SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.296/2008/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Csernus Tibor ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - a Dr. Bohács Zsolt ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen fuvardíj megfizetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- május hó
- napján kelt 7.G.40.046/2008/
- számú ítéletével szemben az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 35.000,(Harmincötezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: Az alperes a G... Kft-vel kötött szerződés alapján nemzetközi árufuvarozási feladatok ellátását vállalta. A peres felek
- november 30-án szerződést kötöttek, amelyben a felperes a szlovákiai (település
- neve) felrakóhelyről (település
- neve) lerakóhelyre 32/50 típusú deponált vasúti kő szállítását vállalta. Az okirat az elszámolás tekintetében rögzítette, hogy a számla kifizetése átutalással történik a benyújtástól számított 30 naptári napon belül. A 7/
- pontban az alperes kijelentette, nem vállal „kezességet" a fővállalkozó által határidőben ki nem fizetett számlákért, így a fuvarozó részére is csak a fővállalkozó által átutalt összegek kerülnek kifizetésre legkésőbb a megérkezést követő munkanapon. A szerződés az alperes által előre elkészített nyomtatvány volt, melyben az aktuális fuvarozó adatait, a munka megkezdésének idejét és befejezését kézzel töltötték ki, és a szerződő felek képviselői valamennyi oldalát aláírták. A felperes a fuvarfeladatokat teljesítette, a lerakóhely képviselőjének igazolása alapján két számlát bocsátott ki a fuvardíjról. Az alperes a tartozás kiegyenlítését arra hivatkozással tagadta meg, hogy a fővállalkozója a neki járó díjat nem fizette meg, így a fizetési kötelezettsége még nem állt be. -2- A G... Kft. ellen
- február
- napján a Fővárosi Bíróságon 9.Fpk.01-07-004578 szám alatt felszámolási eljárás indult. A felperes keresetében kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest 1.172.582,- Ft, valamint a két számlában foglalt részösszegek után az ott írt esedékességi időpontoktól kezdődően a kifizetésig késedelmi kamat megfizetésére. Álláspontja szerint a fuvarozási szerződés alapján az alperes köteles a díjfizetésre, a szerződéses jogviszonyban a kötelezett mindvégig az alperes volt. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte időelőttiségre hivatkozással, másodlagosan a kereset érdemben történő elutasítását indítványozta. Ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felek között létrejött szerződés alapján fizetési kötelezettsége csak akkor és annyiban állt be, amennyiben a fővállalkozó teljesítette a neki járó díjakat. Mivel a fővállalkozó nem fizetett, ezért a felperessel szemben sem vált esedékessé a fizetési kötelezettsége. Állította, hogy a felperes figyelmét külön felhívta a szerződés 7/
- pontjában foglalt azon feltételre, hogy a fuvardíj esedékessége a fővállalkozó teljesítésétől függ; ezt a kikötést a felperes elfogadta, a szerződő felek az okirat valamennyi oldalát aláírták. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva kötelezte az alperest 1.172.582,- Ft, valamint ezen összegből 198.132,- Ft után
- március
- napjától, míg 974.450,- Ft után
- április
- napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamatának megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes szerződési nyomtatványa - és az abban szereplő fizetési kikötés - a Ptk. 205/A §
(1)bekezdése alapján általános szerződési feltételnek minősül. Mivel az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a szokásos fuvarozási szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltérő, általa kidolgozott általános szerződési feltételről a felperest külön tájékoztatta - aki ezt követően azt kifejezetten elfogadta volna -, ezért a szerződés 7/3. pontjában szereplő általános szerződési feltétel nem vált a szerződés részévé. Az alperes fizetési kötelezettsége a számlák kibocsátásával az ott írt időpontokban beállt, és miután nem teljesített, a számlákban írt fizetési időpontot követő naptári napoktól kezdődően késedelembe esett. Mindezekre figyelemmel a kereset szerint marasztalta az alperest, csupán a késedelembe esés időpontja tekintetében határozott meg a keresettől eltérő naptári napokat a Ptk. 301 §
(1)bekezdésére hivatkozással. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli szerződést tömegesen használta volna más cégekkel fennálló kapcsolataiban, illetőleg, hogy a teljesítéssel kapcsolatos szerződésben szereplő kikötést egyoldalúan határozta meg. Valójában a felek a szerződéskötést megelőzően egyeztettek, a felperes figyelmét felhívta a 7/
- pontban rögzítettekre, így a szerződést az előzetes szóbeli tárgyalások során átbeszélt kikötés ismeretében írta alá. A kikötést a felperes nem értelmezhette másként, minthogy részére akkor fog teljesíteni, amikor a G... Kft. a szerződéses kötelezettségének eleget tesz. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. -3- Gf.I.30.296/2008/3.szám A fellebbezés alaptalan. A elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetésre jutott. Megállapításaival az ítélőtábla is egyetért, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján, annak helyes indokai szerint hagyta helyben. Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy az elsőfokú eljárásban nem nyert bizonyítást, az alperessel kötött szerződést tömegesen alkalmazta volna a gazdasági kapcsolataiban. A Ptk. 205/A. §
(1)bekezdése nem írja elő az általános szerződési feltétel kritériumaként annak több szerződésben történő alkalmazását, elegendő, ha az egyik szerződő fél egyoldalúan, azzal a céllal határoz meg egy feltételt, hogy azt több szerződésben használni kívánja. A jelen ügyben az alperes alkalmazottjának tanúvallomása szerint az előre elkészített - a fuvarfeladatot is tartalmazó - szerződéstervezeteket egészítették ki kézírással a másik szerződő fél és a teljesítés konkrét adataival a szerződés megkötésekor (
- sz. jegyzőkönyv
- oldal), ami a blanketta rendszeres alkalmazására utal. A fellebbezésre figyelemmel csak megjegyzi az ítélőtábla, eltérő eredményre az sem vezetett volna, ha a 7/
- pontban foglalt kikötés a szerződés részévé vált volna. A szerződés ugyanis nem értelmezhető másként, minthogy a felperes által elvégzett fuvarozás ellenértékét a megrendelő alperesnek kell kiegyenlíteni (szerződés 7/
- pont). A felek nem harmadik személyt jelöltek meg a teljesítés kötelezettjének, és nem történt meg az alperes G... Kft-vel szemben fennálló követelésének engedményezése sem a felperes részére. Az előbbieket támasztja alá az is, hogy a G... Kft-vel szemben indult felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem a felperes, hanem az alperes jelentett be. A szerződés 7/
- pontjába foglalt kikötés valójában a fizetési határidőre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. Az alperes egyébként maga sem a fizetési kötelezettségét vitatta, hanem csupán annak időelőttiségére hivatkozott. Kétségtelen, hogy a gazdasági életben a körbetartozások miatt nem ritka az alperes által alkalmazott szerződéses kikötés, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kötelezett időelőttiségre hivatkozással - korlátlan ideig megtagadhatja a teljesítést. A kötelezettnek ezekben az esetekben is ésszerű időn belül kell eleget tennie a vételár kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségének. Az ésszerű határidő mindig az adott szerződés lényeges körülményeinek mérlegelésétől függ. A jelen ügyben az alperes megbízója huzamos időn keresztül egyáltalán nem fizetett, sőt felszámolás alá került, mely azt eredményezte, hogy a szerződésnek a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezése - ha az általános szerződési feltétel a megállapodás részévé vált volna - lehetetlenült. Ebből nem az következik, hogy az alperesnek ezután egyáltalán nem kellene fizetnie, hanem az, hogy a vele szembeni követelés esedékessé vált. Annak kockázata ugyanis, hogy az alperessel szerződéses jogviszonyban álló G... Kft. nem fizet, fizetésképtelenné válik, nem a felperest, hanem az alperest terhelte. -4Az ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte, a jogi képviselő munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM számú rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése szerint állapította meg. Szeged,
- október hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Hámori Attila sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró