Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.357/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt felperesnek a Megay Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen társasági határozatok felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- április
- napján kelt 11.G.40.127/2009/
- ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi társaság tagjai
- március
- napjáig P.K., J.I., M.Z., Gy.D. és a felperes voltak. A cégbíróság
- március 10-én tagként jegyezte be az U. s.r.o.-t és H.Zs. (képviselő közös tulajdonú üzletrész)-t
- március 5-i hatállyal, majd ezen adatokat
- április 1-jén törölte a bejegyzés hatályával.
- április 14-én bejegyezte a P.K. és társa közös tulajdonú üzletrészt és a M.Z. és társa közös tulajdonú üzletrészt, szintén
- március 5-i hatállyal, majd ezen bejegyzéseket „hatályon kívül helyezett" megjegyzéssel látta el. A társaság ügyvezetői önálló képviseleti móddal M.Z. és P.B., cégvezetője P.K.. A Fővárosi Bíróság az elsőfokon
- december
- napján jogerőre emelkedett 11.G.40.674/2008/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-09-860646/
- számú változásbejegyző végzésének a tagok adataira vonatkozó, az U. s.r.o. tagra és H.Zs. képviselő közös tulajdonú üzletrész tagot érintő jogszabálysértő adatait, és az ítéletét megküldte a Fővárosi Bíróságnak mint Cégbíróságnak. P.B. ügyvezető a
- március 5-én kelt meghívóval taggyűlést hívott össze a társaság székhelyére március
- napjára azzal, hogy a megismételt taggyűlés időpontja
- április 9-e. A meghívót a társaság akkor cégjegyzékben szereplő tagjainak küldte meg. A
- március
- napján a tagok a taggyűlés határozatképtelenségét állapították meg. Erre tekintettel a megismételt taggyűlést tartották meg
- április
- napján, melyen az alábbi személyek voltak jelen. J.I., dr. T.K. ügyvéd, M.R., M.Z., a felperes, T.V., H.Zs., P.K., Gy.D., P.B., dr. M.Gy. ügyvéd, valamint B.I. P.B. ügyvezető levezető elnöknek dr. T.K. ügyvédet, a jegyzőkönyv hitelesítőjének J.I. tagot, míg jegyzőkönyvvezetőnek B.I. kérte fel. Személyük ellen M.Z., P.K. és a felperes tiltakoztak. Ezt követően dr. T.K. levezető elnök rögzítette, hogy a taggyűlésre meghívott tagok a cégjegyzék
- március 5-i állapota szerint bejegyzett tagok voltak, tehát M.Z., Gy.D., J.I. és P.K.. A taggyűlés
- február 12-én felosztotta M.Z. üzletrészét, melyből a felperes 7 %-ot megvásárolt. A felperes jelezte, hogy álláspontja szerint a társaságnak más tagjai vannak. M.Z. és P.K. nem önálló tagok, hanem közös tulajdonú üzletrészek tulajdonosai. M.Z. és társa közös tulajdonú üzletrész képviselője Z.M., aki a mai taggyűlésre meghatalmazást adott T.V.nak, míg a P.K. és társa közös tulajdonú üzletrész képviselője H.Zs.. A közös tulajdonú üzletrészek képviselői, illetve meghatalmazottja a taggyűlésen jelen vannak, ezért álláspontja szerint az üzletrészek 100 %-a képviselve van. Dr. T.K. levezető elnök arról tájékoztatta a tagokat, hogy a megismételt taggyűlés napján kiváltott cégkivonat nem felel meg a felperes által jelzettnek, mert M.Z. és P.K. tagokat a cégbíróság nem törölte, míg nem közös tulajdonú üzletrészként jegyezte be az U. s.r.o.-t, valamint H.Zs.-t. M.Z. és P.K. egyezően úgy nyilatkoztak, hogy valószínűleg a cégnyilvántartás téves, közös tulajdonú üzletrészekről van szó, amelyek képviselői nem ők. M.Z. közölte továbbá, hogy ügyvezetőként vesz részt a taggyűlésen. Dr. T.K. levezető elnök ezután megállapította, hogy M.Z. és P.K. tag nincs képviselve a taggyűlésen. A felperes ez ellen tiltakozott, jelezve, hogy mindegyik tag jelen van és a levezető elnök azon kérdésére, hogy ő tagként részt kíván-e venni a taggyűlésen, azt válaszolta, hogy az előző kérdés tisztázása nélkül álláspontja szerint nem lehet további kérdéseket feltenni. Dr. T.K. levezető elnök a fentiek után azt állapította meg, hogy a megismételt taggyűlésen tagként J.I. (2900 szavazattal) és Gy.D. (2900 szavazattal) vannak jelen, akik az üzletrészek 58 %-át teszik ki. A megismételt taggyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A levezető elnök az egyes napirendi pontok kapcsán szavazást rendelt el a határozati javaslatokról, amelyek mindegyikénél csak az előbbi két tagot vette számításba, akik a következő határozatokat hozták: 1/
- (04.09.) számú határozattal M.Z. ügyvezetőt visszahívták, a 2/
- (04.09.) számú határozattal nem választottak új ügyvezetőt, a 3/
- (04.09.) számú határozattal P.K. cégvezetőt visszahívták, a 4/
- (04.09.) számú határozattal elvetették a társasági szerződés javasolt módosítását, az 5/
- (04.09.) számú határozattal nem hívták vissza az ügyvezetői megbízatásából P.B.t, a 6/
- (04.09.) számú határozattal egyetértettek a tevékenységi körök átkódolásával. A jegyzőkönyvet P.B. ügyvezető, J.I. hitelesítő tag, dr. T.K. levezető elnök és B.I. jegyzőkönyvvezető írták alá. A felperes a Fővárosi Bírósághoz
- április 23-án benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes
- április
- napján megtartott, megismételt taggyűlésen hozott határozatait. Arra hivatkozott, hogy a megismételt taggyűlésen a törzstőke 100 %-a képviselve volt. Ennek ellenére a levezető elnök a ténylegesen megjelenteket figyelmen kívül hagyva azt állapította meg, hogy csak J.I. és Gy.D. tagok vannak jelen és csak ők szavazhatnak. Álláspontja szerint abban az esetben, ha a taggyűlésen résztvevő egyes tagok vitatták is a közös tulajdonú üzletrészek létrejöttét, vagy a közös tulajdonú üzletrészek képviselőit, a szintén jelenlévő M.Z.t és P.K-t mint önálló üzletrésszel rendelkező tagokat kellett volna figyelembe venni; azt a levezető elnök semmilyen körülmények között nem tehette volna meg, hogy a két figyelembe vett tagon kívül a további jelenlévő tagok közül senkit sem tekint a határozatképesség megállapításánál szóba jöhető tagnak. Tény, hogy a megismételt taggyűlés időpontjában a cégjegyzék nem volt egyértelmű, ezért
- április
- napján kijavítás iránti kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz, amely a
- sorszámú végzésével a téves bejegyzéseket ki is javította, feltüntetve a közös tulajdonú üzletrészeket és azok képviselőit. A felperes előadta továbbá, hogy tudomása szerint a megtámadott határozatok alapján a társaság a változásbejegyzési kérelmet a Fővárosi Cégbírósághoz benyújtotta. Az alperes fenti eljárása a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(2)bekezdésébe és 146. §
(1)bekezdésébe ütközik, ezért az ott hozott határozatok érvénytelenek, melyek hatályon kívül helyezését kérte a Gt. 46. §
(2)bekezdése alapján. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint érvényesen hozta meg a taggyűlés a megismételt taggyűlésen a határozatokat. A jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a felperes nem nyilatkozott úgy a taggyűlésen, hogy tagként részt kívánna azon venni, és M.Z., valamint P.K. is azt közölte, hogy tagként nem vesznek a taggyűlésen részt. Hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Bíróság 11.G.40.674/2008/
- számú, a cégbejegyző végzést jogerősen hatályon kívül helyező ítélete alapján megállapítható, hogy a taggyűlésen vitatott tagok közül ténylegesen az alperesnek M.Z. és P.K. a tagjai, önálló üzletrésszel. Az elsőfokú bíróság a felperes indítványára beszerezte az alperes cégiratait és a
- április
- napján kelt 11.G.40.127/2009/
- számú ítéletében hatályon kívül helyezte az alperes
- április
- napján megtartott taggyűlésének összes határozatát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 21.000,- Ft perköltséget. Döntését azzal indokolta, hogy a Gt.
- §
(2)bekezdése szerint a társaság valamennyi tagja jogosult a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. A 20. §
(5)bekezdése szabályozza, hogy mikor nem szavazhat valamely tag, és a 20. §
(6)bekezdése rendelkezik arról, hogy a legfőbb szerv a határozatait - ha törvény vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg. A felperes fenti jogai sérültek annak ellenére, hogy a taggyűlésen jelen volt, az ő tagsági jogviszonya senki által sem volt vitatott, és azt
- március 10-én a cégjegyzékbe is bejegyezték. Ezért őt a
- április 9-i taggyűlésen mindenképpen megillette szavazati jog. Ennek ellenére a taggyűlés levezető elnöke a felperest sem a határozatképesség megállapításánál, sem az egyes határozatok hozatalnál nem vette figyelembe, ezért az alperes taggyűlésének valamennyi határozata jogszabályba ütközik. Az elsőfokú bíróság ezt követően rögzítette, hogy szintén
- március 10-én a cégbíróság bejegyezte a cégjegyzékbe tagként az U. s.r.o-t és a H.Zs. által képviselt közös tulajdonú üzletrészt
- március 5-i hatállyal és ezen tagokat a cégbíróság csak a
- április 1-jén kelt végzésével törölte visszamenőleges hatállyal. A perbeli taggyűlésen jelen voltak a közös tulajdonú üzletrész képviselői, akik szintén nem gyakorolhatták a tagsági jogaikat, nem adhatták le a szavazatukat. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a taggyűlés levezető elnökének nincs joga felülbírálni a cégjegyzéki adatokat, illetve a cégbíróság bejegyző végzését, és azok mindaddig kötelezőek és közhitelesek, amíg azokat a bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül nem helyezi. A taggyűlésen vagy a régi, vagy az új tagok mindenképpen jogosultak voltak a szavazásra, a taggyűlésen jelen is voltak, így biztosítani kellett volna számukra, hogy leadják a szavazataikat a határozathozatal során, de ez nem történt meg. Megállapította továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli taggyűlésen a jegyzőkönyvet nem a taggyűlést összehívó ügyvezető vezette és nem ő volt a taggyűlés levezető elnöke sem, amely a Gt.
- §
(1)bekezdésébe, illetve 22. §
(1)bekezdésébe ütközik. A fenti jogszabályok betartásának nem lett volna akadálya, figyelemmel arra, hogy a taggyűlésen jelen volt az alperes mindkét önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője. A fenti jogszabálysértésekre is figyelemmel helyezte hatályon kívül az alperes taggyűlésének összes határozatát. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban a felek által nem vitatott tartalmú okiratokból helytelen jogi következtetést vont le. Hangsúlyozta, hogy a megismételt taggyűlés szabályszerű összehívás alapján lett megtartva, és a Gt. nem tiltja, hogy a jogszerűen megválasztott és képviseleti joggal rendelkező ügyvezető a taggyűlés levezető elnöki feladatát bárkire átruházza és ezáltal a taggyűlés vezetését és a jegyzőkönyv vezetését más végezze. Megjegyezte, hogy a jegyzőkönyv tartalmát nem vitatták a tagok, azt elfogadták, tehát az a taggyűlésen elhangzottakat tartalmazza. Előadta, hogy a taggyűlés levezető elnöke a jelenlévők nyilatkozatai alapján nem vette tagként figyelembe M.Z.t, P.K-t, illetve a felperest. A közös tulajdonú üzletrészek jogvitájában
- április 9-ét követően jogerős döntés született, mely megállapította, hogy a közös tulajdonú üzletrész létrehozása jogszabálysértő volt, melynek alapján a szlovák cég és H.Zs. nem szerzett üzletrészt az alperesi társaságban, így nyilvánvalóan tagként képviseleti joguk sem volt. Álláspontja szerint mindenkit teljes körű szabadság illet meg abban a kérdésben, hogy részt kíván-e venni az alperes taggyűlésén. Csupán annak alapján, hogy fizikailag M.Z. és P.K. a taggyűlésen ott voltak, a saját maguk által tett nyilatkozat és a jelenléti ív tartalmával ellentétben a szavak általános jelentése alapján nem lehet olyan jogkövetkeztetést levonni, amely a saját nyilatkozataikkal és az okirattal ellentétes. (A jelenléti ívet ügyvezetői, illetve cégvezetői minőségükben írták alá.) Nem állapítható tehát meg, hogy tagként a taggyűlésen részt vettek. A felperes pedig a kérdésre nem nyilatkozott. Az alperes álláspontja szerint, amennyiben az elsőfokú bíróság döntése helytálló lenne, úgy az alperesi társaság a közös tulajdonú üzletrészek jogerős elbírálásáig semminemű döntést nem hozhatott volna, ez különösképpen azért érdekes, mert T.V. és H.Zs. a taggyűlésen az üzletrészek képviselőjének tekintették magukat, holott mint utólag kiderült, az alperesi társasághoz semmi közük nem volt. Egy társaságnak jogszerűen egyféle tagjai lehetnek, amely tisztázásra is került utóbb. A taggyűlésen jelenlévő J.I. és Gy.D. az üzletrészek 58 %-ának tulajdonosai, ezért az alperes álláspontja szerint semmiképpen nem lehet megalapozottan hatályon kívül helyezni a
- április 9-én megtartott taggyűlés összes határozatát. Végül bejelentette, hogy az alperes időközben felszámolás alá került. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte azzal, hogy perköltség igénye nincs. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és érdemben helytálló jogi következtetéssel helyezte hatályon kívül az alperesi korlátolt felelősségű társaság
- április
- napján megtartott, megismételt taggyűlésen hozott valamennyi határozatát. Helytállóan rögzítette az ítéletében, hogy a felperes - bár a taggyűlésen jelen volt, és tagsági joga sem volt vitatott - nem gyakorolhatta a Gt.
- §
(2)bekezdésében rögzített azon jogát, hogy a legfőbb szerv tevékenységében részt vegyen, és nem gyakorolhatta Gt.
- §-a ában biztosított szavazati jogát. A fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutat rá a Fővárosi Ítélőtábla. A taggyűlésen és jelen perben is az képezte a vita tárgyát, hogy kit kell a társaság tagjának tekinteni, a cégjegyzékben szereplő állapot irányadó-e, ha igen, mely időpont a releváns, a meghívó elküldésének időpontja vagy a taggyűlés megtartásának időpontja, illetve mi a teendő, ha a tagok előtt is ismert a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló, folyamatban lévő per. Arra helyesen hivatkozott az alperes a fellebbezésében, hogy egy társaságnak egyidőben csak „egyféle" tagjai lehetnek, azaz a taggyűlés megtartásakor az ügyvezetőnek, illetve a levezető elnöknek egyértelműen tudnia kell, hogy kit illet szavazati jog a taggyűlésen. Ebben a kérdésben a Legfelsőbb Bíróság EBH 2004/
- szám alatt elvi határozatot hozott, amely ugyan még a korábban hatályos
- évi CXLIV. törvény alapján született, azonban a jelenleg hatályos társasági törvény e körben azonos rendelkezéseire tekintettel az jelen ügyben is irányadó. Eszerint az üzletrész átruházás folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben akkor hatályos, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonszerzést a társasági törvényben előírt módon a társaságnak bejelenti. Ettől az időponttól kezdődően, az üzletrész új tulajdonosa gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat mindaddig, amíg a bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét meg nem állapítja, és a tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet érdemi okból el nem utasítja. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy az üzletrész-átruházás mikortól hatályos a szerződő felek között, az adott gazdasági társaság, illetve harmadik személyek vonatkozásában. A szerződő felek egymás közötti viszonyában a szerződés annak megkötése napjától vagy a szerződésben megjelölt esetleges későbbi időponttól vagy feltétel bekövetkeztétől hatályos. Harmadik személyek vonatkozásában a tagváltozás főszabályként a bejegyzés közzétételétől hatályos (
- évi V. törvény (Ctv.) 22.§
(1)bekezdése). A társasággal szemben viszont a tagváltozás akkortól hatályos, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonszerzés tényét a társaságnak a Gt.-ben előírtak szerint bejelenti, mely időponttól mindaddig gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat, illetve köteles viselni a tagsággal járó kötelezettségeket, amíg a bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét meg nem állapítja, vagy a tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet érdemi okból el nem utasítja (vagy a tagváltozást bejegyző végzést - szintén érdemi okból - hatályon kívül nem helyezi). Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a perbeli taggyűlésen a levezető elnöknek azokat a tagokat kellett volna a határozatképesség számításánál figyelembe vennie, és részükre szavazati jogot biztosítani, akik a tulajdonszerzésüket az ügyvezetőnek (az önálló ügyvezetők bármelyikének) szabályszerűen bejelentették, függetlenül a bejegyzett cégjegyzéki adatoktól, illetve a bíróság utóbb hozott ítéletétől. A másodfokú bíróság is teljesen megalapozatlannak tekintette azt az alperesi védekezést, hogy az érintett tagok nem kívántak a taggyűlésen tagként részt venni, mivel egyrészt a taggyűlésen való megjelenés nyilvánvalóan a részvétel szándékával történik, másrészt a felperes ilyen nyilatkozatot nem tett. Az a tény, hogy a felperes nem, illetve ő sem gyakorolhatta a taggyűlésen a tagsági jogait, önmagában megalapozza az ezen a taggyűlésen hozott összes határozat hatályon kívül helyezését, azok jogszabálysértő jellegére tekintettel. Ezért a bíróságoknak érdemben nem kellett a keresetlevél egyéb hivatkozásaival foglalkozni, azonban a levezető elnök, illetve a jegyzőkönyvvezető személyével kapcsolatos tagi kifogások kapcsán megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a Gt. 45. §
(1)bekezdése értelmében a társasági határozatok hatályon kívül helyezésére az ad alapot, ha maga a határozat ütközik törvénybe, más jogszabályba, vagy a társasági szerződés rendelkezéseibe. A határozatok jogszabálysértő jellegét nem eredményező esetleges egyéb szabálytalanságoknak a Gt.
- §-a alapján indított perben nincs jogi relevanciája. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezés kapcsán részben kiegészített indokolással - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetetett eredményre, azonban a felperes a másodfokú eljárásban perköltségigényt nem támasztott az alperessel szemben, ezért ebben a kérdésben a másodfokú bíróságnak határoznia nem kellett. Budapest, 2011. év január hó 27. napján . Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Tibold Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Kurucz Zsuzsánna sk. bíró