Pf.20424/2009/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.424/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a ... pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - a Dr. Elekes Mária ügyvédáltal képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r., a ... jogtanácsosáltal képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1054 Budapest, Széchenyi u.
2. szám alatti székhelyű II.r., a Dr. Ligeti György ügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve (címe) alatti lakos III.r., IV.rendű alperes neve (címe) alatti lakos IV.r., a Magyar Helsinki Bizottság 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36/
3. szám alatti székhelyű V.r., az OITH Jogi Képviseleti Főosztálya (1363 Budapest, Pf.: 24.) által képviselt OIT Hivatal 1055 Budapest, Szalay u.
4. szám alatti székhelyű VI.r., az OITH Jogi Képviseleti Főosztálya (1363 Budapest, Pf.: 24.) által képviselt Fővárosi Ítélőtábla 1055 Budapest, Markó u.
5. szám alatti székhelyű VII.r., a Legfelsőbb Bíróság 1055 Budapest, Markó u.
6. szám alatti székhelyű VIII.r., az OITH Jogi Képviseleti Főosztálya (1363 Budapest, Pf.: 24.) által képviselt Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u.
7. szám alatti székhelyű IX.r., valamint az OITH Jogi Képviseleti Főosztálya (1363 Budapest, Pf.: 24.) által képviselt Nógrád Megyei Bíróság 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér
8. szám alatti székhelyű X.r. alperesek ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
9. március hó
10. napján kelt 2.P.20.061/2008/
11. számú ítélete ellen a felperes részéről
12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az állam terhén maradó elsőfokú eljárási illeték összege 21.000.- (huszonegyezer) Ft. ... pártfogó ügyvéd másodfokú eljárással kapcsolatos díját állapítja meg, amelyet az állam visel. -2- 8.000.-(nyolcezer) Ft-ban Felhívja a Szegedi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a fenti pártfogó ügyvédi díjat utalja ki ... pártfogó ügyvéd részére. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 15.000.(tizenötezer) Ft, a VI-VII. és IX-X. r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 10.000.- (tízezer) Ft, a III.r. alperesnek pedig 5.000.- (ötezer) Ft fellebbezési eljárási költséget. Megállapítja, hogy 24.000.- (huszonnégyezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : A felperes több gazdasági társaság ügyvezetőjeként működött. A társaságok tevékenységével összefüggésben a II.r. alperes a felperessel szemben feljelentéssel élt, amelyek kapcsán büntetőeljárások indultak. Az I.r. alperesi adószakértő a II.r. alperes részére készített a gazdasági társaságok működésével összefüggésben szakvéleményt, amelyet a Budapesti Műszaki Könyv- és Adószakértői Intézet megerősített. A felperes az I.r. alperessel szemben előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I.r. alperes megsértette a becsülethez, és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait, ennek következtében kérte a további jogsértésektől való eltiltását, elégtételadásra és kártérítés megfizetésére, valamint az általa készített szakértői vélemény megsemmisítésére kötelezését. Indokolásként arra hivatkozott, hogy az I.r. alperes szakvéleményében „hazudott a felperes által elkövetett cselekményről". A II.r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelem annak megállapítására irányult, hogy a II.r. alperes szintén megsértette a felperes becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát, egyben kérte a további jogsértéstől való eltiltását, a megtett feljelentések megsemmisítését, továbbá elégtételadásra és kártérítés megfizetésére kötelezését. Érvelése szerint a II.r. alperes bírák, ügyészek, rendőrök és hivatalnokok megvesztegetése útján
13. óta adóztatásnak álcázott tulajdonelvonással terheli a felperes ügyvezetése alatt működő gazdasági társaságok cégbejegyzés előtti tevékenységét törvényi felhatalmazásra hivatkozással, és feljelentéseiben hivatalos tudomása ellenére valótlanul vádolta a -3- Pf.II.20.424/2009/
14. szám felperest bűncselekmények elkövetésével. Állította, hogy a II.r. alperes e gazdasági társaságok részére hamis adószámot bocsátott ki, amelynek következtében számviteli bizonylataik is hamisak. A III-IV.r. alperesekkel szemben annak megállapítását kérte, hogy azok megsértették a felperes személyhez fűződő jogát, egyben számára kárt okoztak, amikor a közvélemény előtt elhallgatták törvénytelen adóztatását, a hivatali, ügyészi és bírói korrupció tényét. Szankcióként elégtételadásra és kártérítés megfizetésére kérte őket kötelezni. Az V.r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy az megsértette emberi méltóságát, amelynek következtében elégtételadásra és kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a jogsértőt. Érvelése szerint a további alperesek általi jogsértésekre azért kerülhetett sor, mert az V.r. alperes a maga által deklarált feladatainak nem tett eleget, így nem kísérte figyelemmel az emberi jogok magyarországi érvényesülését, és ezzel összefüggésben a közvéleményt nem tájékoztatta. A VI-VIII.r. alperesekkel szembeni kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy azok megsértették becsületét és emberi méltóságát, amely magatartásukkal számára kárt okoztak. Kérte eltiltásukat a jogsértő magatartástól, egyben kötelezésüket a tisztességes eljárás biztosítására, és országos nyilvánosság előtti elégtételadásra. Kérte megállapítani, hogy a IX.r. alperes a felperes személyhez fűződő jogát megsértette, amelynek következtében a bíróság tiltsa el a további jogsértő magatartástól, kötelezze tisztességes eljárás biztosítására és országos nyilvánosság előtt történő elégtételadásra. Kereseti kérelmének alátámasztásául arra hivatkozott, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságra
15. június hó
16. napján benyújtott költségmentesség engedélyezése és pártfogó ügyvéd kirendelése iránti felperesi kereseti kérelmet a Nógrád Megyei Bíróságra, ahol a P.20.833/
17. számú ügy volt folyamatban, megkésve küldték meg, az eljárást szándékosan elhúzták, amelynek következtében a Nógrád Megyei Bíróság elnöke a felperes soron kívüli eljárás elrendelése iránti kérelmét elutasította. A felperes a X. r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az érintett alperes megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. Indokolásul arra hivatkozott, hogy a felperes előterjesztett panaszait, kizárási kérelmét, soron kívüli tárgyalás tartása iránti kérelmét többszöri kérésére nem bírálta el. -4- Az I-III. és VI-X.r. alperesi ellenkérelmek a kereset elutasítására irányultak. Az I.r. alperes ellenkérelmében arra hivatkozott az általa elkészített szakvélemény kizárólag a vizsgált cégek gazdasági tevékenységére vonatkozó szakmai megállapításokat tartalmazott, így személyiségi jogsértést sem valósíthatott meg. A II.r. alperesi ellenkérelem indokolása szerint a II.r. alperes döntései nem a felperest, hanem annak gazdasági társaságait érintették, ennek folytán személyiségi jogsértés a felperes irányában nem történt, a kezdeményezett büntetőeljárások tárgya ugyanakkor nem polgári perre tartozó kérdés, mint ahogy a büntetőeljárások felülvizsgálata sem. Az előterjesztett kártérítési igénnyel összefüggésben arra hivatkozott, hogy az azzal kapcsolatos állításait a felperesnek kell bizonyítania, miután azonban a felperes valamennyi, a II.r. alperessel szemben indított közigazgatási perben pervesztes lett, kártérítésre nem jogosult. A további megállapítási kereseti kérelmek vonatkozásában azok Pp.
18. §-a szerinti kizártságára utalt. A III.r. alperesi ellenkérelem a személyiségi jogsértés hiányát hangsúlyozta. A VI. és VII.r. alperesek érdemi ellenkérelmük indokolásában arra hivatkoztak, hogy a keresetből nem derül ki, mely magatartásukkal sértették meg a felperes személyiségi jogait, különös tekintettel arra, hogy vele kapcsolatban nem álltak. A VII.r. alperes utalt arra is, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságra benyújtott felperesi beadványt helyesen a Balassagyarmati Városi Bíróságnál kellett volna előterjesztenie a felperesnek, amelyről egyébként - beadványából láthatóan - tudott, így saját hibájára előnyök szerzése érdekében nem hivatkozhat. A VIII.r. alperes érdemi ellenkérelmében szintén a kereset elutasítását kérte azzal, hogy részéről jogsértés nem történt. A IX-X.r. alperesek a kereset elutasítását kérték annak alaptalanságára hivatkozással. A IV-V.r. alperesek érdemi ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában az I.r. alperessel szemben előterjesztett igénnyel összefüggésben kifejtette, hogy miután a felperes vele személyes kapcsolatban nem állt, a II.r. alperes részére készített adószakértői véleményt a felperes cégeinek tevékenységére vonatkozóan, amely személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. -5- Pf.II.20.424/2009/
19. szám A II.r. alperessel szemben támasztott igény kapcsán arra utalt, hogy a felperes semmiféle jogsértő magatartást nem tudott bizonyítani. Hivatkozott e körben a kereseti kérelem pontatlanságára is. A III-V.r. alperesekkel szembeni igény vonatkozásában rámutatott, hogy a személyiségi jogsértés tevőleges magatartást feltételez, ugyanakkor a felperes csupán az érintett alperesek passzív magatartására hivatkozott, amikor mulasztásaikat felsorolta. A VI-VIII.r. alperesekkel szembeni kereseti kérelem elutasítása kapcsán arra utalt, hogy kapcsolat köztük és a felperes között nem volt, személyiségi jogsértésre utaló konkrét tényállást ezzel összefüggésben a felperes sem tudott előadni. A IX.r. alperes felperes által állított jogsértésével összefüggésben megállapította, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak, mint a IX.r. alperes szervezeti egységének eljárása során - amikor beadványát önálló beadványként iktatták - a felperes személyiségi joga nem sérült, hiszen az eljáró bíróság a felperes emberi megítélését befolyásoló tényt, véleményt nem fejtett ki, ebből eredően kártérítési igénye is alaptalan. A X.r. alperessel szemben érvényesített igény kapcsán álláspontja az volt, hogy az érintett alperes a felperes kérelmeit elbírálta, ezzel a jogszabályi kereteknek megfelelően járt el. Az, hogy esetlegesen nem a kérelemben foglaltaknak helyt adva döntött, személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg, miután a határozatok a felperes emberi méltóságát, becsületét, tisztességes eljáráshoz való jogát nem sértették. Az előterjesztett kártérítési igények elutasítását azzal indokolta, hogy a felperes a bíróság többszöri felhívása ellenére ezek ténybeli alapját, összegszerűségét a Pp.
20. §