SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.742/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBE N! A Szegedi Ítélőtábla dr. Németh Tímea ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti székhelyű felperesnek, - a dr. Erdei Gyula ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 9.G.40.202/2009/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.500,(Tizenkettőezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A Somogy Megyei Bíróság Pk.60.110/1993/
- sorszámú végzésével nyilvántartásba vett felperes a Fővárosi Bíróság Pk.60.440/1994/
- sorszámú végzésével bejegyzett alperesi szövetség tagegyesülete. Az alperes elnöksége a
- június
- napján kelt meghívóval
- június
- napjára küldöttgyűlést hívott össze. A meghívóval megküldte a tagok részére a alperesi szövetség elnökségének
- évi beszámolóját, amelynek megvitatása az egyik napirendi pont tárgyát képezte, míg a további napirendi pontok között szerepelt a felügyelő bizottság beszámolója, a tisztségviselők választása, a 2009/
- évi tagdíjak megállapítása, elvi állásfoglalás díj alapításáról, tiszteletbeli elnöki tisztség és érdekképviseleti tagság létesítéséről, továbbá egyebek.
- június
- napján a küldöttgyűlés megnyitását követően a levezető elnök a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív alapján megállapította a határozatképességet, mert 27 főből 24 küldött megjelent. Küldöttként regisztrálta magát többek között személy-1, míg a meghívott vendégek között volt az erről készült külön jelenléti ív szerint személy-2 és személy-
- A küldöttek a 3/
- számú határozat szerint az elnökség beszámolóját a
- évi -2- tevékenységről és költséggazdálkodásról 24 igen szavazattal egyhangúan elfogadták. Az írásos beszámolóban foglaltak alapján a levezető elnök szavazást rendelt el a pénzügyibiztonsági tartalékalap képzésével kapcsolatban és a küldöttgyűlés 4/
- számú határozatában 16 igen szavazat, 6 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett azt a változatot fogadta el, amely szerint „a térségi szövetségek a
- január
- napja után megfizetett pénzügyi biztonsági tartalék összeg után a banki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot fizetnek." A tisztségviselők választásáról nyílt szavazással döntöttek. A levezető elnök a létesítő okiratnak megfelelően tájékoztatta a küldötteket a szavazás menetéről, arról, hogy az első fordulóban 2/3-os többség kell a megválasztáshoz, míg eredménytelen szavazás esetén a második fordulóban egyszerű szótöbbséggel döntenek. személy-4 elnökhelyettesi tisztségéről a szavazás az első fordulóban nem vezetett eredményre, a második fordulóban 12 igen és 11 nem szavazatot kapott 1 tartózkodás mellett. A levezető elnök is igennel szavazott, így a 7/
- számú határozatban rögzítették, személy-4 elnökhelyettessé történt megválasztását. A 2009/
- határozatban az évi tagdíjról döntöttek, ezen kívül több határozati javaslatot nem fogadtak el. A felperes módosított keresetében a
- június
- napján tartott küldöttgyűlésen hozott valamennyi határozat megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint jogszabálysértő módon történt a határozathozatal, mert a küldöttgyűlésen szavazati joggal nem rendelkező személyek szavaztak, így személy-2, aki az egyik tagegyesület alkalmazottja és a tag meghatalmazottal nem képviseltetheti magát. személy-1 a jelenléti ív szerint küldött volt, ténylegesen azonban meghívottnak minősül, mégis szavazott személy-3 küldött helyett, evonatkozásban tanúbizonyítás foganatosítását és iratok beszerzését kérte arra, hogy a tagszervezet-1 kit jelentett be küldöttként a gyűlést megelőzően. Sérelmezte, hogy a testületi ülés megkezdése előtt osztották ki a
- évi Határozati javaslatok című iratot, amelyben a meghívóban nem szereplő pénzügyi biztonsági tartalékra vonatkozó határozati javaslat is feltüntetésre került. A pénzügyi biztonsági tartalék tárgykörében külön napirendi pont keretében kellett volna dönteni a küldötteknek, és az ezzel ellentétes határozathozatal az alapszabályba ütközik. Sérelmezte azt is, hogy a tisztségviselők választásakor szavazategyenlőség alakult ki és a kérdést a levezető elnök szavazata döntötte el, vagyis az így meghozott határozat a demokratikus működés elvébe ütközik. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadása szerint nincs olyan belső szabályzatuk az alapszabályon kívül, amely előírná a küldöttgyűlés összehívásának részletező szabályait, illetve, hogy a tagokat képviselő küldötteket előzetesen regisztráltatni kell. A jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ívekből egyértelműen megállapítható, hogy kik vettek részt a testületi ülésen küldöttként és kik voltak a vendégek. A pénzügyi biztonsági tartalékalappal kapcsolatos javaslatot valamennyi tag megismerhette a meghívóval együtt részükre kézbesített írásos beszámoló alapján. A levezető elnök a tisztségviselők választásakor mint küldött szavazott, de a határozat nem az ő döntésén alapult. -3Pf.III.20.742/2009/
- szám Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az alperes az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény és az alapszabály rendelkezéseit nem sértette. A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív alapján a levezető elnök helyesen következtetett arra, hogy a testületi ülés határozatképes, mert a küldöttek több mint fele megjelent. Személy-1 küldöttként volt jelen, míg személy-3 és személy-2 a meghívott vendégek között vett részt a küldöttgyűlésen. Mellőzte a felperes azon bizonyítási indítványát, hogy az alperes csatolja a küldöttek előzetes bejelentésére vonatkozó okiratot, mert az alapszabály ilyen bejelentési kötelezettséget nem ír elő. Megjegyezte, hogy a jelenléti ív a küldöttek nevét gépi úton is rögzítette, így feltehető, hogy a személyekről az alperes tudott. A jelenléti ív nem tartalmazta személy-3t és személy-2t küldöttként, ezért mellőzte a küldöttek részvételi és szavazási jogosultságát érintően előterjesztett tanúbizonyítás foganatosítását. Alaptalannak ítélte a tisztségviselő választására vonatkozó felperesi kifogást, mert személy-4 elnökhelyettessé választására a szavazás második fordulójában került sor egyszerű szótöbbséggel az alapszabály
- §
(2)bekezdés b) pontjának megfelelően. A szavazás eredményéből az állapítható meg, hogy 12 igen szavazat közül a levezető elnök is ilyen szavazatot adott le küldöttként, e minősége a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ívből megállapítható és szavazata nem tekinthető ügydöntő szavazatnak. A
- évi beszámoló napirendi pont keretében a pénzügyi biztonsági tartalékról szóló beszámolót is kézhezkapták a tagok, az számukra nem volt ismeretlen, vagyis a jelenlévő küldöttek az előterjesztett határozati javaslat alapján ebben a kérdésben határozatot hozhattak. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel annak megalapozatlansága miatt a hatályon kívül helyezését és az új eljárásban további bizonyítás foganatosítását kérte a tényállás teljes körű felderítése végett. Állította, a tagszervezet-2 képviseletében személy-2 alkalmazott szavazott annak ellenére, hogy a szövetség alapszabálya nem teszi lehetővé a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok képviselő útján történő gyakorlását. A küldöttgyűlésen jelenlévő személy-3 küldött helyett végig személy-1 szavazott, amely tényt személy-5, személy-6, valamint személy-7 tanúval kívánta bizonyítani. Utalt arra, hogy a küldöttgyűlés előtt minden esetben írásban bejelentik a küldöttek nevét, amelynek igazolására csatolta a tagszövetség-1
- április
- napján kelt okiratát. Ebből megállapítható a
- április
- napján tartott tisztújító közgyűlésen személy-8-t és személy-3t delegálták a küldöttgyűlésbe. Ezért véleménye szerint tisztázandó, hogy ezen tagszervezet részéről ki volt jogosult a részvételre és a szavazásra, továbbá személy-2 milyen minőségben vett részt a közgyűlésen, mert a meghívottak jelenléti ívén az aláírása sem található. Utalt még arra, hogy saját elnöke személy-7 több alkalommal kijelentette, a küldöttgyűlésen meghatalmazottként jár el és szavaz. Mindezen körülményekre figyelemmel az -4elsőfokú bíróság nem mellőzhette volna az általa bejelentett tanúk meghallgatását a tényállás tisztázása érdekében. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Előadása szerint a szabályszerűen összehívott közgyűlésen az alapszabály rendelkezéseinek megsértése nélkül hoztak határozatokat. A fellebbezés megalapozatlan. Az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján lehetőség van arra, hogy a társadalmi szervezetek szövetséget hozzanak létre. A társadalmi szervezetek szövetsége maga is társadalmi szervezetnek minősül és a bejegyzéssel jogi személlyé válik. Az Etv.
- §-a csupán annyit rögzít, hogy a tagszervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Etv.
- §
(1)bekezdése alapján a szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. Az alapszabályban rögzíteni kell, hogy mely szerv minősül a legfelsőbb szervének (közgyűlés, küldöttgyűlés stb.) és a törvény 12. §
(1)bekezdése szabályozza a legfelsőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utalt feladatokat. Ilyen többek között az évi költségvetés meghatározása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása és döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. Az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján a társadalmi szervezet valamely szerve támadott határozatának felülvizsgálatánál a bíróságnak a szervezet autonómiájára, önkormányzati jellegére, valamint arra kell figyelemmel lennie, hogy a tagok maguk határozzák meg a működés rendjét, ezen belül a legfőbb testület döntéshozatali eljárását. A bíróság csak akkor semmisítheti meg a társadalmi szervezet valamely határozatát, ha az törvénysértő vagy belső szabályzatba ütközik. A felperes keresetében három okból támadta az alperes közgyűlésének
- június
- napján hozott határozatait - amelyet az elsőfokú bíróság megalapozatlannak talált fellebbezésében azonban csupán már azt kifogásolta, hogy olyan személyek szavaztak, akik nem voltak küldöttek, azaz a döntéshozatalban nem vehettek volna részt. Az alperes létesítő okiratának V/15/A. pontja szerint az országos szövetség legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlés a térségi szövetségeknek - a saját alapszabályuk betartásával megválasztott - küldötteiből áll. A térségi szövetségek a saját tagjaikat illető cukorrépa szállítási jog arányában minden megkezdett 50.000 (ötvenezer) tonna cukorrépa után 1 főt számolva jogosultak küldött választására. Az országos szövetség minden tagja - beleértve a társult tagot is - legalább 2 küldött választására jogosult. A tagszervezetnek nem kell előzetesen értesítenie az alperest a küldöttek személyéről. Téves az a fellebbezési érvelés, amely szerint személy-1 a tagszervezet-1 nevében nem szavazhatott, mert nem ő, hanem -5Pf.III.20.742/2009/
- szám személy-3 volt a küldött. A jelenléti ívből megállapíthatóan személy-1 regisztráltatta magát küldöttként, és személy-3 csupán vendégként volt jelen, így értelemszerűen a küldött vehetett részt a döntéshozatalban. A fellebbezéshez csatolt, a tagszervezet-1 által az alpereshez intézett
- április
- napján kelt bejelentés szerint a
- április
- napján tartott tisztújító közgyűlésen az országos szövetségbe küldöttként személy-8-t és személy-3t delegálták. Ez az okirat egyrészt azért nem vehető figyelembe, mert a Pp.
- §-a alapján a másodfokú eljárásban nem hozhatók fel azok a bizonyítékok, amelyek előterjesztésével az elsőfokú eljárásban alapos ok nélkül késlekedett, másrészt az okirat elkészítésétől a közgyűlés időpontjáig terjedő időtartam alatt változhatott a küldött személye. Az alperes létesítő okirata csupán a küldöttek számára vonatkozóan tartalmaz előírást és ennek megfelelően 2 fő küdött szavaazott a tagszervezet részéről, amely nem kifogásolható. Személy-2 a tagszervezet-2 titkára nem volt küldöttként regisztrálva és nem is szavazhatott, hiszen valamennyi határozat meghozatalában 24 fő küldött vett részt. Az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően az ítélőtábla is mellőzte a szavazók személyére vonatkozóan bejelentett tanúk meghallgatását, mert attól a tényállás lényegi módosulása nem volt várható. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért köteles az alperes másodfokú eljárási költségét megtéríteni a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján, melynek mértéke a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a),
(5)és
(6)bekezdése alapján került megállapításra. S z e g e d,
- április hó
- napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró