Pf.20516/2009/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.516/2009/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Cserpák Judit ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Enczi János ügyvédáltal képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r. és ... jogtanácsos(fél címe) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) alatti II.r. alperes ellen közös tulajdon megszüntetése és egyéb iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság

1. április hó
2. napján kelt 16.P.20.016/2009/
3. számú ítélete ellen az I.r. alperes részéről 14., illetőleg
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül eljárva - meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000.- (tízezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes módosított keresetében elsődlegesen a ... hrsz-ú, cím-1 alatti ingatlan használati megosztását, míg másodlagosan az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte árverési értékesítés útján 68 millió forintos legkisebb árverési vételár megállapítása mellett. Az I.r. alperes az elsődleges kereseti kérelem elutasítását kérte, ugyanakkor a másodlagos kereseti kérelem teljesítését nem ellenezte. A II.r. alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. -2Az elsőfokú bíróság ítéletével az elsődleges kereseti kérelmet elutasította, egyidejűleg a felek nyilatkozatainak megfelelően a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdont árverési értékesítés útján megszüntette, 68 millió forintban határozva meg a legkisebb árverési vételárat. Az I.r. alperest 26.000.- Ft perköltség megfizetésére kötelezte a felperes részére, egyben kimondta, hogy ezt meghaladó mértékben mindegyik fél viseli a perben felmerült költségeit. A 900.000.- Ft összegű elsőfokú eljárási illeték megfizetésére egymás közti egyenlő arányban kötelezte a felperest és az I.r. alperest. Határozatának indokolásában a perköltséggel összefüggésben kifejtette, hogy a felperes meg nem határozható pertárgyértékű elsődleges kereseti kérelmében pervesztes lett, így köteles lenne az I.r. alperes részére 21.000.- Ft ügyvédi munkadíjban álló perköltség megfizetésére, miután azonban a felperes előlegezte az eljárás során a felmerült 94.000.- Ft szakértői költséget, amelynek fele részét az I.r. alperesnek kellene viselnie, a két összeg egymásba történő beszámításával az I.r. alperest kötelezte 26.000.- Ft részperköltség viselésére. A másodlagos, közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kereseti kérelemmel összefüggésben a PK.
5. számú állásfoglalásra utalással határozott úgy, hogy a perbeli képviselettel kapcsolatos költségeiket, és a felperes illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt eljárási illetéket a felperes és az I.r. alperes egymás közti egyenlő arányban viseli. Az elsőfokú ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása érdekében az I.r. alperes terjesztett elő fellebbezést. A bíróság érdemi döntését fellebbezésében nem vitatta, fellebbezése kizárólag a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket érintette. Etekintetben úgy kérte megváltoztatni az elsőfokú ítéletet, hogy a másodfokú bíróság a felperest kötelezze az I.r. alperes részére 300.000.- Ft + ÁFA összegű ügyvédi munkadíj megfizetésére. Érvelése szerint az elsőfokú bíróságnak a perköltségről való döntés során értékelnie kellett volna a közte és jogi képviselője között létrejött megbízási szerződést, amely 1.000.000.- Ft összegű díjról rendelkezik, továbbá, hogy 13 alkalommal jelent meg tárgyalásokon, amellyel jelentős készkiadásai merültek fel, az ügy bonyolultságát, a peres felek számát, a per előkészítésére irányuló háttérmunkát, a mai értékviszonyokat, valamint a felperes perelhúzó magatartását. Sérelmezte, hogy az eljárás folyamán a közös tulajdon megszüntetése iránti kereseti kérelemtől való felperesi elállást követően az elsőfokú bíróság a pert nem szüntette meg. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó részének helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla a fellebbezés kapcsán előrebocsátja, hogy a permegszüntető végzés elmaradásának a perköltségre kihatása nincs, miután a felperes a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetét újólag előterjesztette. -3- Az elsődleges kereseti kérelem tekintetében az I.r. alperes pernyertes lett. Fellebbezésében azt nem vitatta, hogy e kereseti kérelemhez kapcsolódóan a pertárgy értékét, és ehhez mérten a javára felszámítható perköltséget az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, fellebbezése a közös tulajdon megszüntetésére irányuló másodlagos keresethez kapcsolódó perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést sérelmezte. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a közös tulajdon megszüntetésére irányuló perek jogalkalmazási kérdéseivel kapcsolatosan - a Pk.
6. sz. állásfoglalás helyébe lépő 1/
7. (V.19.) PK véleményében adott iránymutatást. Ennek VIII.g pontja szerint a perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad. Jelen esetben a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság álláspontjával - e szabálytól való eltérésre nem látott okot. A felperes eljárás során tanúsított magatartása perelhúzó jellegűnek nem minősíthető, különös tekintettel arra, hogy egy ízben éppen az I.r. alperes kérésére egyezett bele az eljárás szünetelésébe is, vitás igényeik peren kívüli rendezése érdekében. A felperes perbeli nyilatkozatai és keresetmódosításai sem igazolnak rosszhiszeműséget, illetőleg perelhúzási célzatot, hiszen a perben feltárt bizonyítékokhoz képest, azok értékelésével terjesztette elő keresetmódosításait, amelyre az eljárási jog lehetőséget ad. Lényeges emellett, hogy a peradatokból megállapíthatóan az ingatlanon található felülépítmény egyedi rendeltetése, befejezetlensége, a használatbavételi engedély hiánya, a peres felek közötti megromlott viszony és az ingatlan nagy értéke nagyban megnehezíthette a felperes számára annak megítélését, hogy mi lehetne az ingatlan hasznosításának vagy értékesítésének legcélravezetőbb ill. reálisan megvalósítható módja. A jogvita elhúzódása elsősorban arra vezethető vissza, hogy a peres felek egymás között nem tudtak megegyezni sem az ingatlan használati megosztásában, sem a közös tulajdon megszüntetésében. Arra nézve viszont nem merült fel adat, hogy a megegyezés kizárólag a felperesnek felróható okból maradt volna el. Mindezek tükrében helytállóan döntött az elsőfokú bíróság, amikor a másodlagos kereseti kérelemmel összefüggésben úgy rendelkezett, hogy a készkiadások megosztása mellett a felek saját költségeiket viselik, így az I.r. alperesi képviselő kikötött munkadíjának és készkiadásainak mértéke a döntés során nem játszott szerepet. Minderre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, a megfellebbezett rendelkezéseit - kisebb részt eltérő jogi indokolás mellett - a Pp.
8. §