Kfv.I.35.049/2010/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Dobrossy és Alexa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dobrossy István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Lukács Andrea jogi előadó által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal jogutódja az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságon 12.K.27.230/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- november 26-án kelt 12.K.27.230/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 12.K.27.230/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesi önkormányzat
- szeptember
- napján kötött vállalkozási szerződés alapján kezdte meg a település szennyvízcsatorna hálózatának kialakítását. A képviselő testület döntése értelmében a szennyvízcsatorna hálózatot az önkormányzat vízi közműveket üzemeltető szervezete fogja működtetni, melynek jogállása: önálló jogkörrel nem rendelkező önkormányzati intézmény, önálló adószáma nincs. A felperes
- I. negyedévében benyújtott általános forgalmi adóbevallásában a szennyvízcsatorna építéséhez kapcsolódó két,
- szeptember 28., illetve október 1-jei keltezésű számla áfa-tartalmát kívánta levonásba helyezni. Az első fokú adóhatóság a felperesnél
- I. negyedévére vonatkozóan általános forgalmi adót érintő bevallások utólagos vizsgálatát végezte kiutalás előtti ellenőrzés keretében, melynek eredményeként határozatával a felperes terhére 23.097.000 Ft áfa adókülönbözetet állapított meg, amelyből 22.641.000 Ft-ot jogosulatlan visszaigénylésnek minősített; egyidejűleg rendelkezett 1.132.000 Ft adóbírság előírásáról. Az alperes 2899699303/
- számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Határozatában megállapította, hogy a felperes sem az általános forgalmi adóról szóló
- évi LXXIV. törvény (továbbiakban régi Áfa tv.), sem az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény (továbbiakban új Áfa tv.) rendelkezése értelmében adólevonási jogát nem gyakorolhatta. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy nem sértette meg az új Áfa tv.
- §
(5)bekezdését, esetében az új Áfa tv. 269. §
(1)bekezdése igénybevétele nem mellőzhető. Az adólevonási jog személyi és tárgyi feltételei fennálltak (számla, számla kiegyenlítése, adóköteles bevételszerző tevékenység). Az alperes nem vette figyelembe, hogy a felperesi önkormányzat vízi közműveket üzemeltető szervezete volt a beruházó. A felperes a rendeltetésszerűen használatba vett közművagyonát bérbeadás útján hasznosítja. A felperes egyéb ingatlan bérbeadással bejelentkezett az áfa-körbe. Az alapító okirat alapján nincs vagyonátengedés az önkormányzat és a részben önálló költségvetési szervek között. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a régi Áfa tv. 5. §
(3)bekezdése alapján a felperes tevékenysége nem minősült gazdasági tevékenységnek. A koncesszió körében hivatkozott a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (továbbiakban Koncesszió tv.) 1. §
(1)bekezdés d) pontjára. A perbeli tevékenységet a régi Áfa tv. 4/A. §
(7)bekezdésére és a koncessziós szerződéskötés lehetőségére figyelemmel, a régi Áfa tv. 30. §
(1)bekezdés szerinti tárgyi adómentes tevékenységnek kell tekinteni, ezért a 33. §
(1)bekezdés a) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó. Kifejtette, hogy a
- december
- napjáig hatályban lévő rendelkezések alapján az önkormányzat által megvalósított beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó nem vonható le, ugyanakkor a közmű átadásáért, koncesszióba adásáért esetlegesen beszedett díjakat nem terheli áfa-fizetési kötelezettség. Utalt átmeneti rendelkezésként az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező
- évi XCI. törvény (továbbiakban Módosító tv.)
- §
(20)bekezdésére, amely
- január
- napjáig odaítélt államháztartási támogatás igénybevétele esetén lehetővé tette a beruházáshoz kapcsolódó áfa levonását. A perbeli esetben azonban a felperes maga sem hivatkozott ilyen állami támogatás felhasználására. Az új Áfa tv.
- §-a szerint már fő szabályként levonható a közműberuházásokhoz kapcsolódó áfa. A régi és az új Áfa tv. rendelkezései ellenmondására építette be a jogalkotó az új Áfa tv.
- §
(5)bekezdését, amely korábban le nem vonható adó utólagos levonását tette lehetővé egy későbbi adó-megállapítási időszakban a fizetendő adó mértékéig. Az első fokú bíróság a vízi közmű társulatok által megvalósított csatorna beruházás utáni forgalmi adó levonása körében hivatkozott a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága BH 2009.
- számú eseti döntésében kifejtettekre is. Az első fokú bíróság jogerős ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helyt adást, vagy a megyei bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a közszolgáltatást maga az önkormányzat végzi részben önálló költségvetési szerv útján, erre figyelemmel a felperes esetében a vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII. tv (továbbiakban Vgt.
- §
(1)és
(2)bekezdései nem alkalmazandók. Az áfa-levonás formai és tartalmi feltételeinek megfelelt (számla, teljesítés, adóköteles tevékenység). Az önkormányzatnak nem kötelezettsége a vízi közmű átadása. Az üzemeltető költségvetési szerv nem végez közhatalmi tevékenységet, így a törvényi tilalom rá nem vonatkozik, ezért adóalany lehet. A tevékenység gyakorlásának átengedése nem valósul meg, hanem a közszolgáltató az önkormányzat, így az áfa alanya is a közszolgáltató marad. Hivatkozott továbbá arra, hogy az első fokú bíróság megsértette a Pp. 3. §
(3)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy a régi Áfa tv. alapján a perbeli tevékenység tárgyi adómentes tevékenységnek minősült. Az önkormányzat saját maga vagy költségvetési intézménye útján nem üzemeltetheti a vízi közművet. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az első fokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a tényállást teljes körűen feltárta, az ügyben alkalmazandó valamennyi jogszabályhelyet felhívta, és azok helyes értelmezésével hozta meg döntését, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése nem tapasztalható. A felperes áfa levonási jogát vizsgálta mind a régi, mind az új Áfa. tv. szabályai alapján. A régi Áfa tv. alapján az önkormányzatok vízi közmű beruházásaihoz kapcsolódó áfa levonhatóság jogkérdését a Legfelsőbb Bíróság több esetben vizsgálta (BH 2009/129., EBH 2007/1651.). A Legfelsőbb Bíróság jelen ítélkező tanácsa az abban kifejtettekkel mindenben egyetért, ezért a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. §
(1)jogegységi eljárást nem kezdeményez. bekezdés b) pontja alapján A Legfelsőbb Bíróság jelen perben is rámutat arra, hogy a perben elsődlegesen nem a felperes jogalanyisága (amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényen alapul), és nem is a közhatalom gyakorlásakori adóalanyisága volt vitás [amit a régi Áfa. tv. 4/A. §
(1)bekezdés b) pontja speciálisan szabályoz], hanem a vagyon, vagyonértékű jog, tevékenység gyakorlása átengedésének vizsgálata és Áfa tv-beli értelmezése. A régi Áfa tv. 5. §
(3)bekezdése szerint nem minősül gazdasági tevékenységnek az olyan vagyon, vagyonértékű jog átengedése, amelyre külön törvény rendelkezése alapján koncessziós szerződést lehet kötni. A Koncesszió tv. 1. §
(1)bekezdés d) pontja alapján idetartozik egyebek mellett az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá közművek működtetése. Az Áfa tv. 2004. január 1-jétől hatályos 4/A. §
(7)bekezdése szerint az olyan vagyon, vagyonértéki jog, tevékenység gyakorlásának átengedését, melyre külön törvény rendelkezése alapján koncessziós szerződést lehet kötni - kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében a 30. §
(1)bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységnek kell tekinteni. Tehát nem a konkrét átengedés, hanem az átengedés lehetősége már megteremti az eltérő jogi szabályozást. Az első fokú bíróság tehát helyesen állapította meg, hogy mivel a vízi közmű átengedése koncessziós szerződés keretében is megvalósulhat, a fenti rendelkezések alapján az átadás tárgyi-adómentes tevékenységnek minősül. Az Áfa tv. 33. §
(1)bekezdés a) pontja szerint nem vonható le előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást közvetlenül a 30. §
(1)bekezdés szerinti adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, hasznosítja. A Módosító tv. 211. §
(20)bekezdése alapján nem minősül a levonható adó megállapítása tekintetében közhatalmi tevékenységnek az olyan vagyon, vagyonértékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni, ha a koncessziós szerződés keretében átengedhető vagyont, vagyoni értékű jogot, tevékenység gyakorlásának lehetőségét olyan beruházás hozza létre, amelyhez kapcsolódó államháztartási támogatásról az adóalany adólevonási jogának figyelembevételével
- január
- napját megelőzően született döntés azzal, hogy e beruházás tekintetében a rendeltetésszerű használatbavétel évét követő tizedik év utolsó napjáig kizárólag ezen beruházás és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenység tekintetében az adóalany adókötelezettségét, illetve levonási jogát az Áfa törvény
- december
- napján hatályos rendelkezései szerint teljesíti. E körben helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a felperes maga sem hivatkozott arra, hogy az önkormányzat a beruházás megvalósítása érdekében a központi költségvetéstől támogatást kapott. Ezért a fenti átmeneti rendelkezést a felperes esetében nem lehet alkalmazni. Az első fokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a
- január
- és
- december
- közötti időben - kivéve az államháztartási támogatáshoz kapcsolódó eltérő szabályt - az önkormányzat által megvalósított beruházáshoz kapcsolódó áfa nem volt levonható. Az új Áfa tv. ettől eltérő szabályozást tartalmaz, ezért a Legfelsőbb Bíróság is vizsgálta, hogy az új Áfa tv.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a felperes esetében ez kedvezőbb elbírálást eredményez-e. A perbeli jogkérdésre kifejezett, speciális rendelkezést tartalmaz az új Áfa tv. 269. §
(5)bekezdése. Ezek szerint az a személy, szervezet, akinél (amelynél) külön törvény rendelkezései alapján köthető koncessziós szerződés keretében átengedhető vagyont, vagyoni értékű jogot, tevékenység gyakorlásának lehetőségét olyan beruházás hozza létre, amelyhez kapcsolódó -
- január
- és
- december
- közötti időszakban teljesített - beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó tekintetében az Áfa tv. előírásai alapján adólevonási jog nem állt fenn, az így le nem vont előzetesen felszámított adó tekintetében utólag - e törvénynek az adó levonására vonatkozó előírásainak figyelembevételével adólevonási joggal élhet, feltéve, hogy a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység gyakorlásának átengedése, hasznosítása e törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után a fizetendő adót - e törvény rendelkezései szerint - meg kell állapítani. Az adólevonási jog kizárólag úgy gyakorolható, hogy az utólag levonható előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg adott adómegállapítási időszakban nem haladhatja meg az ugyanezen adómegállapítási időszakban - a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után megállapított fizetendő adó összegét. Az új jogi szabályozás tehát visszamenőlegesen megteremti - a korábban le nem vonható - áfa-levonás lehetőségét, de ezt további feltételhez köti. A felperes esetében azonban még nem keletkezett a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után adó fizetési kötelezettség, így ehhez kapcsolódóan nem lehetett adólevonási jogot sem jogszerűen gyakorolni. A felperest tehát a
- I. negyedévében az új Áfa tv. alapján sem illette meg az általános forgalmi adó levonási jog. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket, a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdése b) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre figyelemmel, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- § alapján az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró