Kfv.I.35.185/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kandi Erzsébet ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Lévai Ildikó jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hiv

Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Északalföldi Regionális Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróságon 5.K.22.273/

1. számon indított és ugyanezen bíróság
2. február 9-én kelt 5.K.22.273/2009/
3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 5.K.22.273/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 219.200 (kettőszáztizenkilencezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

első fokú adóhatóság a felperesnél 2002-2004 évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adónemekben folytatott le vizsgálatot, felhívva a felperes figyelmét, hogy ez egyben vagyonosodási vizsgálat is. A vizsgálat eredményeként a felperes terhére mindkét adónemben adókülönbözet és járulékokat állapított meg. A határozatát kiegészítette, mert a felperes 2009. május 4. napján érkezett észrevételében foglaltak nem kerültek értékelésre.

alperes 2239255277 számú határozatával

első fokú határozatot megváltoztatta, és a 2004 évre személyi jövedelemadó adónemben

adózó terhére megállapított adókülönbözetet 2.834.768 Ft-ra,

egészségügyi hozzájárulás adónemben 820.591 Ft-ra,

adóbírság összegét 1.827.679 Ft-ra, a késedelmi pótlék összegét 1.542.284 Ftra változtatta. Határozatában hivatkozott

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 108-
2. §-aira.

adóhatóságok vizsgálták és értékelték a felperes és férjének bevételeit és kiadásait, a nyújtott tagi kölcsönök, illetve a tagi kölcsönök visszafizetésének összegeit, a megélhetési költségeket, a H. Bt., majd jogutódja a H. Kft.,

S. Kft. vonatkozásában lefolytatott célellenőrzés eredményeit,

A. Bt. rendelkezésre bocsátott iratanyagát. Ennek alapján állapította meg a felperest terhelő adókülönbözetek összegét. A felperes keresetében kérte

alperes határozatának -

első fokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését. Vitatta a becslés jogalapját és

eredményeként megállapított adókülönbözet összegét. Vitatta továbbá a

1. január 1-jei nyitó tétel 0 Ft-ban való megállapítását. Sérelmezte, hogy a H. Bt. és H. Kft. részéről kifizetett tagi hitel visszafizetéseket nem megfelelően vették figyelembe (
2. június 28.: 7 millió Ft,
3. november 29.: 15 millió Ft,
4. április
5. és 18.: kétszer 8 millió Ft).

alperes nem vette figyelembe

A. Bt. részéről a felperes férje részére 2003. június 16-án kifizetett 386.160 Ft-ot. Vitatta a megélhetési költségek összegét is.

első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásban hivatkozott a becslési eljárással kapcsolatban

Art. 108. §

Art. 109. §

ún. vagyonosodási eljárásban a bizonyítási kötelezettség a közigazgatási eljárásban megfordul.

adózó érdekkörében áll, hogy hitelt érdemlő adatokkal igazolja a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapította,

alperes bizonyította, hogy a felperes kiadásai meghaladták bevételeit, ezért a becslés jogszabályi feltételei fennálltak. Ugyanakkor a felperes a hivatkozott források meglétét kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani. A 2001 évi nyitó egyenlegnél a felperes által hivatkozott korábban szerzett jövedelmei

ért nem vehetők figyelembe, mert ennek alapján csak a 2000 évi fedezethiány csökkent volna, ami a 2001 évi nyitó tételt nem érinti.

alperes jogszerűen járt el, amikor a felperes által vitatott 2001 és 2004 évi tagi hitelek visszafizetését nem fogadta el, mert ezek a bizonylatok a 2006 évi ellenőrzés során nem álltak a társaság rendelkezésére, nem képezték a könyvelés részét,

ok meglétére a társaság a vizsgálat során nem hivatkozott. A nem megfelelő szintű bizonyítottság, vagy a bizonyítatlanság

adózó felperes hátrányára esik. E körben utalt a számviteli törvény előírásainak be nem tartására. Példaként említette, hogy egy könyvelési tétel alatt két bizonylatszám került feltüntetésre eltérő gazdasági eseménnyel. Szintén két gazdasági eseményt rögzített egy másik kiadási bizonylat, amely egyrészt hitelfelvételt, másrészt tagi kölcsön kivételét érintette. A 15 millió Ft kifizetés a naplófőkönyvben kiadásként és bevételként is rögzítésre került, ezek a bizonylatok tehát nem felelnek meg

alaki és tartalmi követelményeknek.

első fokú bíróság álláspontja szerint a felperes a bírósági eljárás során sem igazolta, hogy a ... Takarékszövetkezet a felperes férjének teljesítette a 386.160 Ft kifizetését. A megyei bíróság elutasította a felperesnek magánszakértői véleményt adó ... igazságügyi szakértő tanúkénti meghallgatását, illetve a perben igazságügyi szakértő kirendelését. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Kifejtette, hogy

első fokú bíróság jogszerűtlen nem vette figyelembe a

1. június 28-án, november 29-én,
2. április 1-jén és 18-án történt tagi kölcsön visszafizetéseket. E körben utalt arra, hogy mind

alperes, mind

általa felkért igazságügyi szakértő ugyanabból

iratanyagból dolgozott, mégis eltérő álláspontra jutottak. Jogszabálysértőnek tartotta, hogy a férjénél lefolytatott korábbi ellenőrzés más megélhetési költségekkel számolt.

alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §

A. Bt. kifizetésére, így

ezzel kapcsolatos első fokú bírósági megállapításokat a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem vizsgálhatta.

Art. 108. §

Art. 109. §

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108. §

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109. §

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. E pertípusban

úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben a Pp. 324. §

okat a bíróság valónak fogadja el. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §

első fokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §

alperes határozatában a becslés alkalmazott módszerének megfelelősségét bizonyította.

adó alapjának valószínűsítését jogszerűen végezte, a felperes

onban a becsült adóalaptól való eltérést hitelt érdemlően nem igazolta. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhatja, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján -

elsőfokú ítélettel és

adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során - a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.

első fokú bíróság ítéletében a Pp. 221. §

első fokú bíróság a vitatott 2001, 2004 évi tagi kölcsön visszafizetéssel kapcsolatban a tényállást helytállóan állapította meg, és a bizonyítékok okszerű mérlegelésével hozta meg döntését. E körben a Legfelsőbb Bíróság is kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy

adóhatóság a H. Kft-nél 2006 évben célellenőrzést tartott kifejezetten a tagi kölcsönök nyújtása, illetve visszafizetése kapcsán, és ennek során a rendelkezésre bocsátott iratanyagot megvizsgálta. Ebben

iratanyagban nem voltak fellelhetők

ok a másodlagos iratok, amelyekre a felperes keresetében és felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. A társasági tagi hitel analitikája alapján készült kimutatással kapcsolatban

adózó nem élt észrevételezési jogával és nem hivatkozott

on tagi hitelek visszafizetésére, amelyek jelen perben felmerültek.

első fokú bíróság helyesen mutatott

okra a számviteli ellentmondásokra, bizonytalanságokra, amelyek szintén kétségessé tették a felperes által hivatkozott iratok alapján, hogy hitelt érdemlően bizonyítaná a tagi kölcsönök visszafizetését. E körben a Legfelsőbb Bíróság is utal arra, hogy többek között egy könyvelési tétel alatt két bizonylatszám került feltüntetésre eltérő gazdasági tartalommal. Ugyancsak két eltérő gazdasági eseményt rögzít a 284590 sorszámú kiadási bizonylat. A 15 millió Ft kifizetésével kapcsolatban a naplófőkönyvben kiadásként és bevételként is rögzítésre került, amely nem lehetséges, kétségessé, bizonytalanná teszi ezen bejegyzés jogszerűségét és hitelt érdemlőségét.

első fokú bíróság helytállóan foglalt állást abban a körben, hogy ezen tagi kölcsönök visszafizetését a felperes hitelt érdemlően nem tudta bizonyítani, a H. Kft. iratanyaga ezen visszafizetéseket nem igazolják. A megélhetési költséggel kapcsolatban

adóhatóság a felperes képviselőjének nyilatkozatát fogadta el, és ennek alapján került beállításra a vagyonmérlegbe a megélhetésre fordított kiadások összege. Ezért a felperesnek erre való hivatkozása sem helytálló. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság

első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §

államnak megfizetni. Budapest,

1. november
2. Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró