfogadva bizonyítottnak találta, hogy az alperes a perbeli rendezvényt a „fasiszta gondolkodás" fesztiváljának nevezte. A keresetlevél
24. és
25. pontjában megjelöltek az alperes rendezvényről kialakított véleményét fejezik ki. Tanúként hallgatta meg tanú 2 és tanú 3, akik az Index című lapban jelentettek meg tudósítást a rendezvényről. A tanúk maguk a fesztiválon nem vettek részt, a rendezvény bekerített területén belül csak rövid időt töltöttek el, de tapasztalták, hogy a bejárat felett árpádsávos zászló volt elhelyezve, több kopasz, bakancsba, és fekete dzsekibe öltözött fiatalt láttak a környéken, akik „kitartás" felkiáltással és karlendítéssel -4- köszöntöttek valakit. A rendezvény programjában olyan skínhead zenekarok fellépése szerepelt (Egészséges Fejbőr, OI-Kor, Magozott Cseresznye, Romantikus Erőszak), melyek felléptek a perbelit megelőzően tartott Magyar Sziget Fesztiválon is. A zenekarok dalszövegei (11/A/9., 11/A/10.), a fesztivál műsorán szereplő előadások címei (személy 2: Szent korona misztériuma és tana időszerű kérdései, személy 3: Igaz-e a hun-magyar folytonosság, személy 1: Mitológia és magyar jövő), a rendezvény internetes honlapján megjelentek (a trianoni döntést megelőző ún. Nagy-Magyarország által körülhatárolt terület, amelyen az országalma illetve ún. apostoli kereszt található „Szüljük tele ismét a Kárpát-medencét" felirattal) az irredentizmusra, a 11/A/
26. sorszám alatt csatolt dalszöveg („jó a műsor, a film pereg, a tömeg tapsol és éljenez, úgy unom már a holocaust lejárt lemez, de láttam egy palesztin kölyköt hat éves volt a szegény ördög és fejbe lőtték, mert köveket dobált a srác") rasszista gondolkodásmódra enged következtetni, amelyek a náci és a neonáci ideológiához, köznyelvi értelemben „fasizmus"-hoz szervesen kapcsolódtak. A Magyarországi Nyilaskeresztes, ún. hungarista mozgalom szélsőjobboldali diktatórius elvet valló mozgalom volt, amelynek kedvelt jelképe volt az árpádsávos zászló és a turulmadár. A program szerint fellépő személy 1 azzal vált ismertté, hogy Magyar Jövő elnevezésű csoportjával nyilaskeresztes egyenruhába öltözve, karszalagot viselve nyilaskeresztes karlendítéssel jelent meg a Terror Háza múzeum előtt Budapest en. A kopasz fejbőr, a fekete dzseki és bakancs a neonáci elveket valló skínhead mozgalomban részvevőinek jellemző öltözete. Emellett nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a 11/A/
27. szám alatt csatolt fényképfelvételen szereplő személyek nem náci egyenruhát, hanem a második világháború előtti katonai egyenruhát viseltek, továbbá annak sem, hogy a felperes állítása szerint a csatolt dalszövegek nem hangzottak el a fesztiválon, az ugyanis tény, hogy azon zenekarok, amelyek e dalokat éneklik, a rendezvény fellépői voltak. Az alperes e dalszövegek, illetve a fellépők ismeretében alakíthatta ki véleményét. Mindezeket együttesen értékelve arra a következtetésre jutott, hogy az alperes
28. és
29. pontban szereplő véleménynyilvánítása nem önkényes és minden alapot nélkülöző, ezért jogsértőnek sem tekinthető. A keresetlevél
30. pontja szerinti kijelentés pedig nem lépi túl a véleménynyilvánítás korlátait. Nem találta bizonyítottnak, hogy az alperes ..., illetve ... című napilapokban közzétett nyilatkozata a fesztivál megrendezését követően keletkezett. A ... című napilap erre vonatkozóan semmiféle adatot közölni nem tudott, míg a ... című napilap főszerkesztője csak valószínűsítette azt, hogy a cikkben foglaltak az alperes megjelenést megelőző 1-2 napban tett nyilatkozatán alapulnak. Ezen állítását csupán az újság gyakorlatára alapította. Ezért nem állapítható meg az alperes valótlan tényállítása, mivel a sajtótájékoztató időpontjában személy 1 szereplése a programfüzetben fel volt tüntetve. A Magyar Sziget Fesztivál önálló jogi személyiséggel nem bír, ezért jó hírnév sértésnek sem lehet alanya. -5Pf.II.20.418/2007/
31. szám A felperes az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatása iránt terjesztett elő fellebbezést. Álláspontja szerint az alperes a perbeli kijelentéseivel nemcsak a felperes, hanem a Magyar Sziget Fesztivál vonatkozásában is megvalósította a jogsértést. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható, hogy a keresetlevél 1-
32. pontjában megjelöltek a sajtótájékoztatón elhangzottak, a kijelentések a Magyar Sziget Fesztiválra vonatkoznak. E megnyilvánulások túl nyúlnak a véleménynyilvánítás szabadságán, alkalmasak a jó hírnév megsértésére. Álláspontja szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a napilapokban megjelent személy 1 részvételére vonatkozó nyilatkozat a rendezvény előtt hangzott el, ennek ellentmond az újságcikk megfogalmazása, valamint tanú 4 tanúvallomása is. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés részben alapos. A Ptk.
33. §