← Magyarország

Pf.20386/2008/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.386/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla dr. Koltay Krisztina ügyvéd által képviselt MAGYAR REPROGRÁFIAI SZÖVETSÉG 1012 Budapest, Pálya u. 4-
  2. szám alatti székhelyű felperesnek - dr. Ürmös Ferenc ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű I. r. és II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II. r. alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
  3. március
  4. napján kelt 2.P.22.372/2007/
  5. sorszámú ítélete ellen az I. és II. r. alperes részéről 6,
  6. és
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy kötelezi az alpereseket, fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 48.000.- (Negyvennyolcezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket. Kötelezi az alpereseket, 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 20.000.- (Húszezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. r. alperes - amely cég beltagja a II. r. alperes - /cím -1/ alatti fénymásoló szalonjában 2 db nagy teljesítményű, a /cím-2/ alatt az ... Papír- Írószer boltban 1 db nagy teljesítményű és a /cím-3/ alatti üzletben 2 db nagy teljesítményű fénymásoló gépen ellenérték fejében végzett fénymásoló tevékenységet. Az I. r. alperes
  8. augusztus
  9. napján adatszolgáltatási lapot állított ki, amely szerint az üzlet neve ... Fénymásoló Szalon, a levelezési címe: /cím-1/. A tevékenység megkezdésének időpontja
  10. augusztus
  11. napja és az üzemeltetett fénymásoló 2 db RICOH márkanevű - 2 - készülék. A
  12. október
  13. napján kiállított újabb adatszolgáltatási lapon bejelentette, hogy a /cím-3/ alatti fénymásoló üzletben 2 db RICOH géppel végzi ellenérték fejében a fénymásoló tevékenységet. Az ugyanezen a napon elkészített másik adatszolgáltatási lapból megállapíthatóan
  14. október
  15. napjától a /cím-2/ alatt az ... Papír- és Írószer üzletben is végez fénymásolást 1 db INFOTEC márkanevű gépen. Felszólítás ellenére
  16. IV. negyedévétől
  17. III. negyedév végéig a cím -1 alatti fénymásoló szalonban folytatott tevékenység után 395.550.-Ft, a cím-3 alatti üzlet kapcsán 269.370.-Ft és a cím2 alatti üzlet vonatkozásában 134.685.-Ft reprográfiai díjat nem fizetett meg. A felperes keresetében a jogvédett szerzői művek többszörözése után 799.605.-Ft díj és
  18. szeptember
  19. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest akként, hogy ha a betéti társaság vagyona a tartozást nem fedezi, akkor a II. r. alperes, a beltag köteles helytállni. Előadása szerint az I. r. alperes a fénymásoló gépek működtetése után a szerzői jogdíjat részben fizette meg, a cím-1 alatt végzett tevékenysége folytán 537.990.-Ft tartozása keletkezett, amelyből 142.830.-Ft díjigényt már bíróság előtt érvényesített. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, vitatták az igény jogalapját és összegszerűségét is. Védekezésük szerint a cím-1 alatti lakásingatlan az I. r. alperes székhelye, a tényleges, ellenérték fejében végzett fénymásolást nem itt, hanem a cím-2 és a cím-3 alatti üzletben végezte, tehát nem három, hanem két helyen folyt a tevékenység. Álláspontjuk szerint a jelenlegi díjfelszámítási módszerrel kizárólag az ellenértékért történő fénymásolást végzőkkel akarják megfizettetni az összes vélt kieső jogdíjat. A felhasználás egyéb formái (munkahely, otthon) ingyenesek és ez méltánytalanságot eredményez. Az „üres kazetta díj" megfelelő alkalmazása megoldást nyújthatna, mert ebben az esetben a szerzői jogdíj a másolatot hordozó alapanyag árába, azaz a papíréba épülne be. Egyebekben a felperes igénye 423.003.-Ft-ban lehetne elszámolható. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, fizessenek meg a felperesnek 799.605.-Ft-ot és ezen összeg után járó késedelmi kamatot, valamint 50.000.-Ft perköltséget. Rendelkezett arról, hogy a II. r. alperessel szemben a követelés miatt végrehajtás csak abban az esetben foganatosítható, ha az I. r. alperes vagyonából az nem elégíthető ki. Indokolása szerint a szerzői jogi törvényben foglalt rendelkezések alapján az ún. reprográfiai díjat az I. r. alperesnek kell megfizetni. A törvény
