← Magyarország

Pf.20207/2009/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.207/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Erdélyi Miklós ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek, - dr. Csomós Tamás ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I. rendű, II.rendű alperes neve (címe) uo. lakos II. rendű, a személyesen eljárt III.rendű alperes neve (címe) alatti lakos III. rendű, IV.rendű alperes neve uo. lakos IV. rendű és V.rendű alperes neve (címe) uo. lakos V. rendű, a VI.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű VI. rendű és a VII.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű VII. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
  2. február hó
  3. napján kelt 9.P.20.042/2008/
  4. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 186.000,-(Egyszáznyolcvanhatezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt 372.000,-(Háromszázhetvenkettőezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes a tulajdonát képező hrsz-1 helyrajzi szám alatt felvett cím-1 alatti házas ingatlant az
  6. november
  7. napján kelt adásvételi szerződéssel értékesítette személy1 részére 1.950.000,-Ft vételárért visszavásárlási jog kikötése mellett. Az ingatlan tulajdonjogának átruházása nem végleges jelleggel, hanem biztosítéki céllal történt. A visszavásárlási jog megnyílta előtt,
  8. február
  9. napján a vevő az ingatlant személy-2 részére eladta 3.980.000,-Ft vételárért, és tulajdonjogát
  10. február
  11. napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezután a felperes benyújtotta a földhivatalhoz a
  12. -2- október
  13. napján kelt adásvételi szerződést, amely szerint személy-2-től 3.000.000,-Ft vételár ellenében a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezte. A földhivatal
  14. november
  15. napján a tulajdoni lapot széljeggyel látta el, a szerződést azonban nem személy-2 írta alá. Az Orosházi Városi Bíróság 1.B.91/2004/
  16. számú, illetve a Békés Megyei Bíróság 7.Bf.247/2004/
  17. számú ítéletében megállapította a felperes bűnösségét közokirat hamisítás bűntettében, magánokirat hamisítás vétségében, és ezért kettő évre próbára bocsátotta.
  18. november
  19. napján a felperes, valamint az I. és II. rendű alperesek között adásvétellel vegyes csereszerződés jött létre. A megállapodás alapján az I. és II. rendű alperesek átruházták a felperesre az cím-2 alatti lakótelepi lakás tulajdonjogát, míg a felperes átruházta az alperesekre a cím-1 alatti házas ingatlant. Az I. és II. rendű alperesek a házingatlan 6.200.000,-Ft összegű vételárát úgy fizették meg, hogy a lakótelepi ingatlan forgalmi értékét beszámították és 3.200.000,-Ft értékkülönbözetet térítettek. A szerződés 10 eredeti példányban készült el, valamennyit aláírta a felperes és az I. és II. rendű alperes, valamint személy-3 és személy-4 okirati tanú, majd az okiratszerkesztő ügyvéd a szerződéseket aláírásával és bélyegzőjével, valamint szárazbélyegzővel látta el.
  20. november
  21. napján a körzeti földhivatal a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet széljegyezte. Az cím-2 alatti ingatlant a felperes a
  22. december
  23. napján kelt adásvételi szerződéssel értékesítette 2.800.000,-Ft vételár ellenében a III. rendű alperesnek a IV. és V. rendű alperesek haszonélvezeti jogával terhelten. Az Orosházi Városi Bíróság előtt P.20.306/
  24. szám alatt folyamatban volt perben a felperes a perbeli házas ingatlanra személy-1-gyel kötött, továbbá személy-1 és személy-2 közötti adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte több jogcímre, így jóerkölcsbe ütközésre is hivatkozva. Kérelmet terjesztett elő az eredeti állapot helyreállítása és tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba visszajegyzése iránt. Előadása szerint kérelmének teljesítése esetén nyílik lehetőség arra, hogy érvényes adásvételi szerződést kössön változatlan feltételek mellett az I. és II. rendű alperessel, avagy, hogy a velük kötött megállapodást megerősítse. A városi bíróság
  25. sorszám alatt bírósági meghagyást bocsátott ki. Megállapította az
  26. november
  27. napján kötött adásvételi szerződés érvénytelenségét, és rendelkezett a földhivatal megkereséséről a felperes tulajdonjogának visszajegyzése iránt. A bírósági meghagyás
  28. november
  29. napján jogerőre emelkedett. Az orosházi földhivatal a beérkezett kérelmeket sorrendben teljesítette, amelynek eredményeként a felperes tulajdonjogát a házingatlanra, míg az I. és II. rendű alperesek tulajdonjogát a lakótelepi lakásra visszajegyezte. Ezután az I. és II. rendű alperes ismét benyújtotta a földhivatalhoz a
  30. november
  31. napján létrejött adásvétellel vegyes csereszerződés eredeti példányát, amelynek alapján az cím-1 alatti ingatlanra tulajdonjoguk bejegyzést nyert. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az Orosházi Körzeti Földhivatalhoz
  32. június
  33. napján benyújtott adásvétellel vegyes csereszerződés érvénytelen, mert azt nem ő írta alá, és az ingatlant
  34. november
  35. napján nem ruházhatta át az I. és II. rendű alperesre, mert nem rendelkezett a -3Pf.III.20.207/2009/
  36. szám tulajdonjoggal. Kérte az eredeti állapot helyreállítását akként, hogy a bíróság rendelje el a házingatlanra tulajdonjogának visszajegyzését, ezzel egyidejűleg az cím-2 alatti ingatlanra az I. és II. rendű alperesek tulajdonjogát jegyezze vissza. Kérte a III-IV. és V. rendű alperesek javára bejegyzett tulajdonjog törlését is és a III-VII. rendű alpereseknek tűrésre, valamint az I. és II. rendű alperesek birtokbaadásra kötelezését. Az I-V. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A III-V. rendű alperesek perköltséget nem igényeltek. A VI. és VII. rendű alperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A bizonyítási eljárás során meghallgatott tanúk vallomása és igazságügyi írásszakértő szakvéleménye alapján megállapította, hogy az alperesek által
  37. június
  38. napján a földhivatalhoz benyújtott szerződésen a felperes aláírása található, és ez az okirat a felek között létrejött szerződés eredeti példánya. Kifejtette, hogy az ingatlan átruházására csak a tulajdonos jogosult, azonban nem érvényességi kelléke a szerződésnek, hogy a szerződéskötéskor a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba be legyen jegyezve. Átruházható az ingatlan akkor is, ha az eladónak csupán kötelmi jogcíme van.
  39. november
  40. napján a felperes tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelem széljegyezve volt a személy-2-vel kötött, és utóbb büntető eljárás alapjául szolgáló adásvételi szerződés alapján. Ezután az Orosházi Városi Bíróság jogerős bírósági meghagyásában a felperes és személy-1 között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása folytán rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról. A felperes javára
  41. évben visszajegyzett tulajdonjogot úgy kell tekinteni, mintha az
  42. szeptember
  43. napjától, a tulajdonjog megszerzésétől kezdődően folyamatos lett volna, vagyis
  44. november
  45. napján az ingatlan tulajdonosának volt tekinthető. Az érvényes adásvételi szerződés következtében az I. és II. rendű alperesek jogszerűen terjesztettek elő kérelmet a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Rámutatott az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a szerződést nem írta alá, valamint a szerződéskötés időpontjában nem volt tulajdonos, ezen kötelezettségének azonban nem tett eleget. Indokát adta a felajánlott további szakértői bizonyítás mellőzésének is. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes élt fellebbezéssel, kérte annak megváltoztatását és keresetének megfelelő döntés hozatalát. A szerződés érvénytelensége tekintetében megismételte az elsőfokú eljárás során kifejtett érveit. Ezek szerint a
  46. június
  47. napján a földhivatalhoz benyújtott szerződést nem ő írta alá, az igazságügyi írásszakértői vélemény téves megállapítást tartalmaz. Változatlan álláspontja szerint, ha ő írta alá a szerződést, akkor sem kerülhetett volna sor a tulajdonjog átruházására, mert
  48. november
  49. napján nem volt a -4házingatlan tulajdonosa, ezért az I. és II. rendű alperesek, valamint a III. és IV. rendű alperesek tulajdonjogot nem szerezhettek. A városi bíróság utóbb a jogerős bírósági meghagyással visszaállította ugyan az eredeti állapotot, azonban ezt követően az I. és II. rendű alperes, valamint közte nem jött létre érvényes jogügylet, és a korábbi szerződést nem erősítették meg. Ismételten indítványozta írásszakértő kirendelését. Az I. és II. rendű alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadásuk alapján a fellebbezésből sem állapítható meg, hogy a felperes a szakvélemény téves és megalapozatlan voltát milyen tényekre és körülményekre alapozza. Nem eredményezi a szerződés semmiségét, ha a fél olyan dolog tulajdonjogának átruházására vállal kötelezettséget, amelynek még nem tulajdonosa. A III-VII. rendű alperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, a rendelkezésére álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével a tényállást helyesen állapította meg, és érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutott. A felperes fellebbezésében továbbra is azzal érvelt, hogy a jogvita tárgyát képező szerződésnek az Orosházi Körzeti Földhivatalhoz
  50. június
  51. napján benyújtott példányát nem ő írta alá. Az elsőfokú eljárásban meghallgatott okiratszerkesztő ügyvéd és okirati tanúk vallomása, valamint ... igazságügyi szakértő szakvéleménye szerint azonban egyértelmű, hogy a vitatott névaláírás a névírótól származik. A felperes a szakvélemény téves voltára hivatkozva új szakértő kirendelését kérte, és ezt a bizonyítási indítványát a fellebbezésben megismételte annak ellenére, hogy az Orosházi Városi Bírósághoz
  52. május
  53. napján benyújtott és P. 20.306/
  54. szám alatt iktatott keresetében maga hivatkozott az I. és II. rendű alperessel kötött adásvételi szerződésre azzal, hogy a tulajdonjog „helyreállítása" után új szerződést köthetnek változatlan feltételekkel, vagy ha elégséges, a korábbi szerződést érvényesnek tekinthetik. A Pp.
  55. §

(3)bekezdése értelmében, ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. Jelen esetben a szakértő ismertette mindazokat az adatokat és körülményeket, amelyek jelentősek voltak a szakértői vélemény kialakításánál, illetve amelyek alapján a szakértői vélemény helytálló voltát ellenőrizni lehet, ezt a véleményt, mint bizonyítékot az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján az egyéb bizonyítékokkal együtt értékelte és mérlegelte. Mindezek alapján megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a szakvéleményben foglalt megállapítás megalapozott. A felperes nem jelölt meg olyan konkrét érdemi indokot, amely szükségessé tette volna a szakvélemény kiegészítését vagy más szakértő kirendelését, és ilyenre a -5Pf.III.20.207/2009/
  1. szám fellebbezésben sem hivatkozott. Ezért az ítélőtábla mellőzte az erre irányuló bizonyítási indítvány foganatosítását, ugyanis az új szakértő kirendelésének eljárásjogi előfeltételei nem állanak fenn, illetve attól a tényállás lényegi módosulása sem várható. A felperes nem tudta bizonyítani azon előadását, hogy az okiraton szereplő aláírás nem tőle származik (Pp.
  2. §
(1)bekezdés). Téves az a fellebbezési előadás, amely szerint a
  1. november
  2. napján létrejött adásvétellel vegyes csereszerződés érvénytelen, mert ebben az időpontban a felperes nem rendelkezett az cím-1 alatti házas ingatlan tulajdonjogával. Kétségtelen, hogy a Ptk.
  3. §
(1)bekezdése szerint átruházással - ha törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet tulajdonjogot szerezni, és a
(3)bekezdés értelmében az ingatlan tulajdonosának az tekinthető, akinek a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve. A tulajdonszerzéssel kapcsolatos dologi jogi szabály azonban nem zárja ki azt, hogy a felek a még más személy tulajdonában álló dolog adásvételére vonatkozó szerződést kössenek a Ptk. 365. §
(1)bekezdése alapján, ilyen esetben azonban az eladó köteles a dolog tulajdonjogát megszerezni annak érdekében, hogy azt a vevőre átruházhassa. Az átruházásért jogszavatosság terheli. Vagyis a kötelmi jog nem tiltja, hogy az eladó olyan dologra kössön adásvételi szerződést, amelynek az adott időpontban még nem volt tulajdonosa (EBH 2003.évi
  1. számú jogeset, BDT
  2. évi
  3. számú jogeset), azonban az a kötelezettség terheli, hogy a tulajdonjogot utóbb megszerezze és azt a vevőre ruházza át. A vevőnek ilyen esetben kötelmi jogcíme keletkezik, és akkor kérheti a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a módosított
  4. évi CXLI. törvény értelmében, ha az eladó jogosultságát már bejegyezték vagy azzal egyidejűleg. Az ingatlan-nyilvántartásba ugyanis jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki a nyilvántartott adatok szerint már jogosultként szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként jegyeznek be. A perbeli esetben a felperes tulajdonjogát az Orosházi Városi Bíróság a P.20.306/2003/
  5. sorszámú bírósági meghagyással visszaállította, majd a bíróság megkereste a körzeti földhivatalt az eredeti tulajdoni állapot visszajegyzése iránt, így a felperes tulajdonjoga bejegyzésre került, vagyis a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette. Ezt követően a felperesnek nem kellett újabb szerződést kötnie az I. és II. rendű alperessel és nem volt szükség a megállapodás megerősítésére sem. Az érvényes szerződés alapján az I. és II. rendű alperes kérhette a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a kötelmi jogviszony alapján. Az előzőekben kifejtettek értelmében az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  6. §
(2)bekezdése alapján az indokolás módosítása mellett helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles megfizetni az I. és II. rendű alperes másodfokú eljárásban felmerült -6költségét, amely a jogi képviseletükkel kapcsolatos költséget tartalmazza, és mértékének megállapítása a 32/2003. (VIII.22.) IM. számú rendelet 3. §
(5)bekezdésén alapul. A IIIVII. rendű alpereseknek a másodfokú eljárás során felszámítható költségük nem merült fel, így erről rendelkezni nem kellett. A felperes részleges személyes költségmentessége (Pp. 84. §
(1)bekezdés) az illetékmentességre kiterjedt, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13. §
(1)és
  1. §-a értelmében. S z e g e d,
  2. június hó
  3. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.