Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.383/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Zsignár Bernadette ügyvéd (1081 Budapest, Népszínház u. 11.) által képviselt felperesnek, a Köteles Ügyvédi Iroda (1118 Budapest, Gombocz Zoltán u.
- szám, ügyintéző: dr. Németh B. Róbert ügyvéd) által képviselt Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (1133 Budapest, Pozsonyi út
- szám) alperes ellen konszernjogi felelősség megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- június 1-jén kelt 15.G.41.886/2005/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000 (Egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a 15.G.41.886/2005/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és a felperest a perköltség viselésére kötelezte. A felperes a követelését a .. Részvénytársaság „f. a." felszámolása során ki nem elégített tartozásként engedményezéssel szerezte, a 3.856.887 forint összegű követelését és annak járulékait
- március 1-jén a ..Rt.-től, míg a 13.497.992 forint összegű követelését és annak járulékait az .. Kft.-től
- január 16-án. A felperes álláspontja szerint az alperes, mint a .. Részvénytársaság „f. a." egyetlen részvényese, a gazdasági társaságokról szóló
- évi VI. törvény (továbbiakban: Gt.)
- §-ának
(1)-
(2)bekezdése értelmében korlátlan felelősséggel tartozik a .. Részvénytársaság „f.a." ki nem egyenlített tartozásaiért. A felperes állította, hogy az alperes felszólítás ellenére nem egyenlítette ki a követelését, de a tartozását sem vitatta. A felperes a követelésének fennálltát a .. Rt.-től engedményezett összeg vonatkozásában a Fővárosi Bíróság 32.G.75.749/1996/8. számú ítéletével, míg az .. Kft. részéről engedményezett összeg esetében számlaegyeztetéssel valószínűsítette. A felperes az igényét - a fentiek szerint - a Gt. 328. §
(1)-
(2)bekezdésére alapította, az alperes helytállási kötelezettségét pedig az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló
- évi XXXIX. törvény
- §-a alapján tartotta megállapíthatónak. A .. Részvénytársaság
- február 23-án került felszámolás alá, és a
- április 30-i fordulónappal készített felszámolási zárómérlegben a felperesi jogelődök követelései ki nem elégített tartozásként szerepeltek. A felszámolási eljárás
- október 1-jén az adós megszüntetésével befejeződött, a .. Részvénytársaság „f.a." a cégjegyzékből
- december 2-án került törlésre. A felperesi jogelődök követelése nem térült meg. Az elsőfokú eljárásban a felperes kérte az eljárás felfüggesztését, emellett az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- §
(2)bekezdésére utalással azt is, hogy az eljáró bíróság kérje az említett jogegységi határozat alkotmánybírósági normakontrollját, azonban az elsőfokú bíróság ezt a kérelmet elutasította. A jogegységi határozat alkotmányellenességére vonatkozó érveit 32/F/
- számú beadványában is kifejtette. Az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául elfogadta az alperes jogi álláspontját, amely szerint a felperesi követelés elévült, és a határozatának indokolásában ezzel kapcsolatban hivatkozott az 1/
- Polgári jogegységi határozat tartalmára is. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben ismételten részletesen előadta, hogy az 1/
- PJE határozatot miért tartja alkotmányellenesnek. Ugyanakkor nem vitatta, hogy a jogegységi határozat alkalmazása a bíróságokra kötelező, ebből következően azt sem, hogy a jogegységi határozat alapján hozott elsőfokú ítélet jogszerű. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte, és kifejtette jogi érveit a felperes fellebbezésében foglalt érvelésével szemben. A fellebbezés megalapozatlan. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi LXVI. törvény
- § c) pontja értelmében a jogegységi határozat tartalmát a bíróságok kötelesek alkalmazni. Az elsőfokú bíróság az 1/
- PJE határozattal összhangban hozta meg döntését, így annak megváltoztatására a Fővárosi Ítélőtábla nem látott alapot. Emellett helyesen utalt az alperes a fellebbezési ellenkérelmében arra a tényre, hogy a bíróságok többsége már a jogegységi határozat megszületése előtt is a jogegységi határozatban kifejtett elvek szerint hozott döntéseket. A jogegységi határozat értelmében a követelés elévülése mind a főkötelezettel, mind a mögöttesen felelőssel szemben ugyanabban az időpontban - a követelés Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti esedékessé válásának időpontjában - kezdődik. Az elévülést a főkötelezettel szemben megszakító jogcselekmények nem szakítják meg az elévülést a mögöttesen felelős személlyel szemben. A mögöttesen felelős személlyel szembeni követelés elévülése a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságáig nyugszik. A főkötelezettel szemben el nem évült követelés az elévülés nyugvásának megszűntétől számított egy éven belül még érvényesíthető a mögöttesen felelős személlyel szemben. A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet tartalmát és jogszerűségét nem vitatta, kizárólag az említett jogegységi határozat normakontrolljának szükségességére hivatkozott. A fent kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, és a Pp.
- §-a értelmében alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a felperest kötelezte a másodfokú eljárás költségeinek viselésére, amely az alperest képviselő ügyvédnek a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1)és
(5)bekezdése alapján megállapított, az általános forgalmi adót is tartalmazó munkadíjából áll. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- szeptember
- . Koday Zsuzsanna sk. a tanács elnöke Tamáné dr. Nagy Erzsébet sk. Dr. Molnár József sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő bíró