Kfv.VI.39.086/2010/10.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Somos Géza által képviselt felperesnek a dr.Hegedűs Csilla jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága (1143 Budapest, Hungária krt. 112-114.) alperes elleni vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- február
- napján kelt 8.K.33.465/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8.K.33.465/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes
- június 5-én kelt 6965-1/
- számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. meg a 30.000 A le nem rótt 210.000 (kettőszáztízezer) forint kereseti és 210.000 (kettőszáztízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes
- augusztus
- és
- december
- között gumi ékszíjat, seegher gyűrűt és szimeringet exportált Romániába. A felperes a termékek magyar származó helyzetét az exportszámlákon feltüntetett számlanyilatkozattal igazolta. A román vámhatóság a számlanyilatkozatok utólagos ellenőrzése céljából 61 db számlát a magyar vámhatóság részére visszaküldött. Az elsőfokú vámhatóság az exportált termékek származó helyzetét alátámasztó okmányok bemutatására szólította fel a felperest, majd a rendelkezésre álló okmányok alapján a vizsgálatot lefolytatta. Ennek eredményeképpen 35 db számlanyilatkozat utólagos megerősítésének elutasítása, illetőleg részbeni megerősítése miatt határozatával 3.500.000 forint vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- június
- napján meghozott 6965-1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában rámutatott, hogy a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás)
- számú jegyzőkönyvének
- cikk /2/ bekezdése és
- cikk /3/ bekezdése szerint az exportőr legalább három évig köteles megőrizni a származást igazoló okmányokat és késznek kell mutatkoznia arra, hogy azokat az exportáló ország vámhatóságának kérésére bemutassa. A vásárlást igazoló számláknak az exportszámlákkal történő összevetéséből megállapítható volt, hogy a felperes nem tudta benyújtani a teljes exportra vonatkozó dokumentációt. Ezért a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló
- évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 61/A. § /3/ bekezdése értelmében vámigazgatási bírság megfizetésére köteles, figyelemmel arra, hogy a visszaküldött származási nyilatkozatokat tartalmazó számlán szereplő adatok az utólagos vizsgálat során valótlannak bizonyultak. Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta, kérve annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. A Fővárosi Bíróság a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a Vtv. 61/A. § /3/ bekezdése nem visszaható hatállyal hozta létre a vámigazgatási bírság jogintézményét, hanem megteremtette a jogalapját annak, hogy az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés nem maradjon következmény nélkül. A rendelkezés az utólagos vizsgálat esetére vonatkozik, tehát az ennek során feltárt valamely hiányosság megállapítása miatt rendeli alkalmazni a bírság jogkövetkezményét. Ebből következik, hogy nem a számlanyilatkozat megtételének, kiállítása időpontjának, hanem annak van jelentősége, hogy az utólagos ellenőrzésre mikor került sor. A korábban adott számlanyilatkozat valódiságát a felperes hitelt érdemlő módon igazolni nem tudta. Ez a tény a román vámszerv megkeresésére
- január
- napja után indult utólagos vizsgálat alkalmával derült ki, tehát jogszerűen került sor a vámigazgatási bírság kiszabására. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak és az alperesi határozatnak - az elsőfokú határozatra is kiterjedően történő - hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az alperes olyan magatartáshoz kapcsolt jogkövetkezményeket, amely a jogszabály kihirdetése előtt már megvalósult, következésképp a jövőre vonatkozóan életbe léptetett Vtv. 61/A. § /3/ bekezdésében foglaltakat visszaható hatállyal alkalmazta, amely sérti a jogalkotásról szóló
- évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- § /2/ bekezdését. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a származási nyilatkozatokat tartalmazó számlán szereplő adatok valótlanságának utólagos vizsgálat keretében történő megállapítása során, a
- január
- napjától hatályos vámigazgatási bírság kiszabását lehetővé tevő jogszabályi rendelkezések alkalmazhatóak-e, figyelemmel arra, hogy az exportálásra
- évet megelőzően került sor. A rendelkezésre álló adatokból kétségkívül megállapítható, hogy a felperes különböző késztermékeket exportált 2005-
- évben Romániába. A Megállapodás
- számú jegyzőkönyv
- cikk
(2)bekezdése a származást igazoló okmányok megőrzését legalább 3 évig az exportőr kötelezettségévé teszi. A szükséges dokumentumoknak tehát az exportálás időpontjában rendelkezésre kell állni, sőt azt további 3 évig az exportáló ország vámhatósága kérésére be kell tudni mutatni. Nincs tehát jelentősége azon felperesi előadásnak, hogy az exportált áruk beszerzésére mikor került sor, illetve annak időpontjára tekintettel a számvitelről szóló
- évi C. törvény szerinti iratmegőrzési kötelezettsége már nem áll fenn. Az exportőrt terheli minden esetben az adott termék származó helyzetének megfelelő módon és tartalommal történő igazolása, amelynek a felperes kétségkívül csak részlegesen tudott eleget tenni. Az egyes adótörvények módosításáról szóló
- évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
- §-a léptette hatályba a Vtv. új III. fejezetét, „Vámigazgatási bírság" címmel. A Módtv.
- § /1/ bekezdése szerint a Vtv-t módosító rendelkezések
- január
- napján léptek hatályba. A közigazgatási határozatok jogalapját képező Vtv. 61/A. § /3/ bekezdése a következőképpen rendelkezik: Ha az EUR. 1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített okmányokat, valamint a „Beszállítói Nyilatkozat"-okat vizsgálat tárgyává teszi és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru értékének egy százalékát, de legalább százezer, legfeljebb a /4/ bekezdésben meghatározott vámigazgatási bírságot köteles fizetni. A perbeli esetben a külföldi vámhatóság
- évet követően küldte vissza adatellenőrzés céljából a származási nyilatkozatokat tartalmazó számlákat, ennek eredményeképpen folytatott le utólagos vizsgálatot a vámhatóság és állapította meg az adatok valótlan voltát. A fentebb idézett jogi norma eljárási és anyagi jogi szabályokat egyaránt tartalmaz. Előbbi az utólagos ellenőrzés lefolytatásának lehetőségében, utóbbi a vámigazgatási bírság alkalmazhatóságában testesül meg. A Módtv. záró rendelkezései a hatálybaléptetés kapcsán átmeneti rendelkezést nem tartalmaznak, az egy meghatározott időponthoz,
- január
- napjához kötődött. Ettől az időponttól a Vtv. 61/A. §-ában megfogalmazott eljárási cselekményeket a vámhatóság jogszabályi felhatalmazás birtokában elvégezhette. A Legfelsőbb Bíróság - eltérően az elsőfokú bíróság okfejtésétől rámutat arra, hogy a szankció az exportszámlákon feltüntetett számlanyilatkozatok valótlan voltához kapcsolódott, amelyet az utólagos vizsgálat során tártak fel. A jogkövetkezményt kiváltó magatartás, cselekmény
- - 2006-ban történt, míg a bírság alkalmazhatóságát a Vtv. 61/A. § /3/ bekezdése csak
- január
- napjától teremtette meg. A bírói gyakorlat teljesen egységes abban, hogy az adott cselekmény szankcionálhatósága az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályi rendelkezések mentén történhet meg. A Jat.
- § /2/ bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A Módtv. hatálybaléptető rendelkezései a jogszabályt a hatályba lépése előtt létrejött jogviszonyokra nem rendelik alkalmazni, ebből, illetve az indokolásban kifejtettekből következően a felperes 2005-
- évbeni mulasztása az akkor hatályos anyagi jogszabályi rendelkezések hiányában, vámigazgatási bírsággal nem szankcionálható. Tény, hogy a gazdasági cselekmény időpontjában az adott jogszabályokat a felperes teljes körűen nem tartotta be, azonban ennek a
- január
- napját követően hatálybalépett rendelkezések szerinti jogkövetkezményét nem lehet levonni az alperes által értelmezett módon. Erre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az utólagos ellenőrzés alapját képező gazdasági esemény
- január 1-je utáni. A Fővárosi Bíróság a tényállás helyes megállapítása mellett abból téves következtetést vont le, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, ezért a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp.
- § /4/ bekezdése alapulvételével hatályon kívül helyezte. Minthogy a vámigazgatási bírság jogalapja a felperest érintően nem állt fenn, ezért a Pp.
- § /1/ bekezdése szerint az alperes határozatát új eljárás mellőzésével az elsőfokú határozatra is kiterjedően - szintén hatályon kívül helyezte. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes jogi képviselettel felmerült kereseti és felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került kereseti és felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-ában foglaltakra figyelemmel, az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok