← Magyarország

Gf.30455/2008/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.455/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Törőcsik Tamás ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a (I.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű és a Dr. Babay Ákos ügyvéd által képviselt (II.rendű alperes neve, címe) alatti lakos II. rendű alperesek ellen számlatartozás megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 7.G.40.275/2007/
  3. számú ítéletével szemben a II. rendű alperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű alperes marasztalásával kapcsolatos rendelkezését hatályon kívül helyezi és az I. rendű alperes vonatkozásában a pert megszünteti. A II. rendű alperessel szemben a végrehajtás feltételét meghatározó rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 150.000,(Egyszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt 300.800,- (Háromszázezer-nyolcszáz) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A II. rendű alperes
  5. december 11-től
  6. február
  7. napjáig beltagja és vezető tisztségviselője volt az I. rendű alperesnek. Az I. rendű alperes éveken át üzleti kapcsolatban állt a felperessel, e gazdasági társaság részére különböző árukat -2- szállított. Az áruk ellenértékét a betéti társaság
  8. évben már rendszeresen késedelmesen fizette meg,
  9. szeptember
  10. napjától pedig egyáltalán nem teljesített. A felperes a szállításokat
  11. december
  12. napjáig még folytatta, a ki nem egyenlített számlák értéke 5.014.001,- Ft. A felperes által szállított árukat a II. rendű alperes és két munkatársa vették át, a számlákat a cég bélyegzőjével ellátták és saját kezűleg aláírták. A késedelmes fizetések alkalmával a felperes a teljesítéseket a tőketartozásra számolta el. A II. rendű alperes a beltagsági viszonyát
  13. január
  14. napján megszüntette, az ezen a napon kötött adásvételi szerződéssel „az I. rendű alperest" eladta (személy 1.neve) (település 1.)-i és (személy 2.neve) (település 2.)-i lakosoknak, akik a társaság székhelyét (település 3., utca, házszám) alá tették át. Ezen a címen az I. rendű alperes nem volt fellelhető. A felperes keresetében az alpereseket 5.014.001,- Ft és ennek
  15. december
  16. napjától a kifizetésig számított törvényes kamata megfizetésére kérte kötelezni azzal, hogy a II. rendű alperes ellen végrehajtási eljárás akkor indítható, amennyiben az I. rendű alperes vagyona a követelésüket nem fedezi. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 5.014.001,- Ft-ot és ennek
  17. december
  18. napjától a kifizetésig számított, a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét. Úgy rendelkezett, a II. rendű alperes ellen végrehajtási eljárás csak akkor indítható, amennyiben az I. rendű alperes vagyona a felperes tőke- és perköltség követelését nem fedezi. Indokolásában megállapította, a felperes folyamatosan szállított árut az I. rendű alperesnek, a teljesítést a becsatolt szállítólevelek és számlák hitelt érdemlően bizonyítják, maga a II. rendű alperes is elismerte az áruk átvételét. A ki nem egyenlített számlák összegét pontosan meghatározni nem tudta, csupán arra hivatkozott, hogy a felperes az I. rendű alperes tőketartozását csökkentette az időközi fizetésekkel. A rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alpereseket a Ptk.
  19. §

(1)bekezdése alapján a keresetnek megfelelően marasztalta és a Ptk. 301/A §
(1)bekezdésében írt mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. A II. rendű alperes vonatkozásában kifejtette, a betéti társaság tartozásaiért mögöttes felelősséggel tartozik, ezért amennyiben az I. rendű alperes vagyona a felperesi követelést nem fedezi, úgy a II. rendű alperes vagyonára végrehajtás vezethető. Az ítélet ellen a II. rendű alperes élt fellebbezéssel, és abban az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, a csatolt okiratokból nem állapítható meg az, hogy az I. rendű alperes által eszközölt befizetéseket a felperes mely számlatartozásokra számolta el, teljes körű elszámolás nem áll rendelkezésre. Ennek hiányában nem állapítható meg, hogy a kereseti követelés összegszerűsége miből adódik. Álláspontja szerint a felperes nem jogszabályszerűen járt el, amikor az I. rendű alperes teljesítéseit a tőketartozásra számolta el. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, az általa becsatolt kimutatásból megállapítható, hogy az első teljesítetlen számla
  1. szeptember 22-i keltezésű. Nem vitatta, hogy az I. rendű alperes teljesítéseit a fennálló tőketartozására számolta el, ezzel azonban az alperesre nézve kedvezőbben járt el. -3Gf.I.30.455/2008/5.szám Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti azzal, hogy a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a
  2. április
  3. napján kelt Cgt.01-07-004966/
  4. számú végzésével elrendelte az ismeretlen székhelyű I. rendű alperes hivatalbóli törlését. A végzés
  5. május
  6. napján jogerőre emelkedett. A fellebbezés alaptalan. A felperes hitelt érdemlően - teljes körű elszámolással - igazolta a (I.rendű alperesi) Bt. részére szállított áruk mennyiségét és vételárát, az árukat átvevő és a szállítóleveleket aláíró beltag viszont semmivel nem bizonyította, hogy a teljes ellenérték kifizetése megtörtént volna. A felperes által is elismert tény, hogy a késedelmes részteljesítéseket a Ptk.
  7. §-ában írtakkal szemben az I. rendű alperes tőketartozására számolta el. Ez az elszámolási mód azonban éppen a kötelezett számára volt kedvező, mert ezáltal csökkent a tőketartozása, ami után kamatot nem kell fizetnie. A Ptk.
  8. §-a mindemellett diszpozitív szabály, amelytől saját hátrányára a felperes egyoldalúan is eltérhetett. Az elsőfokú bíróság csak az ítélet meghozatalát követően értesült arról, hogy a (I.rendű alperesi) Bt-t a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság már
  9. május 24-i hatállyal hivatalból törölte. A nem létező társaság perben nem állhat, vele szemben marasztaló határozat nem hozható. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű alperes marasztalásával kapcsolatos rendelkezését a Pp.
  10. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az I. rendű alperes vonatkozásában a pert a Pp.
  1. § g) pontja szerint megszüntette. A felperesi teljesítések időpontjában a társaság egyedüli beltagjaként tevékenykedő II. rendű alperes a
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdése alapján fennálló mögöttes és korlátlan felelősségét nem vitatta. A társaság jogutód nélküli megszűnése folytán felelőssége, megtérítési kötelezettsége önállóvá vált, a kötelezett társaság jogi pozíciójába került (helyébe lépett), és az eredeti jogcímen és feltételek szerint köteles helytállni. Az ítélőtábla ezért a Pp. 253. §
(1)bekezdése alapján a II. rendű alperessel szemben a végrehajtás feltételét meghatározó rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező II. rendű alperes a felperes javára a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján másodfokú eljárási költség megfizetésére köteles, ennek összegét az ítélőtábla a 41/2003.(XII.19.) IM rendelettel módosított 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján határozta meg. A II. rendű alperes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetékről a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján döntött. Szeged,
  2. január hó
  3. napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Szűts Károlyné dr.sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.