Bf.309/2009/13 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés] állapította meg és ezért őt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által az ítélet kihirdetéséig előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelek egy részének kiadásáról, más részének megsemmisítéséről, és kötelezte a vádlottat a felmerült 292.906 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott és védője felmentésért, másodlagosan enyhítés végett fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.846/2009. számú átiratában - képviselője a nyilvános ülésen nem vett részt - az elsőfokú bíróság által a bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényállást megalapozottnak jelölte meg azzal, hogy az iratok alapján a vádlott személyi körülményeivel és előéletével kapcsolatban kérte kiegészíteni és pontosítani. Egyetértett a vádlott bűnösségének megállapításával és törvényesnek véleményezte a cselekmény jogi minősítését, illetve a kiszabott büntetés mértékét, ezért az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A védő a nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezést módosított tartalommal, téves minősítés miatt a büntetés enyhítése végett tartotta fenn, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem sérelmezte. Vitatta a bűncselekmény emberölés bűntette kísérletének minősítését, mert a vádlott szándéka csak testi sértés okozására irányult a használt eszköz és a vádlott mozdulata miatt. A cselekmény indítéka sem igazolja az ölési szándékot, mert a vádlott prostitúcióra akarta kényszeríteni a sértettet, és ha megöli ez nyilvánvalóan nem lehetséges. A védő további enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az időmúlást, az eshetőleges szándékot és a vádlott ténybeli beismerését, míg a súlyosító körülmények közül kisebb nyomatékkal való értékelését kérte a vádlott többszörösen büntetett előéletének. Indítványozta a cselekmények elszaporodottságának mellőzését azzal az indokkal, hogy a statisztikai adatok nem támasztják alá. A védő a bűncselekmény minősítésének életveszélyt okozó testi sértés bűntettére való megváltoztatását és a vádlott büntetésének enyhítésére tett indítványt. A vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott a védője által elmondottakhoz. A vádlotti és a védői fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a vádlotti és a védői fellebbezés alapján a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek eredményeként megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság a kellő részletességgel, alaposan és körültekintően folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során a perrendi szabályokat maradéktalanul megtartva, körültekintően és lelkiismeretesen teljesítette ügyfelderítési kötelezettségét. Az így beszerzett, rendelkezésére álló bizonyítékokat értékelési körébe vonva, egyenként és a maguk összességében gondosan mérlegelte, és e tevékenységéről részletesen számot adott, indokolási kötelezettségének is színvonalasan eleget tett. Az elsőfokú bíróság részletesen elemezte a vádlott többször megváltoztatott vallomását, ugyanis a vádlott a nyomozás során nem terjesztett elő érdemi védekezést, a tárgyaláson első vallomása szerint a sértett belelépett, belefordult a kezében tartott késbe, majd a védekezését ismét megváltoztatva sértett vallomásához igazítva saját vallomását már úgy nyilatkozott, hogy leesett a székről és eközben véletlenül szúrta meg a sértettet. A sértett a nyomozás során lényegében az ítélet történeti tényállásában megállapítottak szerint tett vallomást, elmondta, hogy a vádlott az ölébe ültette, és egy kaszáló mozdulattal szívtájékon szúrta. A tárgyaláson először törvény adta jogával élve a vallomástételt megtagadta, majd később mégis tett vallomást, amelyben nyomozati vallomását megváltoztatva balesetnek értékelte a cselekményt, mert elmondása szerint a konnektort szerelő vádlott megbillent, leesett a székről és közben a kezében lévő késsel véletlenül szúrta őt meg. A sértett nyomozati vallomását támasztotta alá a sérülés keletkezési mechanizmusát illetően az igazságügyi orvos szakértői véleménye, különösen annak tükrében, hogy a vádlott és a sértett a tárgyaláson önként bemutatta azt a testhelyzetet, ahogy a sértett a vádlott ölébe ült, és eközben érte a szúrás, valamint 1., 2., 3. és 4. - a sértett lánya - tanúvallomása, akik hallomásból a sértett nyomozati vallomásában foglaltakról szereztek tudomást. A Fővárosi Bíróság ítéletének 13. oldalának utolsó előtti bekezdésében részletezi az igazságügyi orvos szakértői vélemény tartalmát a sértett sérülésével kapcsolatban, ezt a részt a Fővárosi Ítélőtábla az indokolásból átemeli a történeti tényállásba, mert ott az elsőfokú bíróság nem a kellő részletességgel írta le a szúrt sérülés jellegét, következményeit. Az ítélőtábla a tényállás személyi részét a Be. 352.§

(1)bekezdésének a/ pontjára hivatkozással az iratok - erkölcsi bizonyítvány, ítéletkiadmányok, csatolt iratok és a ...Fegyház és Börtön átirata - alapján pontosítja, valamint az orvos szakértői vélemény alapján kiegészíti: A Monori Városi Bíróság a vádlottat a

1. év április hó
2. napján jogerős 10.B.378/2007/
3. számú ítéletével, a
4. év március hó
5. napján elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette miatt 8 hó börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A vádlott
6. év március hó
7. napjától a Budakörnyéki Bíróság
8. év július hó
9. napján jogerős 6.Bk.297/2010/
10. számú összbüntetési ítéletével megállapított 1 év 2 hónap börtönbüntetést tölti (az összbüntetési ítélet jogerőre emelkedése előtt az alapítéletben kiszabott büntetést), megszakítva a jelen ügyben elrendelt előzetes letartóztatást. A Pest Megyei Bíróság a
11. év február hó
12. napján kelt és jogerős 6.B.749/2005/
13. számú ítéletével a
14. év január hó
15. napján elkövetett garázdaság bűntette miatt 6 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés foganatba vételét a büntetésvégrehajtási intézet
16. év december hó
17. napjára előjegyezte. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a
18. év szeptember hó
19. napján kelt 2.B.XV.866/2008/
20. számú, illetve a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a
21. év április hó
22. napján kelt 27.Bf.XV.10.170/2009/
23. számú ítéletével a
24. év november hó
25. napján bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. E börtönbüntetés foganatba vételének tervezett időpontja
26. év augusztus hó
27. napja. A vádlott szúrása következtében a kés a IV. borda porcát átvágva behatolt a mellüregbe, a bal tüdő középső lebenyének széli részén állománysérülést okozott. A mellkasfal és a tüdőállomány sértéséből kb. 500 ml térfogatú vérgyülem alakult ki. Az ekként kiegészített és pontosított tényállás - amelyet a másodfokú eljárásban fellebbezés már nem sérelmezett - megalapozott, és irányadó a fellebbezési eljárásban. A Fővárosi Bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és a cselekmény jogi minősítése és a minősítés indokolása is törvényes. A vádlott által közepes-nagy erővel használt veszélyes eszközből, a támadott testtájékból - a szívtájékra irányuló szúráskor minden ember tudatában szükségszerűen fel kell merülni a halálos eredmény bekövetkezése lehetőségének a vádlott kijelentéséből és az elkövetés utáni magatartásából az elsőfokú bíróság megalapozottan következtetett a vádlott egyenes ölési szándékára, ezért a cselekmény minősítése törvényes, annak megváltoztatására az ítélőtábla sem látott törvényes lehetőséget. A vádlott utómagatartását a sértett iránti közömbösség jellemezte, nem nyújtott segítséget a mielőbbi orvoshoz juttatásában, a mentőket is a lánya értesítette, ezért a közös lakásukhoz szállítása a vérző sértettnek önkéntes eredmény elhárításnak nem tekinthető, nincs kihatása a cselekmény jogi megítélésére nem minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntetteként. A büntetés kiszabása körében figyelembe veendő enyhítő körülményeket az elsőfokú bíróság lényegében helyesen felsorolta. és súlyosító További enyhítő tényező az időmúlás, a cselekmény kísérleti szakban rekedése csekély súlyban jelent enyhítő hatást, mert befejezett és közeli kísérlet. A súlyosító körülmények közül nem mellőzhető a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottsága, mert egyre gyakoribb ok a konfliktusok erőszak alkalmazásával történő megoldása. A Fővárosi Bíróság által alkalmazott büntetés arányban áll a vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, a bűnösségi körülményekkel, és a többszörösen büntetett előéletű vádlott személyi, társadalomra veszélyességével, szükséges és alkalmas a büntetési célok biztosítására, ezért annak enyhítésére az ítélőtábla nem látott indokot. Az ítélet járulékos rendelkezései is törvényesek. A másodfokú bíróság a Btk. 99.§

(1)bekezdése alapján a vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől

1. év március hó
2. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámította a szabadságvesztés büntetésbe. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. évi október hó
2. napján Dr. Rédei Géza s.k. előadó bíró Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Hildenbrand Róbert s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 14.B.1377/2008/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.309/2009/
4. számú végzése folytán jogerős és végrehajtható! Budapest,
5. év október hó
6. napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő