Pf.20326/2009/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.326/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Kicska Zoltán ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek, - dr. Kriveczky György ügvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
2. április hó
3. napján kelt 2.P.22.661/2007/
4. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
5. és az alperes
6. sorszámú fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, 7.000.000,-(Hétmillió) Ft után az alperest terhelő kamatfizetési kötelezettséget
7. december
8. napjától
9. december
10. napjáig évi 11 %-os mértékűre felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 160.000,(Egyszázhatvanezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt másodfokú eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes édesanyját első terhességének
11. hetében,
12. november
13. napján fenyegető koraszülés miatt felvették az alperesi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályára.
14. december
15. napján a terhesség
16. hetében megindult a spontán szülés és 14 óra tájban történt burokrepesztés során tiszta magzatvíz ürült. A szülés jó ütemben haladt, ám 17 óra 30 perckor a méhtevékenység renyhült, így Oxytocinos infúziót kötöttek be. A méhszáj 19 óra 24 perckor eltűnt, a koponya áthaladóban volt, ezért nyomatást kezdtek. 19 óra 40 perckor a szülést vezető orvos fájás-szinkron bradycardiát észlelt, és értesítette az ügyeletvezetőt. Az ügyeletvezető főorvos 20 órakor megvizsgálta az anyát és a felperes szívhangjának romlása, valamint a fájásgyengeség miatt a szülés vacuumos befejezését indokoltnak tartotta. A felperes koponyája a második kísérletre 20 óra 10 perckor megszületett, azonban a vállai -2- elakadtak. 20 óra 13 perckor jött a világra 4040 gramm súllyal, az arcán, a karján bőralapi bevérzések voltak és lógott a jobb karja, a reflexek nem voltak kivehetők. Ez utóbbi tünetet a jobb oldali karideg fonat sérülésére vezették vissza. Az újszülöttet a csecsemőosztályon kezelték, majd másik gyógyintézetben vizsgálták ki, és agyi morfológiai, valamint elektrofiziológiás eltéréseket találtak. Megállapították, hogy fejlődésneurológiai státuszában, motoros fejlődésében mind centrális, mind a jobb felső végtagot teljes egészében érintő perifériás jellegű mozgásfejlődési zavara van. A jobb oldali felső végtag bénulása végleges, kétkezes játékra képtelen. A bénult felső végtag az egész test fejlődéséhez képest további elmaradást fog mutatni.
17. május
18. és
19. napja között az ... Orvostudományi Egyetemen a jobbkari idegfonatot feltárták, felső idegfonál szakadást észleltek, amelyet a lábszárból kivett grafittal pótoltak.
20. augusztus
21. napján és
22. november
23. napján az intézetben további szelektív ingeráram kezelést, tornát, gyógytornát, izomerősítést, az izommozgások megtanítását, a kéz használatának gyakorlását javasolták. Az alperesi kórház gyermekneurológiai ambuláns kezelőlapja alapján
24. február
25. napján gyógyúszást, illetőleg gyógytornász vagy konduktor segítségének igénybevételét írták elő. Szükségesnek találták a gyermek - közösségben a marginalizáció kivédése - érdekében pszichológus bevonását is. A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ
26. április
27. napján kelt szakvéleménye alapján a mozgássérült gyermek sajátos nevelési igényű. Mentális teljesítménye összességében átlagos, azonban indokoltnak találták az integrált óvodai foglalkoztatást, a rendszeres mozgásfejlesztést szakképzett gyógypedagógus, illetve gyógytornász bevonásával heti 3 alkalommal. A
28. május
29. napján készült ambuláns kezelőlapból megállapíthatóan a felperes játéka és a diagnosztikus tesztek önértékelési problémákat mutatnak, a kortárs csoportba való beilleszkedés nehézségeit jelzik. A
30. szeptember
31. napján az ... Traumatológiai Klinikáján készített ambuláns kezelési lap szerint a kari idegfonat bántalom miatt a felperesnél továbbra is javasolt a gyógytorna, izomerősítés, illetőleg az úszás. A törvényes képviselő a felperes sérülése miatt saját nevében terjesztett elő keresetet kártérítés iránt, amelyet a Szentesi Városi Bíróság P.20.012/2004/
32. sorszámú ítéletével elutasított és a másodfokon eljárt Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.22.051/2005/6.sorszámú ítéletével a határozatot helybenhagyta. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.21.395/2006/
33. sorszámú végzésével a jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságokat újabb eljárásra utasította. A bíróságok által megállapított tényállásból kiemelte, a felperes édesanyja a szülést megelőzően több hetes, a terhesség megtartását célzó kórházi kezelésben részesült. Azért van ennek jelentősége, mert az alperes orvosai a szükséges vizsgálatokat elvégezték, és így minden olyan információ birtokába jutottak, amelynek alapján kellően felkészülhettek az általuk is nagy súlyúnak ítélt magzat megszületésére. A vizsgálatok nem utaltak arra, hogy a magzat egészségkárosodott lenne. A szülés spontán indult, de a méhtevékenység -3- Pf.III.20.326/2009/
34. szám renyhülése miatt infúziós beavatkozásra került sor, majd szívproblémára tekintettel vacuum extractioval befejezett szülés során a felperes egészségkárosodottá vált. Ebből következően bizonyított, hogy az egészségkárosodás a szülés során következett be. A megismételt eljárásban a Szentesi Városi Bíróság 1.P.20.543/2006/
35. sorszámú, a keresetnek részben helyt adó ítéletét a Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.22.340/2007/
36. sorszámú ítéletében részben és akként változtatta meg, hogy az alperes által fizetendő marasztalás összegét 3.000.000,-Ft és járulékai felemelte. Indokolása szerint a felperes maradandó egészségkárosodása nem fejlődési rendellenesség, hanem a szülés során bekövetkezett kari idegfonat sérülésének következménye. Ezt a súlyos idegkárosodást az okozta, hogy a vállak elakadtak a szülőcsatornában. Az igazságügyi orvosszakértői véleményből az is megállapítható volt, hogy a sérülést okozó váll elakadás nagy valószínűséggel nem következett volna be, ha az újszülött császármetszéssel jön a világra, másfelől a váll elakadásnak nem elkerülhetetlen szövődménye a kari idegfonat sérülés. Megelőzhető a vállak megfelelő műfogás alkalmazásával történő kifejtésével. Az alperes nem igazolta, hogy az adott körülmények között a legoptimálisabbnak mutatkozó szülési módot választotta, azaz nem állt fenn a császármetszés indikációja, ameddig annak megkezdése még lehetséges volt, és nem igazolta, hogy helyesen kiválasztott és végrehajtott műfogással nem lehetett volna elhárítható a vállidegfonat sérülés. Utalt arra, hogy az orvosi dokumentáció hiányosságából eredő bizonyítatlanság az alperes terhére esik. Így az alperes szerződésszegése bizonyított. A felperes keresetében 10.000.000,-Ft nem vagyoni kár és ezen összeg után
37. december
38. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata, továbbá
39. január
40. napjától havi 30.000,-Ft járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A
41. január
42. napjától
43. december
44. napjáig terjedő időre számított 1.800.000,-Ft hátralék egyösszegű, és ezután
45. július
46. napjától járó késedelmi kamata megfizetését is igényelte. Előadása szerint a szakértői véleményekből egyértelműen megállapítható, egészségi állapotának károsodása végleges és abban csak rosszabbodás következhet be. Mindez egész életére kihatással lesz, és megélhetésének költségei lényeges magasabbak, mint egy egészséges gyermek esetében. A szülés lefolyása során az alperes számos mulasztást követett el. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, vitatta a kártérítés jogalapját és összegszerűségét is. Hivatkozott arra, hogy a korábbi perben szakértőként eljárt ETT IB véleménye szerint a részéről szakmai szabályszegés nem állapítható meg. Ebből az következik, hogy nincs okozati összefüggés a felperest ért hátrány és az alperesi tevékenység között. Önmagában a dokumentációhiány nem alapozhatja meg a felperes kártérítési igényét és a bekövetkezett kari idegfonat sérülés a szüléssel együttjáró szövődmény. A szüléskor már felfedezett és azóta szakszerűen kezelt elváltozások sokat javultak, így a felperes állapotában további kedvező változás várható. A járadékigény vonatkozásában arra utalt, hogy a -4- társadalombiztosítási ellátás keretében fedezett kezelések költségein túl, a felperes további költséget nem igazolt. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest 7.000.000,-Ft nem vagyoni kár és ezen összeg után
47. december
48. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 350.000,-Ft perköltséget, továbbá az állam javára 25.300,-Ft előlegezett költséget. Indokolásában a jogalapot érintő vita kapcsán utalt a felperes édesanyja és az alperes között korábban folyamatban volt perben feltárt, és a tárgyalás anyagává tett peradatokra. Erre figyelemmel megállapította, hogy a károkozás az alperes részéről jogellenes, miután az azt kizáró körülmények nem állanak fenn. Az okozati összefüggés bizonyítást nyert, mert az egészséges magzat a szüléskor károsodott. A felróhatóság körében kiemelte a szülés hiányos dokumentálását, amelynek következményeként az alperes nem tudta kimenteni felelősségét a felperes sérülései bekövetkezésével összefüggésben, hiszen nem tudta igazolni, hogy a legoptimálisabb szülési módot választotta, illetve a felperes elakadt vállának kifejtésekor azt a legjobb módszert alkalmazta, amely mellett a sérülés elkerülhető lett volna. Mindezek alapján a felperes személyhez fűződő joga, a testi épsége, egészsége sérült, és az alperes polgári jogi kártérítési felelőssége fennáll. A káresemény folytán a felperes súlyos végtagsérülést szenvedett, a jobb kezét használni nem tudja. A
49. november
50. napján lezajlott személyes vizsgálat alapján az igazságügyi szakértő megállapította: a jobb felső végtag teljes értékű funkciója véglegesen kiesett, ez a kéz legfeljebb támaszul szolgálhat, így a felperes a hétköznapi életben a kétkezes tevékenységek végzésére véglegesen alkalmatlanná vált. A pszichológus szakértői vélemény szerint a gyermek a közösségbe nehezebben illeszkedik be a végtagfejlődési elmaradása miatt. Többször csúfolták, ezért a beteg kezét szégyelli, és a marginalizáció kivédése érdekében további pszichológiai segítséget igényel. Mindezen hátrányok kiküszöböléséhez az elsőfokú bíróság egy összegű, nem vagyoni kártérítés megállapítását találta indokoltnak. A vagyoni kár megtérítésére irányuló járadék igényét azonban elutasította azzal, hogy evonatkozásban a bizonyítási kötelezettségének a felperes nem tett eleget felhívás ellenére. A felperes csatolta a ... Egyetem Klinikáján kiállított számlát 26.600,-Ft költségről, amely a gyógytorna, illetve konduktori kezelés, valamint pszichológiai kezelés alapján került felszámításra, azonban e szolgáltatásokat a társadalombiztosítási ellátás keretében vette igénybe. Az alperes csupán olyan költségek megtérítésére lenne kötelezhető, amelyet a felperes igazoltan ezen túl fordított további úszásoktatásra, illetve más, egyéb ellátásra. A felperes édesanyjával város4-ről város1-re költözött, hogy szélesebb körű egészségügyi rehabilitációt tudjon igénybe venni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a lakhatással kapcsolatos költségemelkedés megtérítése indokolt lenne, azonban a felperes csupán a város1-beli lakásra vonatkozó bérleti szerződést mutatott be. Nem igazolta, hogy a város4-beli lakással kapcsolatosan milyen költségei voltak, ezért a különbözet megtérítésére nem kerülhetett sor. -5Pf.III.20.326/2009/
51. szám Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mindkét fél fellebbezéssel élt. A felperes az elsőfokú ítélet részben és akként történő megváltoztatását kérte, hogy a nem vagyoni kár után az alperes
52. december
53. napjától
54. december
55. napjáig évi 11 % mértékű késedelmi kamatot fizessen meg, míg
56. január
57. napjától a kifizetésig minden naptári félévre az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot térítse meg. Kérte továbbá, hogy az alperes a keresetben foglaltak szerinti mértékű és időponttól járó járadékot is fizesse meg az életvitelével szükségszerűen felmerülő költségtöbblet alapján. Rehabilitációs és egyéb gyógykezelése biztosítása érdekében költözött város-1-re, és a kényszermegoldás folytán a lakhatásra többletkiadása merült fel, amelynek bizonyítására csatolta a város4-ben
58. november
59. napján létrejött albérleti szerződést. Hivatkozott a gyógykezelés költségeire és az általános élettapasztalatra, illetve arra, hogy olyan kezeléseket is igénybe vesz, amelyről számlát nem bocsátanak ki. Az alperes fellebbezése az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a felperes keresetének teljes elutasítására irányult. Álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy a szülésre vonatkozó dokumentációja hiányos. A császármetszés esetleges szükségességét a méhszáj eltűnéséig egyetlen szakvélemény sem vetette fel, ezt követően merült fel az ilyen jellegű beavatkozás lehetősége, azonban ezzel kapcsolatban valamennyi szakértő hibásan értelmezi a kórlefolyás azon megjegyzését, amely szerint a műtőt császármetszésre előkészítették. Ennek a félreértésnek az a magyarázata, hogy az alperes ún. pavilon rendszerű kórház, vagyis a szülészet épületében sem altatós, sem műtős szakember nem tartózkodhat, és a műtői team felállítása mintegy 30 percet vesz igénybe. Utalt szakértő-1
60. november
61. napján készített szakvéleményére, amelyben kifejtette, hogy a magzati szív frekvenciáról szóló dokumentáció hiánya ellenére megállapítható, a császármetszés abszolút indikációja nem állt fenn, vagyis a gyorsabb vacuumos szülés befejezési módszer alkalmazása indokolt volt. A szakértők megállapították, hogy a szülés lefolytatása a szakmai követelményeknek megfelelően történt, illetve álláspontja szerint a regisztrátumok elkészítésének hiánya nem minősül szakmai hibának. A felperes fellebbezése megalapozatlan. részben, míg az alperes fellebbezése egészében Az alperesi felelősség szempontjából irányadó Ptk.
62. §