Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.852/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kárpáti Miklós ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Karas Monika ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróág
- augusztus
- napján meghozott, 8.P.24.952/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint + áfa együttes első-és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 63.000 (hatvanháromezer) forint kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperes által szerkesztett hírportálon ...-én cikk jelent meg „..." címmel. A felperes keresetében a cikk azon közlése miatt kérte az alperes helyreigazításra kötelezését, amellyel - megítélése szerint - az alperes valótlanul híresztelte, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság ... vezetése alatt csaknem egymilliárd forintot költött el külsős ügyvédekre. A valóság körében kérte annak a közlését, hogy a cikkben megjelölt kifizetésekre
- és
- között került sor, ugyanakkor ... csupán
- február 1-jétől tölti be a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöki tisztségét, így ezek a kifizetések személyéhez nem köthetők. Az alperes a kereset elutasítás indítványozta, arra hivatkozással, hogy a cikk nem a felperesről szól, abban nincs olyan közlés, amely a felperes személyéhez lenne köthető. Az elsőfokú bíróság a keresetet megalapozottnak találta és ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül az alábbi szöveggel, a megjelentetett cikkel azonos helyen és módon közölje a következő helyreigazítást: „Hírportálunk ...-i számában „..." című cikkben valótlan híresztelés volt, hogy a ... által vezetett Nemzeti Hírközlési Hatóság csaknem egymilliárd forintot költött el külsős ügyvédekre, ugyanis ezt az összeget
- és
- között fizették ki, ... pedig
- február 1től töltötte be az elnöki tisztséget." Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 27.000 forint le nem rótt illetéket. Az ítélet indokolásában ismertette a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakat, majd az alperes védekezésével szemben úgy foglalt állást, hogy a cikk egészét tekintve az a való tény, miszerint a Nemzeti Hírközlési Hivatal csaknem egymilliárd forintot költött el külső ügyvédekre, a felperes személyével összekapcsolva került közlésre. A cikk egésze ugyan a felperes házastársáról, ...ről szól, aki - a cikk szerint - a ... című lapról és más jobboldali médiumokról gyűlölködő stílusban ír, azonban ehhez kapcsolva a sérelmezett mondat az átlagolvasóban azt a benyomást keltette, mintha a felperes vezetése alatt történt volna a jelentős összegű kifizetés, a cikkben ugyanis nincs említés arról, hogy a felperes csak
- február 1-jétől kezdődően töltötte be az elnöki pozíciót és a
- június 17-én közöltekhez képest az elnöksége alatt mindössze két olyan szerződés született, amely 12 millió forint körüli összeget tesz ki. Ezért a keresetet az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Változatlanul fenntartotta azt a jogi álláspontját, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga. A felperes ugyan név szerint megemlítésre került a cikkben, de a közlés egésze, a kifogásolt kijelentés tevékeny alanya nem a felperes, hanem az általa vezetett Nemzeti Hírközlési Hatóság volt, amely nem vitásan a cikkben megjelölt összeget költötte külső szakértőkre, ügyvédekre. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta az abban foglalt helyes indokokra tekintettel. Hangsúlyozta, hogy az összesen 980 millió forint elköltése 6 év alatt történt, és a szövegben megjelenő hamis információ nyilvánvalóan személy szerint a felperesre, és nem az általa vezetett intézményre vonatkozik, tehát a felperes alappal sérelmezheti azt. A fellebbezés alapos. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a sérelmezett alperesi közlést helytelenül értelmezte, az így megállapított tényállásból nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő következtetésre jutott, amikor az alperest sajtóhelyreigazításra kötelezte. A jogvita elbírálása során abból kellett kiindulni, hogy a sajtó-helyreigazítási eljárás a személyhez fűződő jog megsértése miatti eljárásokhoz képest különös eljárás, amelyben azt kell elbírálni, hogy az adott esetben megvalósultak-e a sajtóhelyreigazítás Ptk.
- §
(1)bekezdésében írt anyagi jogi feltételei, vagyis közölt-e az alperes valótlan tényeket, illetve a való tényeket hamis színben tüntette-e fel. Annak bizonyítása, hogy az alperes jogszerűen tagadta meg a helyreigazítás közlését, a PK
- számú állásfoglalás értelmében az alperest terheli. A sajtó-helyreigazítási eljárás azért is speciális, mert a kereseti kérelemhez kötöttség is sajátosan érvényesül. A kereset tartalmát - és ebből következően a bíróság döntését is - a sajtó-helyreigazítás iránti kérelemben foglaltak határozzák meg. A helyreigazítást kérő levél alapján ítéli meg a sajtószerv, hogy teljesíti-e a kért helyreigazítást, vagy elzárkózik az elől, és a bíróság sem folytathat le olyan bizonyítást, amely túlmutat a sajtó-helyreigazítási kérelem keretein. Emiatt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §
(1)bekezdésében írt helyreigazítási kérelemből indult ki. Ennek alapján elsősorban azt kell megítélni, hogy a sérelmezett közlés vonatkozik-e a felperes személyére (PK
- számú állásfoglalás I. pontja), illetve abból kiolvasható-e a felperes által a helyreigazítást kérő levélben megfogalmazott sérelem. Az értelmezés során a PK
- számú állásfoglalás II. pontjában foglalt iránymutatás szerint kell eljárni, vagyis a kifogásolt kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a perbeli esetben a felperes a helyreigazítási kérelmében olyan közlést sérelmezett, amely nem teljesen felelt meg a cikkben ténylegesen közölteknek, ezáltal a sérelmezett kitétel a cikk által közvetített megfogalmazáshoz viszonyítottan eltérő értelmezést nyert. Az újságcikk - amellett, hogy egészében nem a felperesről, hanem ... kommunikációs szakemberről szólt -, a Nemzeti Hírközlési Hatósággal összefüggésbe hozható egyetlen mondata úgy hangzik, hogy „a felesége, ... vezette Nemzeti Hírközlési Hivatal csaknem 1 milliárdot költött el külső ügyvédekre, közbeszerzés nélkül". Ennek a mondatnak a helyreigazítási kérelem olyan értelmet tulajdonított, hogy valótlan híresztelés, miszerint „a Nemzeti Hírközlési Hatóság ... vezetése alatt csaknem 1 milliárd forintot költött külsős ügyvédekre". A két megfogalmazásból az átlagolvasó szempontjából is eltérő tartalom olvasható ki. Míg az újságcikk - tartalma szerint - a felperes által „vezetett" hatóságra vonatkoztatta a közlését, addig a helyreigazítási kérelem, amely a „…vezetése alatt" megfogalmazást használta, a felperesre vetítette a cikkben írt költekezést, amely a cikk által alkalmazott szóhasználat alapján a cikkből nem volt kiolvasható. Mivel a felperes érintettsége a helyes értelmezéssel nem volt megállapítható, a helyreigazítás tekintetében perbeli legitimációja sem állt fenn. A PK
- számú állásfoglalás I. pontja értelmében ugyanis sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. Az eredményesen fellebbező alperest első-és másodfokú perköltség illeti meg a Pp. 78. §
(1)bekezdése, valamint
- §-a szerint. Az alperesi jogi képviselő díját a Fővárosi Ítélőtábla a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése szerint a 4/A. § alapján áfával növelt összegben állapította meg. A pervesztes felperest a Fővárosi Ítélőtábla első-és másodfokú illeték megfizetésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte. Budapest,
- december
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Fülöp Györgyi s.k.. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró