Pf.20112/2009/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.112/2009/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Petneházi és Balla Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Petneházi Zsigmond ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve(címe) alatti lakos I.r., I.rendű felperes neve törvényes képviselő (címe) által képviselt kk. II.rendű felperes neve (címe) alatti lakos II.r. és kk. III.rendű felperes neve (címe) alatti lakos III.r. felperesnek - dr. Szkaliczki Zsolt ügyvédáltal képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r., II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II.r. és az III.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű III.r. alperesek ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és kártérítés megfizetése iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság

1. november
2. napján kelt 9.P.20.118/2008/
3. számú ítélete ellen az I.r. felperes
4. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy a le nem rótt 90.000.- (kilencvenezer) Ft elsőfokú eljárási illeték az állam terhén marad. Kötelezi az I.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II. és III.r. alperesek részére személyenként 10.000.- (tízezer) Ft másodfokú perköltséget. A le nem rótt 48.000.- (negyvennyolcezer) Ft másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A kiskorú II. és III.r. felpereseket édesanyjuk, az I.r. felperes a III.r. alperesi óvodába íratta be
5. év őszén. Az I.r. alperes az óvoda vezető óvónője, míg a II.r. alperes az intézményben óvónőként dolgozik. -2A II.r. felperest
6. év nyarán az óvoda udvarán egy darázs megcsípte, a sérülést az óvónők borogatással látták el. Az I.r. felperes és élettársa kifogásolta, hogy a csípést nem kezelték Fenistil géllel, illetve nem adtak a gyermeknek Calcium pezsgőtablettát. A II. r. felperesnél a darázscsípés enyhe mértékű allergiás reakciót, bokáján duzzadást váltott ki, amely orvosi ellátást nem igényelt. Az I.r. felperes
7. október
8. napján panasszal fordult a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosához azzal, hogy a III.r. alperesi óvoda óvónői a II.r. és a III.r. felpereseket fejjel lefelé a kukába lógatták és a pincébe zárták, nem megfelelően látták el az erre allergiás gyermeke darázscsípését. Panaszában előadta, hogy az I. r. alperes elzárkózott ezen problémák megbeszélése elől, ezért a gyermekeket
9. október
10. napjától másik óvodába íratta. A lefolytatott vizsgálat során diszkrimináció, illetve jogsértés nem került megállapításra. Az I.r. alperes felajánlotta az I.r. felperesnek, hogy a gyermekeket visszaveszik az óvodába, de ettől az I.r. felperes elzárkózott. Az I.r. felperes
11. februárjában a II. és III.r. felpereseket elvitte az ... Gyermekjóléti Központjának pszichológusához. Az elvégzett vizsgálat alapján pszichés traumára utaló jel nem volt kimutatható. Az önkormányzati óvoda, ahová az I.r. felperes a gyermekeket íratta, távolabb található lakóhelyüktől, mint a III.r. alperesi óvoda. Az I.r. felperest tüdőbetegséggel gyógykezelik. Az I.r. felperes keresetében 800.000.- Ft nem vagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket arra hivatkozással, hogy a II.r. és a III.r. felpereseket az óvónők magatartása miatt a III.r. alperesi óvodában ért pszichés károsodással összefüggésben másik óvodába kellett íratni, a távolabbi óvodába hosszabb utat kell megtennie, ami - betegségére is tekintettel - fizikailag megterheli, emiatt őt nem vagyoni kár érte. A II. és a III.r. felperesek - törvényes képviselőjük útján - annak megállapítását kérték, hogy az alperesek megsértették személyiségi jogaikat, mert hátrányos faji megkülönböztetést alkalmaztak velük szemben, személyi szabadságukban őket jogellenesen korlátozták, testi épségüket is megsértették. Ezen kereseti kérelmet a törvényes képviselő egyrészt azzal indokolta, hogy az I.r. alperes azt a valótlan állítást közölte vele
12. év őszén, hogy a II. és III.r felperesek ennivaló után kutatnak más gyermekek táskájában, másrészt, hogy a II.r. alperes bántalmazta, kukába lógatta, illetve a pincébe zárta őket. A jogsértés folytán elégtétel adására kérték kötelezni az alpereseket a helyi lapban a jogsértést elismerő tartalmú nyilatkozat közzétételével. -3Pf.II.20.112/2009/3.szám Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte az I.r. felperest az alperesek javára személyenként 10.000.- Ft perköltség megfizetésére. Határozatának indokolása szerint a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy a keresetben állított személyiségi jogaikat az alperesek megsértették. A bizonyítékok mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy a felperesek bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Rámutatott, az I.r. felperes élettársának - aki a II. és a III.r. felperesek édesapja -, tanú1nek a tanúvallomása a közeli hozzátartozói kapcsolatra figyelemmel egyéb bizonyíték hiányában a kereseti előadás alátámasztására nem alkalmas. tanú2 érdektelen tanú pedig az I.r. felperestől szerzett tudomással rendelkezik. tanú3 és tanú4 ugyancsak az I.r. felperestől szerzett ismeretekkel bírnak az eseményekről, ezért miután az akadályoztatásuk miatt a tárgyaláson nem tudtak megjelenni, szükségtelennek ítélte ismételt megidézésüket, és meghallgatásukat mellőzte. Megállapította, a felperesek előadását nem támasztotta alá a kisebbségi jogok biztosa által lefolytatott vizsgálat eredménye sem. Ezt meghaladóan rámutatott arra, hogy az I.r. felperes és az élettársa a jogsértés időpontját eltérően jelölték meg. Jelentőséget tulajdonított annak a körülménynek, hogy az I.r. felperes az állítása szerinti események megtörténtének időpontjában azt az óvodában nem jelezte, minden előzmény nélkül
13. október elején másik óvodába íratta át a gyermekeket és csak ezt követően kezdeményezett eljárást az alperesek ellen. Cáfolta továbbá a felperesi előadást tanú5 óvónő tanúvallomása is. A pszichológusi feljegyzés a II. és a III.r. felperesek kapcsán pszichés traumát nem igazolt, ezért nem foganatosította a további pszichológus szakértői vélemény beszerzésére irányuló bizonyítási indítványt. Nem találta bizonyítottnak azt sem, hogy az I.r. alperes azt az állítást tette, miszerint a II. és a III.r. felperesek más gyermekek táskájából kiveszik az abban található élelmet. Az ítélet ellen a felperesek éltek fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet keresetük szerinti megváltoztatását kérték. Jogi álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves jogi következtetés levonásával állapította meg, hogy a felperesek személyiségi jogát az alperesek nem sértették meg és kártérítésre emiatt nem jogosultak. A jogi képviselő fellebbezéséhez csatolt I.r. felperes személyes nyilatkozatában kifogásolta a perköltségben való marasztalásukat. Valótlannak minősítette a tanú5 tanú vallomásában előadottakat. Álláspontja szerint a két megidézett tanú a bíróságon azért nem jelent meg, mert félnek, kiderül az, hogy az óvodában valóban faji megkülönböztetés valósult meg. Hivatkozott arra, az elsőfokú eljárásban -4- előadottak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a darázscsípés kapcsán gyermeke veszélyeztetett volt amiatt, hogy nem megfelelő kezelésben részesült. Kérte, hogy a bíróság szerezze be az ombudsmanhoz írt levelét, ez ugyanis alátámasztja perbeli előadását. Álláspontja szerint az a magatartás, amelyre keresetében hivatkozott, nevezetesen, hogy kukába lógatták, illetve pincébe zárták gyermekeit, „kokszolták" az egyikük fejét és azt állították róluk, hogy mások táskájából ennivalót vesznek ki, egyértelműen megalapozza a jogsértést. Az ítélet ellen benyújtott II. és III.r. felperesi fellebbezést az elsőfokú bíróság jogerős végzésével elutasította. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az I.r. felperes perköltségben való marasztalását kérték. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok Pp.
14. §