← Magyarország

Pf.20410/2008/9 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.410/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla dr. Gömöri Tibor ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti székhelyű felperesnek - dr. Fekete Katalin ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I. r., dr. Lengyel Ildikó ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II. r., dr. Bihari Krisztina ügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve (címe) alatti lakos III. r. és a személyesen eljáró IV.rendű alperes neve (címe) alatti lakos IV. r. alperesek ellen szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
  2. június
  3. napján kelt 13.P.22.017/2007/
  4. sorszámú ítélete ellen az I. r. alperes részéről 12., a II. r. alperes
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I. r. és II. r. alpereseket, hogy személyenként külön-külön fizessenek meg a felperesnek 25.000-25.000.-(Huszonötezer-huszonötezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az I. r. és II. r. alperesek által le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. - 2 INDOKOLÁS : A felperes jogelődje, az ... Bank Rt., valamint az I-III. r. alperesek jogelődje, néhai személy_1 és a IV. r. alperes
  6. augusztus
  7. napján kölcsönszerződést kötöttek egymással, amelynek értelmében a felperes jogelődje 20.000.000.-Ft kölcsönt nyújtott néhai személy_1 és a IV. r. alperes, mint adósok részére. A kölcsön összegét az adósok a kamatot és a kezelési költséget is magában foglaló hiteldíjjal növelt összegben voltak kötelesek visszafizetni 120 havi részletben
  8. szeptember
  9. napjától kezdődően. A szerződés az ún. induló hiteldíj mértékét évi 17,5 %-ban határozta meg, rögzítésre került ugyanakkor, hogy a hiteldíj változó mértékű. A hiteldíj változtatására vonatkozó részletszabályokat a perbeli szerződés részét képező, a felperes jogelődje által általános szerződési feltételként meghatározott „a jelzálog típusú hitelekről szóló üzletszabályzat" III/5.
  10. pontja tartalmazza. Eszerint „az ... Bank Rt. jogosult a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét és erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulása és az ... Bank Rt. forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége változik. Az ... Bank Rt. a változást - annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal - az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett, az ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelről szóló Hirdetményeiben teszi közzé. Az ügyleti kamat és a költségek egyoldalú módosítása következtében a fizetési kötelezettség összegének változásáról az ... Bank Rt. írásban értesíti a kölcsönvevőt". A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt perbeli kölcsönszerződésben a IV. r. alperes, valamint az I-III. r. alperesek jogelődje kijelentették, hogy a szerződés aláírását megelőzően az annak részét képező üzletszabályzatot megismerték és megértették, azt magukra nézve kötelezőnek elfogadták. A kölcsönszerződés részletesen szabályozta a kölcsönadót megillető felmondási jogot, így többek között felmondási okként jelölte meg a fizetési kötelezettség adósok részéről történő elmulasztását. A kölcsönvevők a szerződéskötés napján a szerződéssel azonos tartalommal közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tettek. Az adósok, illetve
  11. március
  12. napjától a IV. r. alperes
  13. augusztus
  14. napjáig a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Az egyenesadósok egyike, személy_1
  15. március
  16. napján elhunyt. Örökösei gyermekei, az I-II. és III. r. alperesek, mint állagörökösök, valamint a haszonélvezeti jogot öröklő IV. r. alperes. A közjegyző néhai személy_1 hagyatékát a felperesi jogelőd felé fennálló 18.331.257.-Ft hiteltartozás ½ részével terhelten adta át az alpereseknek. - 3 Pf.II.20.410/2008/
  17. szám A felperes jogelődje
  18. augusztus
  19. napjától 18,5 %-ra felemelte a perbeli kölcsönösszeget terhelő ügyleti kamatot, amely kamatemelést hirdetményében közzétett. Az alperesek
  20. augusztus
  21. napját követően a kölcsön törlesztésére irányuló kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért a felperes jogelődje
  22. december
  23. napján a kölcsönszerződést felmondta, majd a szerződésből eredő követelését jelen per felperesére engedményezte. A felperes módosított keresetében 17.299.893.-Ft tőke és ennek
  24. június
  25. napjától a kifizetés napjáig járó évi 18,5 %-os ügyleti és évi 6 %-os késedelmi kamata, 3.750.534.Ft lejárt ügyleti kamat és ennek
  26. június
  27. napjától a kifizetés napjáig járó évi 6 %-os késedelmi kamata, továbbá 673.428.-Ft lejárt késedelmi kamat és 150.000.-Ft költség egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket annak megállapítása mellett, hogy az I-III. r. alperesek felelőssége a hagyatéki vagyonból a hagyatékátadó végzés 1-
  28. tétele alatt feltüntetett vagyontárgyak erejéig áll fenn. Kérte továbbá a IV. r. alperest annak tűrésére kötelezni, hogy a felperes követelését a hagyatékátadó végzésben részletezett hagyatéki vagyontárgyakra vezetett végrehajtás útján kielégíthesse. Az alperesek a kereset jogalapját elismerték, annak összegszerűségét azonban vitatták. Az elsőfokú bíróság a 150.000.-Ft „költség" címén előterjesztett keresetet elutasította, ettől eltekintve a kereset szerint marasztalta az alpereseket. Ítéletének indokolása szerint a felperest a perbeli kölcsönszerződés szerint megillette az egyoldalú kamatváltoztatás joga. E jogával a szerződésben foglalt előírások betartásával élt, a
  29. augusztus
  30. napjával 18,5 %-ra emelt ügyleti kamatmértéket hirdetményben közzétette. Kifejtette, hogy a felperes által csatolt részletes elszámolásból megállapíthatóan a IV. r. alperes, illetve az IIII. r. alperesek jogelődje által teljesített törlesztések a kölcsönszerződésben írtaknak megfelelően túlnyomórészt a kamatra és a költségekre kerültek elszámolásra. Miután a felperesi elszámolás nem tartalmazott ellentmondásokat, szükségtelennek ítélte könyvszakértő útján ellenőriztetni azt. Az ítélet ellen az I. és a II. r. alperesek éltek fellebbezéssel. Fellebbezésük elsődlegesen az ügyleti kamatfizetés, valamint a perköltség viselése alóli mentesítésükre, másodlagosan az ügyleti kamat 16,5 %-ra és az elsőfokú perköltség 500.000.-Ft-ra történő leszállítására irányult. Fellebbezési érvelésük szerint csak a hagyatéki tárgyalás során szereztek tudomást az örökhagyó nagy összegű tartozásáról, a kölcsönszerződéssel, valamint a fizetett törlesztések elszámolásával kapcsolatos információk nem álltak rendelkezésükre, és a szerződés felmondásáról sem volt tudomásuk. - 4 - A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Fellebbezési előadása szerint a felmondást megelőzően írásban tájékoztatta az alpereseket a tartozás összegéről és felszólította őket annak rendezésére, majd a közjegyzői okiratba foglalt felmondás tértivevényes levél útján kézbesítésre került az alperesek részére. Kiemelte, hogy nem volt feladata tájékoztatni az örökösöket a szerződés feltételeiről, hiszen az I-III. r. alperesek jogelődjük helyére léptek, aki minden szükséges tájékoztatást megkapott. Utalt továbbá arra, hogy a perbeli szerződés részét képező üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően rendelkezett az ügyleti kamat felemeléséről. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetése és érdemi döntése is helytálló, ezért ítéletét annak mindenben helyes indokai alapján hagyta helyben az ítélőtábla a Pp.
  31. §

(3)bekezdése, valamint 253. §
(2)bekezdése alapján. A fellebbezésekben foglaltakra figyelemmel kiemeli a következőket: Az alperesek, mint néhai személy_1 örökösei, a Ptk. 679. §
(1)bekezdése alapján örökségük erejéig felelősséggel tartoznak a néhait a perbeli kölcsönszerződés alapján terhelő tartozásért. Felelősségüket nem érinti az a körülmény, hogy erről a tartozásról csak a hagyatéki eljárás során szereztek tudomást, mint ahogy az is közömbös, hogy a kölcsönszerződés, illetőleg a törlesztéssel kapcsolatos okiratok nem álltak rendelkezésükre, azokat gyakorlatilag a jelen peres eljárás során ismerhették meg. Nem lett volna akadálya ugyanis annak, hogy a tartozásról való tudomásszerzésük után a felperesnél eljárjanak a szerződés másolatának kiadása iránt, illetve kérhettek volna részletes kimutatást a kölcsöntartozásra befizetett összegek mikénti elszámolásáról. Megállapítható továbbá a felperes fellebbezési ellenkérelméhez csatolt - a másodfokú iratok között
  1. sorszám alatt elfekvő -, az I., valamint a II. r. alperesekhez címzett felperesi levélmásolatok, valamint az ezek kézbesítését igazoló tértivevények másolatából, továbbá az elsőfokú periratok között található, s a perbeli kölcsönszerződés felperes részéről történő felmondását tartalmazó,
  2. április
  3. napján kelt közjegyzői okiratból, hogy az alperesek mind a szerződés felmondásáról, mind az azt megelőző fizetési felszólításról írásban értesítést kaptak, így nem hivatkozhatnak megalapozottan arra, hogy a perindítást megelőzően nem állt módjukban a hagyatéki tartozás fennállásának ellenőrzése, illetve annak rendezése. A felperes a másodfokú tárgyaláson csatolta a perbeli szerződés részét képező üzletszabályzatot, amelyből megállapíthatóan - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  4. évi CXII. tv.
  5. §
(3)és
(4)bekezdésében előírtaknak megfelelően - a szerződésben meghatározásra került, hogy a felperes milyen feltételek esetén és milyen formában jogosult az ügyleti kamatot is magában foglaló hiteldíj egyoldalú módosítására. Az alperesek nem vitatták, hogy a hiteldíj felperes általi módosításakor ennek üzletszabályzatban előírt feltételei fennálltak, azt pedig a - 5 Pf.II.20.410/2008/
  1. szám felperes már az elsőfokú eljárás során is igazolta, hogy a módosításról a szerződésben írt módon, azaz hirdetményben közzétéve értesítette a feleket. Erre figyelemmel a felperes
  2. augusztus
  3. napjától jogszerűen számolt fel évi 18,5 %-os mértékű ügyleti kamatot az alperesek terhére. E szerződéses kamat bíróság általi elengedésére nincs lehetőség, nyilván ezért is nem tudták megjelölni az alperesek ezirányú kérelmük jogszabályi alapját. Alaptalanul kifogásolták az alperesek a perköltségviselésre történő kötelezésüket, illetve a perköltség összegét is. Az alperesek ugyanis pervesztesek lettek, a perre okot adtak, így az elsőfokú bíróság a Pp.
  4. §
(1)bekezdésének helyes alkalmazásával kötelezte őket a pernyertes felperes perrel kapcsolatos költségeinek megfizetésére. A perköltség összegének meghatározásakor az elsőfokú bíróság figyelembe vette a felperes által lerótt 900.000.-Ft eljárási illetéket, az ezt meghaladó 500.000.-Ft összegű ügyvédi munkadíj pedig aránytalanul magasnak semmiképpen sem tekinthető, sőt el sem éri azt a mértéket, amelyet a perérték alapján az elsőfokú bíróság felszámolhatott volna a pernyertes felperes javára a 32/2003. (VII. 22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés a/ pontja alapján. Az alperesek fellebbezése eredménytelennek bizonyult, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek megfizetni a felperes fellebbezési eljárással kapcsolatos költségeit. Ennek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VII. 22.) IM. rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján határozta meg. A 6/
  1. (VI. 26.) IM. rendelet
  2. §
(1)bekezdése, valamint
  1. §-a alapján rendelkezett úgy, hogy a személyes költségmentességben részesült alperesek által le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. S z e g e d,
  2. február
  3. Dr. Szeghő Katalin sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.