SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.419/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla ... pártfogó ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - dr. Molnár István ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I. r., a személyesen eljáró II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II. r., dr. Molnár István ügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve (címe) alatti lakos III. r. és IV.rendű alperes neve (címe) alatti lakos IV. r. alperes ellen közös tulajdon megszüntetése és egyéb iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 1.P.22.187/2007/
- sorszámú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r., III. r. és IV. r. alperesek részére személyenként külön-külön 6.000.- (Hatezer) Ft másodfokú perköltséget. ... pártfogó ügyvéd díját 7.200.- (Hétezer-kettőszáz) Ft-ban állapítja meg. Felhívja a Szegedi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a fenti pártfogó ügyvédi díjat utalja ki az ellátmány terhére ... pártfogó ügyvéd részére. A le nem rótt 12.500.- (Tizenkettőezer-ötszáz) Ft fellebbezési eljárási illeték, valamint a pártfogó ügyvéd díja az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. - 2 INDOKOLÁS : A felperes és volt házastársa, néhai /személy 1/ ½ - ½ arányú közös tulajdonát képezte a /cím 1/ alatti házas ingatlan, amely egy három lakószobából, konyhából, éléskamrából, fürdőszobából, előszobából és beépített teraszból álló főépületet, valamint egy kétszobás melléképületet foglalt magában. A felperes és a néhai életközössége István utónevű gyermekük 1997-ben bekövetkezett halálával megszakadt, ingatlanukat azonban továbbra is közösen használták unokáikkal, a III. és IV. r. alperessel együtt.
- szeptemberében a felperes és volt házastársa engedélyével az ingatlan melléképületébe beköltözött lányuk, az I. r. alperes házastársával és gyermekeivel. A felperes a közte és a néhai, valamint az I. r. alperes közötti súlyos, esetenként a tettlegességig fajuló konfliktusok miatt
- októberében a IV. r. alperessel együtt a perbeli ingatlanból elköltözött,
- februárjában rövid időre visszatért ugyan, de néhány hónap elteltével ismételten, s ezúttal véglegesen távozott. Ezt követően a Szegedi Városi Bíróság a
- május
- napján kelt 23.P.22.216/2000/
- sorszámú ítéletével a felperes és néhai /személy 1/ házasságát felbontotta, egyidejűleg a felperesnek a néhai kizárólagos ingatlanhasználatra történő feljogosítására és 3.000.000.- Ft lakáshasználati jog ellenértéke néhai általi megfizetésére történő kötelezésére irányuló keresetét elutasította azzal az indokkal, hogy a felperes nem bizonyította, miszerint a házastársa részéről történt rendszeres bántalmazás miatt kényszerült a lakásból elköltözni. A felperes perbeli ingatlanból történő végleges távozása után a főépület egyik szobáját a néhai használta, a másikat a III. r. alperes, a harmadik pedig a felperes rendelkezésére állt lezárt állapotban Utóbb ebbe a harmadik szobába
- évben beköltözött a IV. r. alperes. A felperes
- évben pert indított jelen per I. és III. r. alperese, valamint az I. r. alperes házastársa és ... utónevű gyermeke ellen a perbeli ingatlan használatáért járó díj fizetése iránt. A Szegedi Városi Bíróság előtt 4.P.23.236/
- szám alatt folyamatban volt perben jelen per felperese az I. r. alperessel és családtagjaival szemben előterjesztett keresetétől elállt, elfogadva nevezetteknek a perbeli ingatlan melléképületében végzett beruházásokra alapított beszámítási kifogását. Jelen per III. r. alperese és a felperes között pedig ezen előzményi per egyezségkötéssel zárult, amelynek értelmében a III. r. alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a főépület egy szobájának használatáért
- január
- napjától, a melléképület használatáért pedig
- március
- napjától megfizet jelen per felperesének havi 3.000-3.000.-, összesen 6.000.-Ft használati díjat. A Szegedi Városi Bíróság a felperes és jelen per III. r. alperesének fenti egyezségét jóváhagyta. Időközben
- nyarán az I. r. alperes és családtagjai az ingatlan melléképületéből kiköltöztek. - 3 Pf.II.20.419/2008/
- szám A felperes a jelen ügyben előterjesztett keresetében a /cím 1/ alatti ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte, továbbá volt házastársa kötelezését havi 25.000.-Ft többlethasználati díj megfizetésére
- december
- napjától kezdődően. A perindítást követően a felek az ingatlant értékesítették, amely körülményre figyelemmel közös kérelmükre az ítélőtábla a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kereset tárgyában a pert megszüntette. Néhai személy 1
- június
- napján elhunyt. Törvényes örökösei az I. és II. r. alperesek 1/3 - 1/3-ad, továbbá a III. és IV. r. alperesek 1/6 - 1/6 arányban. A néhai halálával félbeszakadt, majd a felperes által folytatni kért perben a felperes a jogutódokkal szemben akként tartotta fenn keresetét, hogy az I-IV. r. alpereseket hagyatéki hitelezői igény jogcímén kérte kötelezni örökrészeik arányában összesen 1.037.834.-Ft többlethasználati díj megfizetésére. Kereseti előadása szerint a résztulajdonát képező ingatlant
- áprilisa óta nem tudta használni, oda ugyanis volt házastársa és az I. r. alperes tettlegességig fajuló bántalmazásai miatt nem mert visszaköltözni. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint az ingatlanban a felperes külön lezárt szobával rendelkezett, ahhoz kulcsa volt, oda bármikor visszaköltözhetett volna. A lakáshasználatban senki nem akadályozta, jogelődjük a felperest nem bántalmazta, és a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben az ingatlant nem használta. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, s a felperest 35.000.-Ft + ÁFA perköltség I, III. és IV. r. alperesek részére történő megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolása szerint a felperes nem bizonyította, miszerint az alperesi jogelőd magatartása következtében kényszerült az ingatlan elhagyására, s nem volt elzárva attól a lehetőségtől sem, hogy az ingatlanba bármikor visszaköltözzön. Megállapította továbbá a perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján, hogy az alperesi jogelőd részéről megvalósult mintegy 2,75 m2 mértékű többlethasználat a felperes használati díj iránti igényét nem alapozza meg. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel kérve annak keresete szerinti megváltoztatását. Hangsúlyozta, hogy a volt közös ingatlant nem önként hagyta el, onnan az őt ért bántalmazások miatt kénytelen volt elköltözni. Csatolta a Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Klinikája által kiállított látleletet annak alátámasztásául, hogy
- április
- napján a perbeli ingatlanban tettleges bántalmazás érte. Az I-IV. r. alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték fenntartva az elsőfokú eljárásban előterjesztett védekezésüket. - 4 A fellebbezés megalapozatlan. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes használati díj iránti követelését az alperesekkel szemben hagyatéki hitelezői igényként tartotta fenn. Ennek megfelelően a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az alperesek jogelődjét, néhai személy 1-t terhelte-e használati díjfizetési kötelezettség a felperessel szemben. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Közös tulajdon esetén a birtoklás és használat mértéke eltérhet a tulajdoni hányadok szerinti aránytól. Az indokolt eltérés azonban a tulajdoni arányoknak megfelelő haszonban való részesedés arányán nem változtat, ezért adott esetben szükséges lehet a tulajdoni hányadot meghaladó használat pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni (Legfelsőbb Bíróság PK.
- számú állásfoglalás). Ennek megfelelően a perbeli jogvita elbírálása során egyrészt azt kellett vizsgálni, hogy az alperesek jogelődje akadályozta-e a felperest a tulajdonjogából fakadó használati jogosultsága gyakorlásában, illetve, hogy a néhai a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben használta-e a perbeli ingatlant. Amint azt az elsőfokú bíróság is helyesen megállapította, a felperes a fenti körülmények egyikét sem tudta igazolni. Sem az előzményi perekben, sem jelen perben nem bizonyította, hogy az alperesek jogelődjének, illetve az I. r. alperesnek a vele szemben tanúsított tettleges magatartásai miatt kényszerült az ingatlanból elköltözni. Ezen állításának igazolására az általa a periratokhoz csatolt látlelet nem alkalmas, az ugyanis csupán az ott megjelölt sérülések tényét bizonyítja, azt azonban nem, hogy ezeket a sérüléseket milyen körülmények között szerezte, illetve kitől szenvedte el. A perben beszerzett szakértői véleményből megállapíthatóan a 72 m2 alapterületű főépület három szobájából az alperesek jogelődje egy 20,25 m2 alapterületű szobát használt kizárólagosan a kiszolgáló helyiségek közös használata mellett. Az alperesi jogelőd személyes ingatlanhasználata tehát a tulajdoni hányada alapján őt megillető ½-ed részt nem haladta meg, sőt azt el sem érte. Kétségtelen, hogy a néhain kívül a perbeli időszakban, illetve annak egy részében az ingatlanban laktak az I, III. és IV. r. alperesek, továbbá az I. r. alperes családtagjai. Nevezettek azonban az örökhagyó és a felperes közös közeli hozzátartozói, akik mindkettőjük engedélyével laktak az ingatlanban, s akik az ingatlan használatáért a peradatok szerint a néhainak használati díjat nem fizettek. Ennek következtében e családtagok ingatlanhasználata az örökhagyó oldalán a felperes irányában fizetési kötelezettséget nem keletkeztetett, a felperes az ő tulajdoni hányadát érintő, s a hozzátartozói részéről megvalósult ingatlan használatával kapcsolatos igényét közvetlenül a tényleges használókkal szemben volt jogosult érvényesíteni, amit a Szegedi Városi Bíróság előtt folyamatban volt P.23.236/
- számú perben meg is tett. Minderre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. - 5 Pf.II.20.419/2008/
- szám A fellebbezés nem vezetett eredményre. A pertárgy értéke a felperes által érvényesített egy évi használati díj, 207.720.-Ft a Pp.
- §
(2)bekezdés c/ pontja alapján. A Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a felperes köteles megtéríteni az I., III. és IV. r. alperes jogi képviseletével felmerült és az ítélőtábla által a 32/2003. (VIII. 22.) IM. számú rendelet 3. §
(2)és
(5)-
(6)bekezdése alapján megállapított munkadíjat. A pártfogó ügyvéd díjazása a 7/
- (III. 30.) IM. számú rendeleten alapul. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli a 6/
- (VI. 26.) IM. számú rendelet
- §
(1)bekezdése és a
- §-a szerint. S z e g e d,
- január
- Dr. Szeghő Katalin a tanács elnöke Dr. Rakita Zsuzsanna előadó bíró Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet táblabíró