Kfv.39094/2010/8 – Kúria

Kfv.VI.39.094/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Seszták Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Kádár Mihály jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága (4025 Debrecen, Hatvan u. 45.) alperes elleni jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

1. január
2. napján kelt 3.K.21.766/2009/
3. számú jogerős ítélete a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 3.K.21.766/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes
6. október
7. napján a barabási határátkelőhelyen belépésre jelentkezett a Magyar Köztársaság területére a tulajdonát képező forgalmi rendszámú Audi A6-os típusú személygépkocsival. A felperes vámköteles árut nem jelentett be. Nyilatkozata szerint a gépjármű üzemanyagtartályában 80 liter üzemanyag volt. A tételes vámvizsgálat során az eljáró pénzügyőr szemrevételezéssel megállapította, hogy a gépjármű üzemanyagtartálya beöntő nyílásánál hiányzik a tartály túltöltését és az üzemanyag szabadba kerülését megakadályozó biztonsági szeleprendszer, valamint az üzemanyagszint szemmel is látható. Miután a felperes az üzemanyagszint ellenőrzéséhez nem járult hozzá, az elsőfokú hatóság a gépjárművet lefoglalta, és elrendelte annak szakértő általi vizsgálatát. Az igazságügyi szakértő kiegészített szakvéleményében megállapította, hogy a gyári kialakítású üzemanyagtartályt átalakították, az üzemanyag visszaáramlását megakadályozó szeleprendszert - amely gyárilag a töltőcsonk alsó végén kerül rögzítésre - eltávolították. A korábbi megbontás nyomai a tartályon fellelhetőek voltak. Az átalakítás lehetőséget adott a tárolóedény teljes térfogatának üzemanyaggal való feltöltésére, amely a szállítható üzemanyag mennyiségét megközelítőleg 10 literrel növelte meg. Az elsőfokú hatóság megismételt eljárás keretében, jövedéki törvénysértés elkövetése miatt a felperest 30.000 forint bírság megfizetésére kötelezte, továbbá elrendelte a lefoglalt 87 liter nem szabványos üzemanyag és a személygépjármű, a forgalmi engedély, valamint az indítókulcs és ajtókulcs elkobzását. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
8. július
9. napján kelt 4627-6/
10. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában rámutatott, hogy a felperes a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
11. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
12. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontja, /2/ bekezdés b/ és f/ pontja alapulvételével jövedéki bírság megfizetésére köteles. A gépjármű üzemanyagtartályát a szakértői véleményből kitűnően házilagos módszerrel jövedéki törvénysértés elkövetése céljából átalakították, ezért azt a Jöt.
13. § /2/ bekezdése értelmében el kellett kobozni. A jogerős határozat ellen a felperes keresettel élt, amelyben kérte eljárási és anyagi jogszabálysértésre alapozottan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. A megyei bíróság a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a jövedéki hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
14. évi XCL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
15. §-ában foglaltaknak megfelelően tisztázta a tényállást, a feltárt tényeket és a beszerzett bizonyítékokat helytállóan értékelte. A szakértői vélemény megállapításaira alapozottan kiemelte, hogy a 80 liter névleges térfogatú üzemanyagtartályt átalakították. A felperes maga sem vitatta az eljárás során, hogy a tartályból 87 liter magyar szabványnak nem megfelelő üzemanyagot eresztettek le. Az átalakítással érintett üzemanyagtartályban lévő üzemanyag már nem adómentes, a felperes a törvénysértést megvalósította, így vele szemben mind a jövedéki bírság, mind a gépjármű elkobzásának szankciója jogszerűen volt alkalmazható. Kiemelte a megyei bíróság, hogy az igazságügyi szakértő által végzett szemlén az ügyfél jelenlétének kötelezettsége nem áll fenn, mert a szemletárgy birtokosát kell a szemléről előzetesen vagy a szemle megkezdésekor szóban tájékoztatni. Az ügyfél értesítése a második szemléről a Ket.
