SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.392/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla Dr. Nagy Árpád ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek - dr. Lászlófi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Lászlófi Gabriella ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indult perében a Csongrád Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 2.P.20.897/2009/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy kötelezi az alperest, 8 napon belül a ... című napilap
- oldalán és a ....hu internetes honlapon jelentesse meg az alábbi tartalmú helyreigazító közleményt a ... című napilap és ....hu honlap
- március 25-i számában Fedett uszoda helyett parkoló című cikkben használt betűtípussal és betűmérettel. „Helyreigazítás Valótlanul állítottuk a ... című napilap
- március 25-i lapszámában és ugyanezen a napon a ....hu. internetes honlapunkon közzétett Fedett uszoda helyett parkoló című írásunkban, hogy az ... soron tervezett fedett uszoda építése részben a felperes felróható magatartása miatt hiúsult meg. Ezzel szemben a valóság az, hogy a felperes és a cég-1 között a tervezett uszoda helyéül szolgáló ...-pálya megvásárlására irányuló együttműködési megállapodás nem jött létre." Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000.(hatvanezer) Ft első- és másodfokú eljárási költséget. -2- Köteles a cég-2 az illetékes állami adóhatóság külön felhívására megfizetni a Magyar Államnak 31.000.- (harmincegyezer) Ft első- és másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A ... című napilap
- március 25-i számában és egyidejűleg a ....hu. című honlapon „Az ellenzék szerint öngólt lőtt a kapufával a ...-i önkormányzat, Fedett uszoda helyett parkoló az ... soron" címmel cikk jelent meg az
- oldalon, amely az
- oldalon „Fedett uszoda helyett parkoló" címmel folytatódott. Az újságíró arról számol be a cikkben, hogy a városban az ... soron tervezett fedett uszoda beruházás belátható időn belül nem valósul meg, ennek ellenére az önkormányzat továbbra is folytatja az ott létesült - többnyire üzletként működő - garázsingatlanok megvásárlását. Közzéteszi az ellenzék azon kritikáját, miszerint indokolatlanul magas vételárat fizet a város vezetése a garázsingatlanokért, továbbá /alpolgármester neve/ gazdasági alpolgármester ennek kapcsán kifejtett álláspontját. Majd az
- oldalon a következő olvasható „... a fedett uszoda nem épül meg belátható időn belül az ... soron a válság miatt és mert hiányzik a ...-pálya eladásából remélt 700 millió forint. Megírtuk: az önkormányzat eladta volna a ...-stadiont, amire közösen pályázott volna a cég-1 és a felperes, de a felperesi sportegyesület visszatáncolt az utolsó pillanatban, így kútba esett az üzlet már tavaly tavasszal. Ennek ellenére nem hagyta abba a város a garázsok felvásárlását". A felperes
- március
- napján kérelmet juttatott el az alpereshez, amelyben az alábbi tartalmú helyreigazító közlemény közzétételét kérte: „Fedett uszoda nem mindenáron... Nem felel meg a valóságnak, hogy a felperes magatartása miatt hiúsult volna meg a fedett uszoda beruházásának megindítása. Az egyesületnek ebben a témában semmilyen üzleti szerződéses kapcsolata az önkormányzattal nem volt. A cég-1 és a felperes közötti kapcsolatban, amely közvetetten összefügghet az uszoda építésével, a cég-1 nem teljesítette a megállapodásban vállalt kötelezettségét. Ebben a témában polgári peres eljárás van folyamatban. A vasutas sportegyesület felelősséget érez x szakosztályban x fős tagságáért, és ennek szellemében gazdálkodik a saját tulajdonát képező ingatlanvagyonával.". -3Pf.II.20.392/2009/
- szám Az alperes a helyreigazító közleményt nem tette közzé, ezért a felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a fenti tartalmú helyreigazításra a ... nyomtatott és internetes változatában az eredeti jogsértő cikkel azonos helyen. Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes valótlan tényeket közölt, amelyek a felperest kedvezőtlen színben tüntetik fel. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a cikk tényállítása valós, a tény elemezése, magyarázata nem volt a cikk tárgya. A „visszatáncolt" kifejezés újságírói véleményt tükröző szófordulat, amely álláspontja szerint nem sértő, abból az egyesületre negatív megítélés nem következik. Hivatkozott arra is, hogy a helyreigazító közlemény túlterjeszkedik a kifogásolt cikk terjedelmén, azzal összefüggésben nem álló egyéb magyarázatot is tartalmaz. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatában kifejtette, a helyreigazító közlemény közzétételét az kérheti, akiről a sajtó valótlan tényt állít, híresztel, illetőleg való tényt hamis színben tüntet fel. A Legfelsőbb Bíróság PK.
- számú állásfoglalására utalva a cikk tartalmát összefüggésében értelmezve megállapította, hogy a sérelmezett közlemény a tervezett uszoda-beruházás előkészületeit vizsgálta, tudósított arról, hogy az önkormányzat a beruházás meghiúsulása ellenére folytatja az üzletek megvásárlását. A felperes által kifogásolt közlés konkrétan azt tartalmazza, hogy a sportpálya értékesítése - ahol az uszodát szándékozták megvalósítani - az önkormányzat szándéka ellenére nem történt meg, a felperes a sportpályát nem kívánta megvásárolni. Ezen állítás nem valótlan, hiszen a felperes maga is azt adta elő, hogy közte és a cég-1 közötti együttműködési szerződés, amely alapján a ...-stadion megvásárlása megtörtént volna, nem valósult meg, ezért hiúsult meg a stadion megvásárlása is. A „visszatáncolt" kifejezés arra utalt, hogy a felperes meggondolta magát, nem kívánt üzletet kötni. A gazdasági életben gyakran fordul elő olyan helyzet, hogy a szerződő felek egyike valamely oknál fogva meggondolja magát és nem akar gazdasági kapcsolatba lépni partnerével, ez negatív megítélést nem vált ki. A cikk nem sugallja azt, hogy az uszoda megépítése kizárólag a felperes magatartása miatt hiúsult meg. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a cikkben valótlan tényt nem állított, továbbá a közlés nem alkalmas arra, hogy a felperes megítélését negatívan befolyásolja. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve annak keresete szerinti megváltoztatását. Rámutatott arra, hogy a sérelmezett közlést tartalmazó újságcikk megállapításai az uszoda-beruházás előkészítésének negatívumait, árnyoldalait emelik ki. Ezen körülmények feltárása alkalmas arra, hogy az olvasóban a közpénzek felhasználásával kapcsolatban aggályokat ébresszenek és negatív értékítélethez vezessenek. A jelenlegi gazdasági helyzetben ugyanis az állampolgárok az ilyen ügyekre fokozott érzékenységgel reagálnak és alakítanak ki -4- negatív véleményt az abban szereplő szervezetekről, személyekről. A felperesre vonatkozó megállapítás lényegében a beruházással kapcsolatos negatív körülmények feltárását folytatja. A „visszatáncolt az utolsó pillanatban" kifejezés használatával arra mutat rá, hogy a felperes az üzleti élet legelemibb etikai szabályait morálisan elítélendő módon, a város lakosságának érdekeit sértve felrúgta, és ezzel hátráltatta az önkormányzat beruházásának megvalósítását. A „visszatáncolt" kifejezés a közfelfogásban több mint egy szerződéses kapcsolat felszámolására irányuló jogi lépés, ténylegesen egy hangulatkeltő állítás, amely képes az olvasóban olyan képet kialakítani a felperesről, mint amely csalárd módon a város és a lakosság törekvéseit szándékozik meggátolni. Ezzel szemben a tény az, hogy a felperes soha nem akarta a stadiont megvásárolni, így a tényközlés valótlan. A másodfokú tárgyaláson megbízási szerződést csatolt és ennek alapján kérte az első- és a másodfokú eljárásban jogi képviseletével felmerült perköltségének megállapítását azzal, hogy az elsőfokú eljárás kapcsán 7 óra ráfordítást kért elszámolni. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés részben alapos. A sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás (
- évi II. tv.
- §
(1)bekezdés). A sajtó felelősséggel tartozik a valósághű tájékoztatásért. A sajtó rendeltetését csak akkor tudja betölteni, ha az általa közölt cikkek kettős mércének felelnek meg: híven tájékoztatnak a valóságról, ugyanakkor közléseikkel nem sértik mások személyiségi jogát. A cikk egészét tekintve - tartalmát a Legfelsőbb Bíróság PK.
- számú állásfoglalás II. pontja alapján értékelve - az uszodaépítés meghiúsulásának okait vizsgálva azt sugallja, hogy az legalábbis részben a felperes felróható magatartására vezethető vissza, mert indokolatlanul visszalépett a ...-pálya megvásárlásától. A „visszatáncol" kifejezés pejoratív értelmet hordoz, azt jelenti, hogy valaki nem tartja be a szavát, ígéretét visszavonja. A sajtó-helyreigazítási perben a Legfelsőbb Bíróság PK.
- számú állásfoglalásában lefektetett elvek szerint a kifogásolt közlemény tényállításának valóságát a sajtószerv köteles alátámasztani. Az alperes e bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Ezért csak az állapítható meg, hogy a felperes és a cég-1 között a ...-pálya megvásárlására irányuló együttműködés nem valósult meg. A város lakosságának érdeke az új fedett uszoda megépítése, a perbeli cikk pedig a felperest, mint az annak meghiúsulásáért felelősök egyikét tünteti fel. Ezért a kifogásolt közlés alkalmas a felperes személyhez fűződő jogainak, érdekeinek megsértésére, ez pedig megalapozza a Ptk.
- §
(1)bekezdésében rögzített helyreigazítás elrendelését. -5Pf.II.20.392/2009/
- szám A helyreigazítás szövegét a kérelem és az ellenkérelem korlátai között a bíróság belátása szerint állapítja meg (Legfelsőbb Bíróság PK.
- számú állásfoglalás I. pont). A helyreigazító közleményből ki kell tűnnie, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények. A felperes keresete szerinti helyreigazító közlemény tartalmát tekintve a helyreigazításhoz szükséges mértéket túllépi, a cikkel nem érintett közléseket is tartalmaz. Mindezen szempontok figyelembevételével az ítélőtábla a rendelkező részben foglaltak szerint megszövegezett tartalmú helyreigazításra kötelezte az alperest. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása folytán a felperes pernyertessége arányában (2/3) elsőfokú perköltségre is igényt tarthat (Pp.
- §
(1)bekezdés). A másodfokú tárgyaláson csatolt megbízási szerződés az elsőfokú perköltség megállapításának alapjául nem szolgálhat a Pp. 235. §
(1)bekezdésében írtakra tekintettel. Az elsőfokú eljárásban az ügyvédi munkadíj számításának alapja a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(3)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése, amely alapján annak óránként megállapítható összege 5.000.- Ft + ÁFA, azaz 6000.- Ft. Elfogadva a 7 óra ráfordítást, összesen 42.000.Ft állapítható meg e címen. Ezt meghaladóan megilleti a felperest készkiadásként a jogi képviselő utazásával felmerült költség, amely a 60/
- (IV.01.) Korm. rendelet alapján számítva 10.845.- Ft. Az első- és másodfokú tárgyaláson való megjelenés kapcsán összesen ez az összeg számolható el, tekintve, hogy az ítélőtábla hivatalos tudomása szerint a felperesi képviselő az elsőfokú tárgyalás időpontjában,
- április
- napján nemcsak a jelen üggyel összefüggésben, hanem a Csongrád Megyei Bíróság előtt P.20.876/
- szám alatt kitűzött tárgyaláson is megjelent, ugyancsak a jelen ügyben tartott másodfokú tárgyalás napjára tűzte ki az ítélőtábla a Csongrád Megyei Bíróság fenti számú ügyben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés folytán tartott másodfokú tárgyalást (Pf.II.20.406/2009.). A másodfokú eljárásban ezt meghaladóan a felperesnek a megbízási szerződés alapján felszámítható költsége 36.000.- Ft (32/
- (VIII.22.) IM. rendelet
- §
(1)bekezdés a) pont). A felperes első- és másodfokú eljárásra megállapítható perköltségének összege mindezek alapján 88.800.- Ft, amelyből az alperest a pervesztessége arányának megfelelően 60.000.- Ft megfizetésére kötelezte az ítélőtábla. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A jelen ügyben az elsőfokú eljárásban az illetékalap 350.000.- Ft, míg a másodfokú eljárásban 400.000.- Ft (Itv. 39. §
(3)bekezdés b),
- c)pont). Az ehhez igazodó eljárási illeték összege 21.000.- Ft, illetve 24.000.- Ft, amelyből a felperes keresetére és a fellebbezésére egyaránt 7.000 - 7.000.- Ft-ot lerótt. Ez arányban áll -6- pervesztessége mértékével, ezért az ezt meghaladóan - az Itv. 62. §
- f)pontja szerinti tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán - előzetesen le nem rótt első- és másodfokú eljárási illeték megfizetésére az Itv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI.26.) IM. rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a ... című napilapot kiadó cég-2, mint sajtószerv köteles. Szeged,
- június
- Dr.Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Zanóczné dr.Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr.Kiss Gabriella sk. táblabíró