Pf.20780/2010/3 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.780/2010/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a dr. Iványi Ágnes ügyvéd (cí,e) által képviselt felperes neve, címe felperesnek, a pártfogó ügyvéd neve ügyvéd, pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen tagdíj tartozás és egyéb iránt indított perében a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság 21.P.22.669/2009/
2. számú ítélete ellen az alperes által
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban az alperes teljes egészében pervesztes lett, ezért a pártfogó ügyvédje díját az Állam viseli. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10 000 (Tízezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az elsőfokú bíróság alperes fellebbezésével részben támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 431 660 forintot, valamint ezen összegből 429 660 forint után
4. január 1-től
5. december
6. napjáig évi 11 %-os,
7. január 1-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot, továbbá 21 500 forint perköltséget, valamint az államnak felhívásra 25 900 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes társadalmi szervezetet a Fővárosi Bíróság
8. március
9. napján vette nyilvántartásba
10. sorszám alatt. A felperes a működését az
11. évi II. törvény alapján, küldöttközgyűlés által megállapított alapszabály szerint folytatja, tevékenysége országos, kiterjed a tejvertikum minden szereplőjére, önkéntes társulással és határozatlan idővel szerveződött. A felperes társadalmi szervezet célja a tejtermék piac összehangolása, a tejtermelés, feldolgozás, kereskedelem és fogyasztás összhangjának megteremtése. Az alperes a felperesi társadalmi szervezet tagja, tagsági jogviszonya belépéssel jött létre. Az alperes belépésekor elfogadta a felperes alapszabályát és a küldött közgyűlés által jóváhagyott ügyrendet, belső szabályzatokat. A felperesi társadalmi szervezet alapszabályának
12. pontja szerint a tag kötelessége a testületi döntéseket betartani, tagdíjat megfizetni, a küldött-közgyűlés által meghatározott egyéb befizetési kötelezettségeknek eleget tenni, és az EU csatlakozási alapba történő kvóta szabályozással kapcsolatos - minden egyéb befizetési kötelezettségének eleget tenni. Az alapszabály a 3.3.
13. pontjában kimondja, hogy, ha a tag a Kvótaszabályzatban rögzített mértéknél többet teljesít, az abban meghatározott szankciókkal sújtható. A Kvótaszabályzat 5/2.b. pontja szerint a Tejterméktanács tagja a visszaigazolt kvótát éves szinten ± 5 %-os eltéréssel köteles teljesíteni, és amennyiben az éves kvótateljesítés az 5 %-ot meghaladja, a küldöttközgyűlés által meghatározott pótdíjat az EU csatlakozást elősegítő alapba, a felperes számlája alapján befizetni. A küldöttközgyűlés a 10/
14. (IV. 25.) számú határozatában a kvóta 5 %-ot meghaladó túlteljesítése esetére 30 Ft/liter befizetési kötelezettséget határozott meg a tagok felé. Az alperes a perrel érintett
15. évben 32 687 liter ipari tejkvótával rendelkezett, 48 643 litert teljesített, ebből megállapíthatóan 14 322 liter túlteljesítése volt. A kvóta túlteljesítéssel összefüggésben a felperes 429 660 forint és ezen összeg késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest, érvényesítette továbbá a
16. és
17. évi 1 000 - 1 000 forint tagdíj iránti igényét is. Az elsőfokú bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy az alperes részéről a 14 322 literes kvótatúllépés aggálytalanul megállapítható, ugyanakkor az alperes befizetési kötelezettségének nem tett eleget, nem bizonyította továbbá, hogy a szankció alóli mentesítését kérte volna, ezért a felperes követelését a Kvótaszabályzatban és a küldöttközgyűlés határozatában foglaltakra tekintettel alaposnak találta. Az elsőfokú eljárás során a kereset teljes elutasítására irányuló ellenkérelmet előterjesztő alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását indítványozta, kérve, hogy az ítélőtábla a kereseti kérelmet a 2 000 forint tagdíjat meghaladó részében utasítsa el. A jogi képviselője útján előterjesztett fellebbezésében az alperes arra hivatkozott, hogy az alapszabály 3.3.
18. pontja értelmében a kvóta 5 %-ot meghaladó túlteljesítés esetén 30 forint/liter tejbefizetési kötelezettség terheli a tagot, melyet a terméktanács elkülönített intervenciós egyszámlájára kell befizetni. Ezt a befizetést azonban a felvásárlást végző feldolgozó köteles teljesíteni. A 3.3.
19. pont szerint, ha a feldolgozó kvótával nem rendelkező eladótól vásárolt fel tejet ipari feldolgozás céljára, a kvóta nélkül megvásárolt tejmennyiség után a küldöttközgyűlés által meghatározott fizetési kötelezettség a felvásárlást, vagy bérfeldolgozást végző feldolgozót terheli. A fellebbezési álláspont szerint az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azon hivatkozását, hogy az adott időszakban az gazdasági társaság vásárolta fel az általa termelt tej teljes mennyiségét, a felelősség tehát a felperes küldöttközgyűlési határozatai és alapszabályainak rendelkezései szerint a gazdálkodó szervezet feldolgozót terheli. A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezését a Pp.
20. §