  20. §

(1)bekezdése szerint ugyanis díj fizetésére a készülék gyártója, a vámfizetésre kötelezett, illetőleg a készüléket ellenérték fejében üzemeltető köteles. A jogszabály nem tartalmazza, hogy ezen kötelezetteken kívül más személynek is reprográfiai díjat kellene fizetni. Ebből következően alaptalan azon alperesi kifogás, amely szerint a felperes nem tartja be az Szjt. 90. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Nem a jogvédő szervezet határozza meg, kinek kell díjat fizetni és a törvényben foglalt rendelkezéstől nem térhet el. Az irányadó jogi szabályozás körén belül kell megtartani az egyenlő bánásmód követelményét és meghatározni a fizetendő díj mértékét. A cím-1 alatt történt fénymásolással kapcsolatosan rámutatott arra, hogy az I. r. alperes adatszolgáltatási lapot töltött ki, - 3 Pf.II.20.386/2008/
  1. szám amelyet a felperes részére megküldött. Ebben maga jelölte meg a tevékenység helyét és utóbb változás bejelentés nem történt. Kétséges, hogy a cím-1 alatt folytatott fénymásolás lényegében a cím-2 alatti működéssel azonos, ugyanis az előbbi vonatkozásában a bejelentés
  2. évben történt, míg a cím-2-re a felperes
  3. évben állított ki adatszolgáltatási lapot. Nem fogadható el, hogy a székhelyként feltüntetett cím helyett ténylegesen máshol végezte a másoló tevékenységet. A jogvédő szervezet az adatszolgáltatási lappal eleget tett a bizonyítási kötelezettségének, ugyanakkor a gazdasági társaság nem tudta igazolni, hogy székhelyén fénymásolást nem folytatott. Az iratokhoz csatolt elszámolásokból megállapíthatóan a díj mértéke az irányadó jogszabályok alapján került kimunkálásra. Az I. és II. r. alperes az elsőfokú ítélet elleni módosított fellebbezésében annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Érvelésük szerint az elsőfokú bíróság az adatszolgáltatási lapot tévesen értelmezte, ugyanis a nyomtatványon az alperesek a székhelyet nem úgy jelölték meg, mint a szolgáltatás helyét. Az ingatlan a II. r. alperes nagymamájának saját tulajdonú lakása és mint ilyen, sem a műhely, sem a szolgáltató telephely fogalmának nem felel meg. A felperesnek az adatszolgáltatás során megküldött és pontosan kitöltött nyomtatványt a valós tartalmának megfelelően kellett volna értékelnie. Fényképfelvételekkel kívánták igazolni, a kérdéses ingatlan kizárólag lakás és garázs céljára épült és használt társasház, amely alkalmatlan a fénymásoló tevékenységre. Csatolták a
  4. január
  5. napján kelt módosított és egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. Hivatkoztak a követelés idő előtti érvényesítésére is, ugyanis a Reprográfiai Szövetség a számlakibocsátási kötelezettségének nem tett eleget. A felperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Érvelése szerint továbbra sem állapítható meg, hogy a ... Fénymásoló Szalon azonos a későbbi ... PapírÍrószer üzlettel és az alperesek nem adták magyarázatát, a korábban három címre kiállított jogdíjfizetési értesítőket négy éven át miért nem kifogásolták. A cégbírósági nyilvántartást pontatlannak tartotta, mert a
  6. októberében küldött adatlapon bejelentett „kihelyezett tagozat fénymásoló" üzletre sem tartalmaz adatot.
  7. évben nem jelentette be az I. r. alperes a ... Fénymásoló Szalon megszűnését, csupán az ... Papír- Írószer bolt működésének megkezdését jelezte. A fellebbezés alaptalan. A felek közötti jogvita lényege a jogorvoslati kérelem tükrében az, hogy az I. r. alperest terheli-e reprográfiai díj fizetési kötelezettség, a cím-1 alatti társasházi lakásban - amely a II. r. alperes nagyszülőjének tulajdonát képezi - végzett-e fénymásolást és a Reprográfiai Szövetség által kibocsátott számla hiányában fizetnie kellett-e üzemeltetési díjat. A másodfokú eljárásban beszerzett cégmásolatból megállapítható, hogy a cég székhelye
  8. szeptember
  9. napjától a cím-1 alatt, telephelye a cím-2 alatt volt. A létesítő okirat
  10. január
  11. napján létrejött módosítása folytán a székhely átkerült a cím-2 - 4 alá és az új telephely címe /cím-4/. Az I. r. alperes a
  12. augusztus
  13. napján kiállított adatszolgáltatási lapon bejelentette, a ... Fénymásoló Szalonban 2 db RICOH márkanevű, FT.
  14. és FT.
  15. típusszámú gépet üzemeltet, ellenérték fejében másolást végez.
  16. október
  17. napján újabb adatszolgáltatási lapokat állított ki, amely szerint cím-3 alatt kihelyezett tagozatú fénymásoló üzletet létesített, amelybe 2 db RICOH márkanevű, 7650 típusszámú gép és ugyanezen időponttól a cím-2 alatt az ... Papír- és Írószer üzletben 1 db INFOTEC márkanevű, 5402 típusszámú készülék üzemeltetését kezdte meg. Az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott, a szerzői jogról szóló
  18. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.)
  19. §
(1)bekezdése értelmében a nyomtatott formában terjesztett művek fénymásolása után díjat kell fizetni a reprográfiai készüléket ellenérték fejében üzemeltetőnek (üzemeltetői jogdíj), amelyet a felperes érvényesít. A díjat gépenként állapítja meg, és a reprográfiára szolgáló készülékek körét a 197/2004. (VI. 22.) Korm. rendelettel módosított 158/2000. (X. 13.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza (pl. fénymásolók, nyomtatók stb.). A díj megállapításakor figyelembe kell venni az Szjt. 21. §
(3)bekezdése alapján a készülék használati módját, teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetén pedig a működés helyét is. A felperes által alkalmazott éves díjszabást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere hagyja jóvá és teszi közzé a Magyar Közlönyben. A Díjszabás I. és II. fejezete a tételes díjakat tartalmazza. Nem vitathatóan az I. r. alperes ellenérték fejében végez fénymásoló tevékenységet összesen 5 gépen, ahogyan erről az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése körében bejelentést tett. A követelés jogalapjának vitatása az irányadó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel alaptalan. Nincs jelentősége annak, hogy két vagy három helyen működtette-e a fénymásolókat, ugyanis a gépek száma a döntő az üzemeltetői jogdíj megállapításakor. A Díjszabás Budapest, város és egyéb kategóriát tartalmaz, vagyis a város kategórián belül azonos a díjtétel, akárhol működik a reprográfiára szolgáló készülék. Az I. r. alperes a bejelentett gépek számának csökkentéséről nem nyilatkozott, így a felperes helyesen járt el, amikor 5 gép alapján állapította meg a díjat. Az üzemeltetők a szövetség által összeállított adatlapon közlik a jogdíjfizetéshez szükséges adatokat. Ennek beérkezése után a felperes a számla adataival megegyező, átutalással teljesítendő jogdíjfizetési értesítőt bocsát ki, majd a pénzügyi teljesítést követően számlát küld. Az alperesek alaptalanul hivatkoztak a követelés időelőttiségére, mert a felszólítást kézhez kapták. Az előzőekben kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az indokolás módosításával hagyta helyben. A felperes személyes illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés d/ és
(2)bekezdése szerint, ezért a kereseti illetéket nem kellett lerónia. Az előlegezett illeték viseléséről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett, ezért azt a Pp. 78. §
(1)bekezdése, illetve a 6/
  1. (VI. 26.) IM. rendelet
  2. §
(2)bekezdésére figyelemmel hivatalból pótolni kellett. - 5 Pf.II.20.386/2008/
  1. szám Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ennek perjogi következményeként a felperes másodfokú eljárási költségét kötelesek megtéríteni. Mértéke a bírósági eljárásban megállapítható, ügyvédi költségekről szóló 32/
  2. (VIII. 22.) IM. rendelet
  3. §
(2)bekezdés a/ pontján és
(5)bekezdésén alapul. S z e g e d,
  1. október
  2. Szűts Károlyné dr. sk. a tanács elnöke Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.