Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.720/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Gergely B. Tamás (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Karas Monika (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- június 15-én kelt 19.P.24.156/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest üzemeltető ...-t (címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes kereseti kérelmében a … internetes oldalon …-én megjelent „…” című közleményben a rá vonatkozó valótlan állítások miatt kérte az alperes helyreigazítás közlésére kötelezését. Az alperes a kereset részbeni elutasítását kérte. Azt nem vitatta, hogy tévedés történt ebben a körben, hogy
- év elején kikerült volna az adótanács, illetve a számviteli tanácsadás a felperes tevékenységi körei közül, egyebekben azonban előadta, hogy a kifogásolt közlések megfelelnek a valóságnak. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett internetes oldalon azonos elérhetőséggel tegye közzé a következő helyreigazítást: …-én közzétett „…” című közleményünkben · azt a valós tényt, hogy a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérszervezete tanácsadási szerződést kötött a …-vel, amelynek egyik tevékenységi köre a fogorvosi tevékenység, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy a Kft-ben dolgozó fogászok teljesítenének tanácsadást a megbízó felé, egyszerűen egy fogorvosi céggel kötöttek volna szerződést · valótlanul állítottuk, hogy a ... éppen a megkötött első megállapodás idején vette volna fel tevékenységi körébe a gazdasági, ügyviteli és adózási tanácsadást (amelyre a jogi tanácsadás mellett a szerződés irányult), és valótlanul állítottuk, hogy e tevékenységi köröket 2009-ben törölték volna”. Az elsőfokú bíróság az ezt meghaladó keresetet elutasította és megállapította, hogy a peres felek költségeiket maguk viselik. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékről úgy rendelkezett, hogy abból az alperest üzemeltető gazdasági társaság és a felperes is egyaránt 13.50013.500 forintot köteles a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni. Az ítélet indokolásában hivatkozott az Alkotmány
- §-ára, a
- §
(1)-
(2)bekezdésére és a sajtóról szóló
- évi II. törvény
- §-ára,
- §-ára,
- §-ára, a Ptk.
- §
(1)bekezdésére, a Legfelsőbb Bíróság PK 12,
- és
- számú állásfoglalására, az Alkotmánybíróság 30/1992.(V. 26.) AB számú, továbbá a 36/1994.(VI. 24.) AB számú határozataira, valamint a Pp.
- §
(5)bekezdésére, a Pp.
- és
- §-ában írtakra. Rögzítette, hogy a cikk címe, annak tartalma úgy tünteti fel a helyzetet, mintha a HM háttérszervének fogászok adnának jogi tanácsot, holott a társaság egyik tagja rendelkezik a megbízási szerződésben foglalt szakértelemmel, tehát a tanácsadói tevékenységet nem fogász végzettségű alkalmazottak végezték. Megállapította, hogy ebben a vonatkozásban a való tények hamis színben való feltüntetése miatt az alperes köteles a helyreigazításra. A díjazás nagysága, a … ügyben történt tanácsadás tekintetében előterjesztett kereseti kérelmeket az elsőfokú bíróság elutasította, mert valótlan tényállítás nem történt, illetve az alperesi sajtószervnek nem feladata, hogy a HM hivatalos tájékoztatását felülbírálja. Mivel az alperes azt nem vitatta, hogy téves közlés volt, miszerint
- elején a cikkbeli tevékenységi körök kikerültek a felperesi gazdasági társaság tevékenységi körei közül, illetve, hogy az első megállapodás idején vette volna fel a gazdasági, ügyviteli, adózási tanácsadást, ezért e körben az elsőfokú bíróság a helyreigazítást elrendelte. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést és a határozat részbeni megváltoztatását kérte. Az elrendelt helyreigazítás körében utalt a PK
- számú állásfoglalására és kifejtette, hogy a fogászok-jogászok szóösszetétel gunyoros felhangot hordoz, szójátékon alapul. Hivatkozott a cégnév kifejező erejére és arra, hogy a cikk címe bírálatot, véleményt fejez ki. Kiemelte, hogy a jogi tanácsadás a felperesi tevékenységi körök között nem szerepel. Álláspontja szerint a szerződés módosítására is tekintettel joggal kifogásolta, hogy mi szükség volt fogászokra, tehát nem jogi tevékenység ellátására vonatkozó személyekkel való megállapodás megkötésére. Megítélése szerint az egész szövegtartalmat vizsgálva a kifogásolt rész véleménynyilvánításnak minősül, ami sajtó-helyreigazítás tárgyát nem képezheti. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte a keresetben megfogalmazott jogi érvei fenntartása mellett. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdésének megfelelően csak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálhatta felül. Ebben a körben eljárva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytálló döntést hozott, ezért azt a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, annak helyes indokaira utalással [Pp. 254. §
(3)bekezdés]. Az elsőfokú bíróság a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó speciális anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat ismertette, ezért azokra a Fővárosi Ítélőtábla csak visszautal az alábbiak kiemelése mellett. A sajtóról szóló
- évi II. törvény (Stv.) rendelkezése szerint mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a szűkebb környezetét, hazáját érintő kérdésekben. A sajtó feladata a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás. Ugyanakkor a sajtószabadság gyakorlása nem lehet korlátlan, nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A sajtóközlemény tartalmi helytállóságáért fennálló objektív felelősséget jelenti a helyreigazítási kötelezettség, amelynek szabályait a Ptk.
- §
(1)bekezdése határozza meg. A sajtó-helyreigazításra vonatkozó speciális szabályok szerint akkor kerülhet sor helyreigazítás elrendelésére, ha a sajtószerv az érintett személyre vonatkozó valótlan tényállítást közöl, vagy való tényeket hamis színben tüntet fel. A Fővárosi Ítélőtábla az alperesi fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiak szerint foglalt állást. Az a per során nem volt vitatott, hogy a felperesi cég neve fogászati tevékenységre utal és az sem, hogy a felperesi gazdasági társaság fogászatot is üzemeltet. Ugyanakkor az is megállapítható volt a csatolt cégiratok alapján, hogy fő tevékenységi körei közt egyéb gazdasági, üzletviteli, informatikai, tanácsadási, számviteli adószakértői tevékenység is szerepel, tehát a …-el kötött megbízási szerződésben rögzített feladatok ellátása a cég profiljába tartozott. Ebből következően a „…” internetes oldalon olvasható cikk tévesen utalt arra, hogy a felperes kizárólag fogászati, szépségápolási, fodrászati tevékenységet végez. A Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalása értelmében a sajtóközlemény vitatott tényállításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. E kötelezettség ellenére az alperes semmilyen módon nem igazolta az általa közölteket, azt, hogy a felperesi gazdasági társaságnak a …-vel kötött megbízási szerződésben szereplő feladatok ellátása, tevékenység elvégzése nem tartozik tevékenységi körei közé. Ezt a cégkivonat is cáfolja. A Fővárosi Ítélőtábla nem fogadta el az alperesnek a gúnyoros szójátékra, véleménynyilvánításra való hivatkozását sem, mert bár a cím ezt tükrözi, azonban a megbízási szerződéssel összefüggésben közöltek - „fogászok adtak tanácsot”, fővárosi fogászattal való szerződéskötés, fogorvosi vállalkozás tanácsadása - olyan tényállítások, amelyek az átlagolvasó számára egyértelműen azt közvetítik, hogy a Honvédelmi Minisztérium háttérszervezete egy fogorvosi céggel kötött szakmai tanácsadásra szerződést. Ez - figyelemmel a felperes bejegyzett tevékenységi köreire - alkalmas a való tények hamis színben való feltüntetésére. Mindezt kiemelve a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által e körben kifejtettekkel és az elrendelt helyreigazítással is. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes alperes üzemeltetőjét kötelezte a perköltség megfizetésére a Pp.
- §-án keresztül is érvényesülő Pp.
- §
(1)bekezdése, valamint a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdése, és a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- január
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k.. Fülöp Györgyi s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró