,Pfv.VIII.20.174/2010/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Alexi Judit ügyvéd....... által képviselt.... felperesnek a dr. Szabó Előd ügyvéd.... által képviselt..... I. r. és a dr. Rózsahegyi Bea ügyvéd.... II. r. alperes ellen biztosítási szerződés teljesítése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 11.P.51.828/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- október 13-án 57.Pf.630.771/2009/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az I. r. alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
- október
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és a felperes keresetét az I. r. alperessel szemben is elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 200.000,- (Kettőszázezer) forint, - az ÁFÁ-t is magába foglaló háromfokú jogi képviseleti díjnak és 290.200,(Kettőszázkilencvenezer-kettőszáz) forint lerótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéknek megfelelő perköltséget. A felperes a saját háromfokú perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetlevelében előadta, hogy a ....Kft. II. r. alperes közreműködésével
- április 7-én a..... frsz-ú..... típusú személygépkocsi Casco biztosítási szerződésének megkötése érdekében ajánlatot tett az I. r. alperesi biztosítónak. A szerződési ajánlatban a felperes lakcímeként ..X..város, míg levelezési címeként..Y..város szerepelt. A biztosító kockázatviselésének kezdő napja
- április
- napja volt. A biztosítási díjat a biztosító által kiállított és postai úton levelezési címére megküldött csekk alapján volt köteles havonta megfizetni. A felperes előadta, hogy az I. r. alperes a kötvényt és a csekkeket nem állította ki és nem küldte meg a részére. Több alkalommal jelezte a II. r. alperesi biztosítási alkusznak a csekkek hiányát és intézkedést kért. A személygépkocsit
- október 14-én ismeretlen tettes eltulajdonította. A felperes keresetében elsődlegesen az I. r. alperest a biztosítási szerződés teljesítésére és lopáskárának a megtérítésére, másodlagosan az alpereseket egyetemlegesen 2.417.532,- forint és kamatai kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. A jogerős ítélet kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.417.532,forintot és a másodfokú ítéletben pontosított időponttól járó késedelmi kamatait. A II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokai szerint a szerződő felek az ajánlatban az első díj megfizetésének halasztásában állapodtak meg. A díjfizetés módjáról akként rendelkeztek, hogy a felperes havonta utólag a biztosító által megküldött csekk ellenében köteles fizetni. Az I. r. alperes a csekk-küldési kötelezettségének nem tett eleget, mivel a csekkeket nem az ajánlatban szereplő levelezési címre, hanem a felperes lakóhelyére küldte. A jogosult e késedelme kizárta a kötelezett késedelmét és ezért a szerződés teljesítésére köteles. A másodlagos kereseti kérelemmel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy az I. r. alperes kártérítési felelőssége is fennáll, mivel a szerződés szerint a felperes levelezési címére kellett volna küldeni a küldeményeit. Az első levelet ide is küldte, utóbb azonban a levelezési cím nem került be a biztosító számítógépes adatfeldolgozási rendszerébe. Ez a biztosító szervezeti- működési rendszerében bekövetkezett olyan hiba, amely a felperes terhére nem róható. Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a fellebbezés indokaira tekintettél szintén kifejtette, hogy a biztosítási szerződés és a Casco Biztosítás Általános Feltételei alapján a felperesnek csekken kellett volna fizetni, amit az I. r. alperes a teljesítés érdekében nem biztosított. A felek együttműködési kötelezettsége körében a felperes a II. r. alperesnek jelezte a csekk-küldés hiányát, aki ezt továbbította az I. r. alperesnek. Az I. r. alperes a felperes „idézhető címét" nem tudta beszerezni. Ez a körülmény az I. r. alperes terhére esik. A bizonyítékok mérlegelésével a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy a felperes együttműködési kötelezettségének eleget tett. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az I. r. alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a biztosítási szerződés az ajánlatban foglalt tartalommal jött létre, ezért a szerződés és a Ptk.
- §
(1)bekezdés rendelkezésének megfelelően
- június 6-án megszűnt. Az I. r. alperes kifejtette, hogy a befizetésre szolgáló csekkeknek a levelezési cím helyett a lakhelyre történő megküldése nem minősül olyan mulasztásnak, ami kimerítené a jogosulti késedelem fogalmát, mivel ez a mulasztás nem tette lehetetlenné a felperesnek a 60 napon belül kötelező díjfizetést. A felperesnek értesítenie kellett volna a biztosítót a csekk-küldés elmaradásáról. A felperes arról is tájékoztatást kapott az I. r. alperestől, hogy az esedékes díjakat a biztosító bármelyik fiókjában befizetheti. Ezt az ÁSZF 8/cb. pontja sem zárta ki. Annak nem volt jelentősége, hogy a mulasztást a felperes a II. r. alperesnek jelezte, aki a felperes megbízottja volt. A bíróság egyébként nem vizsgálta, hogy a II. r. alperes tájékoztatása a szerződés megszűnése előtti, vagy utáni időre esett. Az I. r. alperes a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnésére már a biztosítási esemény bekövetkezése előtt hivatkozott, tehát rosszhiszeműsége fel sem merülhet. A felperes a szerződés megszűnésére vonatkozó tájékoztatást tudomásul vette és új szerződés megkötésére készült. Az I. r. alperes külön is vitatta, hogy az alperesi alkalmazott..A.. tanúkénti meghallgatásának elmaradása az ő terhére esik. A felperes kártérítési keresetével kapcsolatban előadta, hogy a felperes hitelkérelmében és a hitelszerződésben is az aszódi címét adta meg. Semmilyen adat nem igazolja, hogy ezen a címen a felperes a küldeményeit nem kapta meg. Ezért tévesen minősítette a bíróság az I. r. alperes jogellenes magatartásának a lakóhely szerinti címre történt kézbesítéseket. Az állítólagos jogellenes magatartás és a felperes kára közötti okozati összefüggés is hiányzik. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Fenntartotta jogi álláspontját arra vonatkozóan, hogy az I. r. alperes a csekk-küldés elmulasztásával késedelembe esett, ami a felperes díjfizetési késedelmét kizárta. Ezért nem volt jelentősége annak, hogy a szerződés alapján az első díj megfizetése mikor vált esedékessé. Az I. r. alperes a mulasztásával kapcsolatos bizonyítási kötelezettségének sem tett eleget. A II. r. alperes ellenkérelmében előadta, hogy vele szemben az ítélet elsőfokon jogerőre emelkedett, ezért a felülvizsgálati eljárás rá nem terjed ki. A felülvizsgálati kérelem alapos. A perbeli Casco biztosítási szerződés egyértelműen tartalmazta az első és a halasztott díjak összegét, megfizetésének határidejét és a díjfizetés elmulasztásának a jogkövetkezményeit. A fizetés módjaként a felek a szerződésben kikötötték a csekken történő teljesítést. A jogvita elbírálása szempontjából annak volt jelentősége, hogy a befizetési csekk megküldésének az elmulasztása olyan jogosulti késedelemnek tekinthető-e a Ptk.
- § b). pontja alapján, ami a kötelezett felperes díjfizetési késedelmét a Ptk.
- §
(3)bekezdése alapján kizárja. Adott esetben az I. r. alperes a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően helyesen hivatkozott arra, hogy az adott fejlett pénzügyi szolgáltatások rendszerében a pénzbefizetésnek többféle egyszerű módja ismeretes. A befizetési csekk megküldésének az elmulasztása a felperes tudomása szerint is esedékes díjrészletek befizetését nem tette lehetetlenné. Az együttműködési kötelezettség a felperest mint szerződő felet a Ptk. 277. §
(4)bekezdése alapján szintén terhelte. Ebből a szempontból a II. r. alperes tevékenységét mint a felperes tevékenységét kellett ebből a szempontból értékelni, mivel a perben nem vitatottan a II. r. alperes alkusz szakcég a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 46. §
(1)bekezdése alapján a felperes megbízottja volt. Ezért nem volt jelentősége a díjfizetési késedelem megítélése szempontjából annak a felperesi előadásnak, hogy a csekk-küldés elmaradását a II. r. alperes alkusznak jelezte. A peradatokból megítélhetően a teljesítés érdekében a felperes az I. r. alperesnél csak a biztosítási esemény bekövetkezte körüli időben jelentkezett, amikor már nem csak az első halasztott díj, hanem további négyhavi folytatólagos díj fizetése is esedékessé vált volna. A felperes a perben arra hivatkozott, hogy a csekkel történő teljesítés a Ptk. 205. §
(2)bekezdése alapján a szerződés lényeges feltétele volt. A fenti indokoknak megfelelően az I. r. alperes Általános Szerződési Feltételeinek 8/cb. pontja ilyen kikötésként nem értelmezhető. Semmiképpen nem vonatkoztatható ugyanakkor a 7/d. pontban megjelölt, további havi díjrészletek fizetési kötelezettségére. A fentiekből következően az I. r. alperes a Ptk. 543. §
(1)bekezdése alapján megalapozottan hivatkozott arra, hogy a felperessel kötött biztosítási szerződés a felperes részéről a díjfizetés teljes mértékű elmulasztása miatt megszűnt. Mivel a felperes kárát a saját, és az ő terhére eső közreműködői mulasztások okozták, a felperes másodlagos, kártérítési keresete sem bizonyulhatott a felülvizsgálati eljárásban eredményesnek. Az I. r. alperes alkalmazottjának tanúként történő meghallgatása mellőzésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy ebben a körben a bizonyítás a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján nem az I. r. alperest terhelte. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét az I. r. alperessel szemben is elutasította. A felülvizsgálati kérelem eredményre vezetett, ezért a felperes köteles az I. r. alperes háromfokú, együttesen megállapított jogi képviseleti díjának és az általa lerótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéknek megfelelő perköltség megfizetésére és saját háromfokú perköltsége viselésére. Budapest, 2010. október 14. Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: tisztviselő