alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Zala Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 7.K.21.371/2009/11. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak felhívásra 124.600 (százhuszonnégyezer-hatszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes 2002-2005 évekre személyi jövedelemadó bevallást nem nyújtott be, ugyanakkor törzsbetétbe befizetést és tagi hiteleket teljesített, személygépkocsit vásárolt, lakáshitelt törlesztett.
adóhatóság a felperes személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét ellenőrizte 2003, 2004 és 2005 évekre vonatkozóan, melynek során becslést alkalmazott. Ennek eredményeként a felperes terhére személyi jövedelemadó adónemben összesen 1.454.989 Ft, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 620.899 Ft, összesen 2.075.888 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2009. június 24-i határozatában
első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében helyezését kérte.
alperes határozatának hatályon kívül A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
ítélet indokolása szerint miután a felperes jövedelme a megállapított kiadásokra fedezetet nem nyújtott, a becslés feltételei egyértelműen fennálltak. A becslés összegszerűségét illetően a megyei bíróság kifejtette, hogy
adóhatóság a felperes gépkocsi beszámításából származó 1.750.000 Ft-ot a forrásoldalon figyelembe vette, a felperes életviteli kiadásait a KSH létminimum érték összegénél alacsonyabb mértékben határozta meg.
a tény, hogy a fogyasztói kosár egyes elemei, pl. a cigaretta, alkohol nem jelentek meg a felperes tényleges fogyasztásában, illetve, hogy
energiaköltség a KSH értékeknél kisebb eltérést mutat, továbbá, hogy
élelmiszerellátásban a szülők is közreműködtek, a megyei bíróság álláspontja szerint önmagában nem alapozza meg a KSH létminimum értékek felhasználásának elvetését. A KSH létminimum értékek ugyanis a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítésére elegendők, a kosár egyes összetevőinek valós értékei egy-egy adózó esetében nem egyeznek meg pontosan. Összességében
onban a fogyasztói kosár értékei a becslés alapjául szolgálhatnak. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes a 2003. január 1-jét megelőző megtakarításait hitelt érdemlő adatokkal nem tudta bizonyítani. A felperes a szüleitől kapott kölcsönt sem tudta bizonyítani, és miután szüleinek meghallgatása
adóhatósági eljárásban megtörtént, a bíróság nem látta indokoltnak
erre irányuló felperesi bizonyítási indítvány teljesítését. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Pp. 164. §
adózás rendjéről szóló
adóhatóság szabálytalanul felcserélte a magánszemélyre és a vállalkozóra irányadó becslési szabályt
eljárást
A felperes álláspontja szerint a gazdasági társaság részére nyújtott tagi hitel nem
a felperes érdekét szolgálta volna -
adóhatóság nem vizsgálta. Állította, hogy a kiadásaihoz szükséges forrás a korábbi évek megtakarításaiból származott. érelmezte a KSH létminimum értékek felhasználását kifejtve, hogy családjának egyetlen tagja sem dohányzik, illetve nem fogyaszt szeszesitalt, Kifogásolta, hogy a kiadások igazolása körében előterjesztett bizonyítékait
adóhatóság, illetve a bíróság is figyelmen kívül hagyta. Sérelmezte, hogy
adóhatóság nyitó pénzállományként nem vette figyelembe
1999 évi értékpapír értékesítésből származó közel 3 millió Ft-os összeget, illetve a 2001. júliusában törzsbetétként befizetett 1 millió Ft-ot, holott ezen összegek megléte nem volt vitás. Ugyancsak jogszabálysértőnek ítélte a felperes a szüleitől kapott kölcsön összegének figyelmen kívül hagyását. Változatlanul állította, hogy a ... típusú személygépkocsi beszámításából származó 1.750.000 Ft-ot
adóhatóság a forrásoldalon nem vette figyelembe. Hivatkozott
eljárás során csatolt áram- és gázdíj csekkek másolatára, valamint szülei nyilatkozatára, amely szerint a korábbi években a felperes részére anyagi segítséget nyújtottak. E körben kifogásolta, hogy a bíróság a szülőket tanúként nem hallgatta meg. Kifejtette, hogy megtakarításait nem csak bankszámlával igazolhatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy
adóhatóság a megismételt eljárásban nagyobb összegű adóhiányt állapított meg a 2001-es és a 2002-es adóév elévülése ellenére. Előadta, hogy
adóhatóság gyakorlata szerint a megtakarítások bizonyítása csaknem lehetetlen, és utalt arra, hogy a könyvelt tagi kölcsönök csak a negatív egyenleg kiegyenlítéséig tekinthetők valósnak, ezen felül csak könyveléstechnikai tételek.
alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte kifejtve, hogy a nyitó tétel megalapozottsága érdekében
adózó a felperes bevételeit és kiadásait 2001 és 2002 évekre vonatkozóan is vizsgálta. Állította, hogy a ... személygépkocsi vételára bevételként figyelembevételre került, a felperes a becsléstől eltérő adóalapot hitelt érdemlően nem bizonyított. A szülőknél lefolytatott kapcsolódó vizsgálat a felperesi előadást nem támasztja alá.
életviteli kiadásokkal kapcsolatban
alperes kiemelte, hogy egy vizsgálati év kiragadott, nem teljes körű adatai nem indokolják a KSH adatok felülbírálatát. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek
adó alapját valószínűsítik.
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. A
adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig
eljárásra a VII. fejezetben foglalt rendelkezések
irányadók.
adóhatóság
adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát
adó-megállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha
adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett.
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. A
adóhatóság a tényállás tisztázása során
adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével -
adózó terhére nem értékelhető. A felperes felülvizsgálati kérelmében
t sérelmezte, hogy
adóhatóság megyei bíróság által elfogadott becslése - amely figyelmen kívül hagyta a felperes kölcsönszerződésből és tagi hitel visszafizetéséből származó forrását - nem a valós adóalapot valószínűsíti. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye (BH 2002.29.). A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló tényállás a jogerős ítéletet felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróságot köti (BH 1996.505.). A felperes a becslési szabályok téves alkalmazását sérelmezte. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a jogerős ítélet
adóhatósági határozatok indokolásából megállapíthatóan helyesen foglalt állást úgy, hogy
§-a szerinti jövedelembecslési szabályokat
adóhatóság megfelelően alkalmazta. Ennek során a felperes jövedelmét
A felperes bizonyított kiadásai a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben a becslési eljárás alkalmazását megalapozták.
adóhatóság a nyitó tétel megállíthatósága érdekében
elévült adóéveket is vizsgálta, e körben a felperes javára szolgáló tények feltárása körében jogszabálysértést nem vétett. A ... személygépkocsi beszámításából származó 1.750.000 Ft forrás figyelembevételével kapcsolatos ítéleti megállapítás felülbírálatára a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget. A felperes részvényeladásából származó 1999 évi bevételeivel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság utal a jogerős ítélet indokolásának
on indokaira, mely szerint a 2003 év elején még meglévő készpénzes megtakarításokra a megyei bíróság nem talált hitelt érdemlő adatokat. A szülői kölcsönöket illetően a Legfelsőbb Bíróság osztotta
t a megyei bírósági álláspontot, hogy a szülők bíróság előtt tett tanúvallomása - miután meghallgatásukra
adóellenőrzési eljárásban már sor került - nem minősíthető olyan bizonyítéknak, amely a felperes adóalapját
adóhatósági becsléssel szemben bizonyítaná. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a megyei bíróság is utalt a szülőknél lefolytatott kapcsolódó vizsgálat eredményére, amely a felperesi állítás hitelességét inkább cáfolta, mint megerősítette. A KSH létminimum értékek felhasználásával kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy
onban egyetértett
zal a jogerős ítéleti állásponttal, hogy nincs lehetőség egyes külön tételek levonására, illetve részleges igazolására. A KSH létminimum értékek ugyanis valóban a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítésére elegendők; egyes összetevői természetszerűleg nem egyeznek meg
egyes adózók esetében. Összességében
onban a becslés alapjául szolgálhatnak. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a felperes felülvizsgálati álláspontját a tekintetben, hogy a jövedelembecslési, vagyonosodási ügyekben
adózó bizonyítási helyzete nehéz. A bizonyítási kötelezettség
onban csak
t követően terheli a felperest, hogy
adóhatóság a becslés jogszabályi feltételeit megállapította,
az a felperes kimutatható bevételei nem szolgáltak elegendő fedezetként
onos időszak kiadásaira. A kronologikus vagyonmérleggel szemben a felperes csak hitelt érdemlő bizonyítékok alapján kérheti a valós adóalap megállapítását. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget
on előadás értékelésére sem, hogy a kimutatott tagi kölcsön egy része csak könyveléstechnikai tétel. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 270. §
alperes felülvizsgálati perköltségének, valamint
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.