16. § /5/ bekezdése értelmében nem volt kötelező. A megyei bíróság mellőzte a felperesnek a kizárólagos forgalmazó, illetve a gyártó cég megkeresésére vonatkozó, továbbá szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát, mert a perben is meghallgatott és már a közigazgatási eljárásban is kirendelt igazságügyi szakértő az üzemanyagtartály átalakítását érintően aggálytalan nyilatkozatot tett, a szabványosságra további bizonyítás lefolytatása pedig szükségtelen. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helyt adást. Álláspontja szerint az eljárt hatóság megsértette a tényállás tisztázásának a Ket.
17. § /1/ bekezdésében foglalt kötelezettségét, a Ket.
18. § /3/ bekezdésében és a
19. §-ában foglalt, a szakértői vizsgálatra vonatkozó szabályokat, a Ket.
20. § -
21. §-ban megfogalmazott alapelvi rendelkezéseket, továbbá a Jöt.
22. § /1/-/2/ bekezdését, illetőleg
23. § /2/ bekezdését. Vitatta, hogy a gépkocsin egyáltalán történt átalakítás, figyelemmel a szeleprendszer hiányára, de azt is, hogy az jövedéki törvénysértés elkövetését célozta volna. Hivatkozott az Audi típusú gépjárművek importőrének peres eljárás során adott nyilatkozatára, amely szerint a szeleprendszer hiánya a tartály térfogatát nem növeli meg. A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, a Tanács
24. március 28-i 918/83/EGK rendelete
25. § /2/ bekezdés c/ pontja mentén a tartály szabványosnak tekinthető. Az ezzel ellentétes szakértői véleménybeli állításokat folyamatosan vitatta, így tévedett a megyei bíróság , amikor a további szakértői bizonyítás lefolytatására tett indítványát nem találta megalapozottnak. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
26. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban kiemeli, hogy a felülvizsgálati eljárásban az ügy érdemében hozott jogerős ítélet vagy végzés felülvizsgálata történik. A rendkívüli jogorvoslat keretében az alperesi határozatot érintő esetleges jogszabálysértések értékelésére lehetőség nincs. A Pp.
27. §-ának /2/ bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre alapítottan lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, azonban, ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Amennyiben a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének a Pp.
28. § /1/ bekezdése értelmében nincs helye. A felperes lényegében a bizonyítékok Pp.
29. § /1/ bekezdése szerinti szabad mérlegelését támadta felülvizsgálati kérelmében. A megyei bíróság a perben szakértői bizonyítást folytatott le, a beszerzett bizonyítékok okszerű és helyes mérlegelésével rögzítette, hogy a szeleprendszer hiánya az üzemanyagtartály térfogatát ugyan nem növelte meg, azonban lehetővé tette a tágulási rész üzemanyaggal történő feltöltését. A tételes vámvizsgálat során feltártak, a szakértői véleményben foglaltak azt támasztják alá, hogy az üzemanyagtartály tartozékát képező beépített szeleprendszer korábbi időpontban került eltávolításra. A felperes által vezetett gépjármű üzemanyagtartályában a beléptetéskor az általa tett nyilatkozatban megadottól eltérő, azt meghaladó mennyiségű üzemanyag volt, amely után a Jöt.
30. § /2/ bekezdés f/ pontja szerint a
31. § /3/ bekezdésében meghatározott mértékű bírság fizetésére köteles. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a felülvizsgált közigazgatási határozat nem a Jöt.
32. §-ában szabályozott eljáráson (lefoglalás) alapult, hanem az elkobzásról tartalmazott rendelkezést. A megyei bíróság a tényállás teljes körű tisztázása mellett a bizonyítékokat egyenként és összességükben helyesen értékelte, okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a személygépkocsi üzemanyagtartályának átalakítása jövedéki törvénysértés elkövetését célozta, amelynek eredményeképpen a Jöt.
33. § /2/ bekezdésére alapozottan a felhasználásra, szállításra használt eszközt el kellett kobozni. A felperes által hivatkozott jogszabályokat a jogerős ítélet nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
34. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
35. § /1/ bekezdése alapján a felperes köteles az alperes jogtanácsosi képviselettel felmerült költségeinek megfizetésére, továbbá a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték viselésére is, figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
36. § /2/ bekezdésében foglaltakra. Budapest,
37. december
38. Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok