Pf.20024/2010/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.024/2010/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla dr. Szentes Béla Gyula ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Csuha József ügyvéd által képviselt I.r. és dr. Ilosvai Gábor ügyvéd által képviselt II.r. alperesek ellen személyiségi jog megsértése iránti ügyében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
2. december
3. napján meghozott 28.P.21.590/2008/
4. számú ítélet ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán a
6. november
7. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r.-II.r. alpereseknek fejenként 50.000 - 50.000 (Ötvenezer - ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 24.000 (Huszonnégyezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a "A" című kiadvány
8. július
9. napján megjelent I. évfolyam
10. számában "B" cím alatt megjelentett egy cikket. Ezen írásmű az I.r. alperestől származik és olvasói levél formájában tették azt közzé. Az olvasói levél a "A" ezt megelőző
11. számában közölt Kolumbán idézetekre kívánt reagálni. Az olvasói levél történelmietlennek, nyelvellenesnek és keresztényietlennek titulálta a sajtócikket. E körben tartalmazta az olvasói levél a következőket: „Értelmi, zavarok, helyesírási hibák, kisbetűk-nagybetűk zűrzavara, gondolati következetlenségek, durva drasztikusságok nyüzsögnek benne." A polgármester imádat címszó alatt pedig szerepel a következő: „A kolumbánok többsége vak és süket. Talpnyalás. Biztosan megéri." A megyei bíróság a felperesnek azon kereseti kérelmét, miszerint a bíróság állapítsa meg, hogy az I.r. alperes és a kiadvány felelős szerkesztője a II.r. alperes a felperes személyiségi jogait az olvasói levéllel súlyosan megsértette, az alperesek kötelezését elégtételadásra, továbbá a jogsértés abbahagyására, és a további jogsértéstől történő eltiltásra, 300.000 Ft + Áfa perköltségben való marasztalásra irányult, elutasította. Kötelezte a felperest az államnak 21.000 Ft feljegyzett kereseti illeték, az I.r. alperesnek 200.000 Ft + Áfa, a II.r. alperesnek pedig 300.000 Ft + Áfa perköltség megfizetésére. Ítéletének indokolásában rögzítette, miszerint a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperest sértő, valótlan tény állítása, híresztelése, vagy való tény hamis színben való feltüntetése megtörtént-e az I.r alperestől származó olvasói levélben (Ptk.
12. § /1/ és /2/ bekezdés). E körben utalt rá, miszerint súllyal vette figyelembe, hogy nem kifejezetten újságcikk formájában kívánt az I.r. alperes véleményt nyilvánítani, hanem egy korábban megjelent, ugyanezen kiadványban szereplő újságcikk nyomán, olvasói levél formájában a saját véleményét közölte a felperes korábbi írásával kapcsolatosan. Jelen esetben a megyei bíróság nem látta azt bizonyítottnak, hogy a felperes tekintetében sértő, valótlan tényállítás történt volna a cikkben, és valós tény hamis színben feltüntetése sem bizonyosodott be. Súllyal vette figyelembe a megyei bíróság, hogy a felperes személyét kifejezetten a cikk nem tartalmazza, visszautalt a nyilvánvalóan a felperestől származó korábbi újságcikkre az olvasói levél, hiszen annak tartalmához kapcsolódóan fejti ki a maga álláspontját. Kifejezetten látható a kifogásolt cikk megjelenéséből, hogy ez az I.r. alperes személyes véleményét tükröző olvasói levél. Ez a cikk jobb felső sarkában feltüntetésre is került, ezen túlmenően az I.r. alperes névaláírása is szerepel a cikk alján, ami a cikk vélemény jellegét szintén alátámasztja. Nem osztotta a megyei bíróság a felperesnek azt az álláspontját, miszerint a perbeli cikkben írtak a vélemény-nyilvánítás szabadságába nem férnek bele, és hogy az I.r. alperes egyértelműen tényként közli a maga valótlan állításait. Ezzel szemben a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az I.r. alperes saját véleményét megfogalmazva írta meg olvasói levél formájában a felperes által kifogásolt cikket. A cikk elolvasása után egyértelmű az, hogy az I.r. alperes saját maga formált véleményt, a maga értékítéletét közölte, nem pedig tényeket. Utalva a BH:2004.
13. eseti döntésre kiemelte, hogy jelen esetben az olvasói levél indokolatlanul sértő, bántó, lealázó kijelentéseket nem tartalmaz, megfogalmazásában nem olyan mértékben sértő, vagy lealázó, amely megalapozhatná a felperes részéről a személyiségi jogainak sérelmét. Nyilvánvaló, hogy az I.r. alperes nem szimpatizál a felperes által kifejtettekkel sem tartalmában, sem formájában, és mint bármely más személynek joga van ahhoz, hogy ezzel kapcsolatos magánvéleményét kinyilvánítsa. A megyei bíróság a II.r. alperes vonatkozásában sem látta alaposnak a keresetet, e körben egyetértett a II.r. alperes által kifejtett állásponttal, hogy a II.r. alperest jelen perben nem lehet személyiségi jogvédelemmel kapcsolatosan elmarasztalni: Az Stv.
14. § /1/ bekezdése szerinti az ott felsoroltak csak az Stv. rendelkezéseinek a megtartásáért felelősek. A perbeli kiadvány az Stv-ben meghatározott engedély birtokosa, szerepel a nyilvántartásban. A felperes nem jelölt meg olyan jogcímet, amely alkalmas lett volna a II.r. alperessel szembeni kereset tartalmi elbírálására. Nem jelölte meg, hogy milyen okból és jogcímen terjeszti elő a keresetét, és azt sem, hogy a II.r. alperes milyen magatartásával sértette meg a felperes személyiségi jogát. Kiemelte a megyei bíróság, hogy a perköltség mértékét az I.r. és II.r. alperesek jogi képviselője által becsatolt megállapodások alapján határozta meg. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, elsődlegesen annak megváltoztatása, keresetének törtnő helyt adás, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítása iránt. Kérte, hogy a megyei bíróság által megállapított perköltséget mérlegelési jogkörében csökkentse az ítélőtábla, ugyanis az a felperesi álláspont szerint túlzottan magas, és az elvégzett munkával nem áll arányban. Fellebbezése indokolásában - jórészt megismételve az elsőfokú eljárásban általa tett nyilatkozatokat - előadta, miszerint álláspontja az, hogy a sértő kifejezéseknek és téves, valóságnak meg nem felelő feltételezéseknek az állítása ilyen sokszorosan, illetve a rokon értelmű szavakkal történő ismétlése, ezen koncentrátumban már túlmegy azon a határon, amit akár egy közszereplő tűrni köteles. A cikk egésze ránézve sértő és valótlan tényállításokat, összefüggéseket tartalmaz, amely lejáratja és negatív színben tűnteti fel "Helység 1" város polgárai előtt. Az „Értelmi zűrzavarok, helyesírási hibák, kis-nagybetűk zűrzavara, gondolati következetlenségek, durva drasztikusságok nyüzsögnek benne" tényállítás személyére nézve sértő, hiszen mintegy értelmetlen, helyesen írni nem tudó embernek állítja be, alaptalanul megkérdőjelezi végzett tevékenységét, lejáratja a polgárok előtt, negatív színben tünteti fel őt. Azon alperesi tényállítás, hogy „"B" többsége vak és süket. Talpnyalás. Biztosan megéri" szintén sértő, hiszen az emberek nagy csoportját úgy állítja be alperes, mint „kolumbánok", mintha a felperes neve alapján egy csoport alakult volna ki, ezen feltételezés tényállítás, és a felperes nevével való „játszadozás" szintén sérti a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. Fenntartotta azon álláspontját is, hogy a II.r. alperes, mint a kiadvány szerkesztője is felel a személyiségi jogsértésért. Az I.r. alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. A perköltség vonatkozásában a fellebbezésre tekintettel kiemelte azt, hogy maga a felperesi képviselő „árazta be" ilyen összegben a perértéket, így alaptalanul kéri pervesztése esetén alacsonyabb perköltség megállapítását. Az ítélőtábla a megyei bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészíti ki: A "A" című lapban közvetlenül a perbeli írás előzményeként a következők jelentek meg (csatolva: 28.P.21.590/2008/10/A/2.), amelyet az ítélőtábla az eredeti formájában, betű szerint és helyesírással tart okszerűnek rögzíteni: „A kötél Vajon hol van az a határ, ahol megálljt kell parancsolni egy önkormányzati képviselő véleménynyilvánítási szabadságának? Erre a kérdésre az "C" és a "D" kapcsolatában kaphattunk már egy nem túl frappáns választ az egyik képviselő cenzori kinevezése kapcsán. Vannak azonban egyéb médiumok, ahol egyes képviselők azt gondolják, bármit megengedhetnek maguknak. Normális vajon az, ha valaki egy nyilvános fórumon azt hangoztatja egy felebarátjáról, hogy egy „egészséges" nemzetben az országzászlón kellene lógnia? "Helység 1"-ben, úgy tűnik, ez is megtörténhet.
15. júniusában felperes neve , a FIDESZ-KDNP frakcióba tartozó önkormányzati képviselő a következőket válaszolta egy fórumozónak az iwiw.hu internetes portálon.
16. „Ha ez egy egészséges és nem megtört lelkű nemzet lenne már valamelyik országzászlón lógnál, hazaáruló defetista debil genetikai törmelék., akinek van pofája Trianon mocskát dicsőíteni. Szar senkiházi vagy. Szt István népének elfajzott alja, a nemzet sötét fekete luka." Nem ez volt Kolumbán első és utolsó hasonló megnyilatkozása ezen az oldalon, ahol egyébként egy „"E"" fórumot is üzemeltet és ahol folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket arról, hogy éppen milyen fázisa érkezett el az önkormányzat immáron többször százmillió forintba kerülő erdélyi kastélyfelújítási projektjének. Néhány idézet Kolumbán tollából:
17. „Neked nincs közöd ehhez. Valamennyi választ rendelkezésre áll, de egyet sem kötök az orrodra, mert dömösi vagy, szarkeverő vagy, valamennyi választ rosszindulatúan kezelnél, nem is értesz hozzá (A Kastély a tulajdonjog megvásárlása pilanatában megtérült, mert pénzért egyenértékű ingatlanvagyont vásároltnk,, szóval a kérdéseid is hülyeségek). A Magyar nemzet jövőjébe fektettünk be, ezek a szavak számodra érthetetlenek. Trianon gyógyítására fektettünk be az erdővidéki magyaroktól kelll bocsánatot kérnünk 2004 dec. 5.-érte ezért kéretkeztünk be Erdélybe, mindezek nem férnek be a Te konzumidióta egyadba. Veled még viccelődni sem lennek kedvem, nem hogy komolyan beszélni. Majd a következő választás után. Szóval Rólad le van a gond addig. Dugulj már el.„
18. „Homonculus. Gyúrjál inkább Törzsfejlődésekre, Vargyashoz nincs közöd. 10.000 éve a vargyasi szurdok 40 barlangjában különb intellektuelek éltek mint Te. Hogy számodra érhető stílusra sülyedjek: egyszerű kis szarkeverő vagy."
19. „Azzal, hogy a Polgármester ellen fordultál sugallt ellenséges kérdésieddel, szépen átfaroltál a bolsi táborba. Az ellenséggel való cimborálás a magyar hadijogban évezredes bűn. Nem kell mosakodni, kibujt a szög a zsákból. Ennyi erővel a Szennygomon is kommunikálhatnál, ott nem ilyen válasz, hanem üdvrivalgás ( bocs. VINNYOGÁS) fogadná rosszízű megjegyzéseidet. Se hideg nem vagy, se meleg nem vagy, kivetlek a számból. Pld. Ez sem egy ma kitalált regula."
20. „sikerült Önt genetikusan is bemérni. MMMMMMmegtaláltam a hiányzó láncszemet a Majom és az Ember között. ÖN az!!!!!!! Bocs az eddigiekért, azt hittem, h.egy emberrel leveleztem. Bocs. És mielőbbi törzsfejlődést! KGY."
21. „Szóval T. beírása tömör és homályos. Nem is érthető, de sebaj dehogy megmagyarázza!. Ön egy kedves passziv közéleti ember, ne is törekedjen többre, jó ez így. A Polgármestert "Helység"1an egyébként majd egy évtizede "F"-nek hívják. Az MPP nevével meg ne tessen poénkodni, könnyekkel, keservesen kiharcolt magasztos próbálkozása a magyaroknak, székelyeknek ……… Hány cserépedényt tud pl. felsorolni a bilivel együtt? KGY."
22. „Be is falaztathatod magad a Kastély udvari potyogtatós budijába ( hajrá) akkor sem lesz közöd hozz, legfeljebb a helyedre kerülsz. Szánalmasak vagytok egyébként a város milliós reneszansz kastélyát nem, mint a székelyek megsegítésének bázisát, az internacionalista hülyítés elleni áfiumot észleliek, mert erre genetikkusan alkalmatlanok vagytok. Szánalmas idegszívűek. Verjen meg titeket az Isten.
23. „"Helység"1 szabad királyi város soha nem volt még ilyen gazdag , soha nem volt majd Húsz milliárdos költségvetése ( Önnek mennyi van????????????????????????????? ????) Mivel "F" nyomába sem ér, ne áztassa, rágalmazza itt, hanem eredjen nyomába, A Magyar életkor statisztika szerint Önnek cca 20 éve van mmég hátra, ez alatt viszont nincs esélye hitelező utólérje "F"t "Helység"1 kiváló polgármesterét, országgyűlési képviselőt (FIDESZ) Üdv. KGY."
24. „Olya h egyagysejtű bizony hogy van!!!van Ti vagytok azok, mint Biologiai anomália. De ugyanúgy jellemzhető az etikai nívótok az Izeltlábú, avagy a „Genetikai törmelék" objektív fogalmakkal is. Csak az önismeretetek hiányzik ennek deklarálásához. Még egy "Helység"1i Levéltetű is jobb a Városnak mint ti az idegen szivetekkel."
25. „Magyar az, akinek fáj Trianon. (Megj. Szerencsére már több kiváló barátom is körbehugyozta az épületet.)"
26. „Kizavarlak innen mint Krisztus a kufárokat. A keresztényi szeretet nem a kérődzők türelmét jelenti, de veled aztán éppen hogy semmiről nem vitatkozom szarkeverő pióca. KGY." Vajon valóban egy egészséges nemzet jellemzője, hogy abban országzászlóra lógatják a másként gondolkodókat? Vajon hogyan egyeztethetőek össze ezek a kijelentések a polgári értékrenddel és keresztényi szeretettel? Miképpen értékeli vajon ezeket a kijelentéseket a Kolumbánt jelölő párt? o~o Szerencsére nem minden városi képviselő feledkezik meg ennyire magáról írás közben. Ezt bizonyítandó "G"-től idézünk néhány gondolatot, melyet a napokban az ekor-lap.hu nevű oldalon jelentetett meg, és melyeket érzésünk szerint akár képviselőtársának is címezhetett volna: Az ilyen indulatok indulatokat szülnek! A gyűlölködés gyűlölködést, és egy idő után már senki sem tudja, talán nem is érdekes, hogy ki kezdte. Kinek, kiknek célja ez??!! „Ki kardot ránt kard által vész el"! „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!" "Helység"1ban élünk! Ennek a városnak Szent István óta kisugárzása van, történelmi és morális értelemben is! Morálisan a szeretetet, a kereszténység legnagyobb üzenetét kellene sugároznia. Nagy elődeink törpe utódai! Hová jutottunk? Pedig lehetnénk sziget ebben a mocsoktengerben, ami hullámzik ma Magyarországon. Kellenének „messzire néző hitek!" Hol van az megírva, hogy nekünk is át kell venni a napi politika által gerjesztett indulatokat, aminek csak az a célja, hogy a morális és gazdasági krízisről - amibe az utóbbi 6 évben jutott ez az ország - eltereljék a figyelmet! B.G. és CS.J. (A idézeteket eredeti helyírással közöltük.)" A perbeli kifogásolt közlemény teljes terjedelmében a következő: „"B" Olvasói levél Ezer sebből vérzik "Helység"1ban a jog, a demokrácia és még a város pénztárcája is. Ezekről már sokan értekeztek. A "A" harmadik számában közölt „kolumbánidézetek" azonban megszólalásra késztettek. A város erdélyi kastélyvásárlásáról csak azért ejtek szót, mert vásárlását Trianonnal indokolják a kolumbánok. Annak ellenére, hogy 25 ezer helység 1-inek nincs és soha nem is lesz köze hozzá. Legfeljebb annyi, hogy költségeiből sok-sok fedett buszvárót, korszerű helyijáratot, járda- és útjavítást lehetett volna megvalósítani. Az idézetekből kiolvasható történelmietlenség, a szép magyar beszéd elleni merénylet, a polgármesterimádat és a keresztényietlenség megszólalásra indít. Annál is inkább, mert a "D"ban az olvasói levelek közt, a képviselői oldalon és a Gulyaförmedvényekben sok kolumbáni hang szólal meg. Történelmietlenség Tudhatnák a kolumbánok, még a kádáréra tankönyvei sem állították, hogy Trianon igazságos volt. Azt is tudhatnák, hogy ez erőszakkal nem változtatható meg. Annak ellenére sem, hogy ez a szörnyű méltánytalanság tízmillió magyarból mindenkinek fáj. Kolumbán azt írja, hogy a "E" vásárlással „Trianon gyógyítására fektettünk be." Ha messzebb látna az orránál, látná, hogy csak egy egységes Európa képes Trianon sebeit begyógyítani. Hirdetné, hogy lassan "E" nélkül is szabadon közlekedhetünk Erdélybe, ahogy tesszük a Csallóközbe. Látná, hogy az egyedül üdvözítő nemzeti és helyi politika az, ami afelé mutat, hogy a Vajdaság és Kárpátalja is az Európai Unió tagja legyen. Nagymagyarország indokolatlan indulatokat keltő illúzió. Az etnikai nagy-magyarság viszont az Unión belül politikai bölcsességgel és türelemmel megvalósítható lehetőség. Történelmietlen kolumbánok tudatlan ifjúságot nevelnek. Csak így történhet meg, hogy Trianon-ellenes fiatalok Párkányban rontanak a benesi dekrétumokkal amúgy is megterhelt szlovák-magyar viszonyon. Nyelvellenesség Alapvető követelmény minden embertől a helyesírás ismerete és a szép magyar beszéd. Különösen akkor, ha írásra vetemedik. Az internetes portálon közzétett kolumbáni förmedvények nem erről árulkodnak. Értelmi zavarok, helyesírási hibák, kisbetűknagybetűk zűrzavara, gondolati következetlenségek, durva drasztikusságok nyüzsögnek benne. Szegény "H" foroghat a sírjában. Polgármesterimádat Erről liheg minden eddigi szóbeli és írásbeli megnyilatkozása. Nincs egyedül ebben. Azt írja, hogy X.Y. „"F" nyomába sem ér" és „"Helység"1 kiváló polgármesterét" imádja benne. Rendben van. Kiváló. Tehát tévedhetetlen, demokratikus, megfontolt és mélységesen igazságos, megbocsátó, szép szavú. Mindezek ellenkezőjéről egy - az ETV által közvetített - maratoni képviselőtestületi ülésen mindenkit meggyőzhetett polgármesterünk. A kolumbánok többsége vak és süket. Talpnyalás. Biztosan megéri. Keresztényietlenség A keresztényi szeretettől messze távolodó nyelvi és lelki eldurvulást tapasztalok. A pannonhalmi főapáttal folytatott levelezésemben azt válaszolta erre "I": „Komoly gondom, hogy „egyháziasak" vagyunk, de nem „evangéliumiak", ezért nem találjuk meg kisebbségi helyzetünkben azt a barátságos, testvéri hangot, amellyel nemcsak a nem hívőket, másként gondolkodókat, hanem netán még az ellenségeinket is megszólítanánk." A kolumbánok közben keresztényi szeretetről papolnak és olyan mérhetetlen gyűlölet süt a szavaikból, hogy megretten az olvasó, hallgató. A portálon olvasható kolumbáni kifejezések: „van pofája…", „Szar senkiházi vagy", „Dugulj már el", szarkeverő pióca", „átfaroltál a bolsi táborba", „Ennyi erővel a Szennygomon is kommunikálhatnál". Elgondolni sem merem, milyen stílusúak lehetnek a baráti körben, fesztelenül elhangzó szavai … < I.rendű alperes neve" A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a kiegészített tényállás alapján megállapítható, hogy a megyei bíróság - az alábbiak szerint részben eltérő indokolással - érdemben helyes döntést hozott. Az ítélőtábla álláspontja szerint a perbeli a "B" című sajtóközleményben írtak jogszerűsége vagy jogellenessége megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a korábbi A kötél című közlemény tartalmát. Ugyanis az utóbb megjelent Olvasói levél kifejezetten A kötél című közlemény felperesi kijelentéseinek tartalmára reagált, azt minősítette, abból vont le következtetéseket, illetőleg jellemzett meghatározott emberi viselkedésformákat, tipizált. Ami az Olvasói levél egészére vonatkozó felperesi kifogásokat illeti A kötél című közlemény szerinti, a felperesi kijelentések tartalmával való összevetése után egyértelműen megállapítható, hogy az Olvasói levélben írtak összességükben egyfajta történeti-politikai-grammatikai-stilisztikai-etikai állásfoglalásként jelennek meg az alperesek által írtakban A kötél című közleményben előadottakkal szemben, azt bírálják, értékelik. Ebben a vonatkozásban - különösen A kötél című közleményben megjelent felperesi idézetek stílusára, szóhasználatára, minősítéseire tekintettel - semmiképpen nem túlzóak, nem sértőek és nem indokolatlanul bántóak, személyiségvédelmet nem alapoznak meg, különös tekintettel arra, hogy a felperes - aki önkormányzati képviselő és maga lépett a nyilvánosság elé közszereplő. A „kolumbánok" kifejezés egy emberi magatartásforma jellegzetességeinek megjelölésére szolgál, ezt pedig az I.r. alperes az Olvasói levelében A kötél című írásban megjelent felperesi idézetek tartalmára alapítja, mintegy azt jelezve, hogy nem csupán a felperes tanúsít olyan magatartást, amit az Olvasói levél a Polgármesterimádat címszó alatt megjelenít, hanem ez egy olyan emberi magatartás, amely más emberekre, embercsoportokra is jellemző, egyfajta általánosítást fejez ki. Ez esetben szintén értékelésről, bírálatról van szó, a bírálat A kötél című közleményben megjelent tartalomra tekintettel nem önkényes, nem okszerűtlen, megfelel annak, amit egy átlagolvasó is ilyenként értékelne. Helyesen minősítette a megyei bíróság az Olvasói levélben kiemelten támadott „Értelmi zavarok, helyesírási hibák, kisbetűk-nagybetűk zűrzavara, gondolati következetlenségek, durva drasztikusságok nyüzsögnek benne.", illetőleg „A kolumbánok többsége vak és süket. Talpnyalás. Biztosan megéri." kitételek többségét szintén minősítésnek, értékelésnek, jellemzésnek, következtetésnek. A
27. tételben az ilyen magatartásformát értékelte, bírálta az alperes, míg az
28. tételben A kötél című írásban megjelent felperesi idézeteket, minősítette, jellemezte. Ezzel kapcsolatosan részben téves az elsőfokú bíróság álláspontja, ugyanis az „Értelmi zavarok, helyesírási hibák, kisbetűk-nagybetűk zűrzavara, gondolati következetlenségek, durva drasztikusságok nyüzsögnek benne." kitétel tartalmaz tényállítást is, mégpedig a „helyesírási hibák, kisbetűknagybetűk zűrzavara, (…) nyüzsögnek benne" tétel tényállítást fejez ki. Ezek a tényállítások azonban - szintén összevetve A kötél című közleményben megjelentetett felperesi idézetekkel - egyértelműen megállapíthatóan valósak, úgyhogy a Ptk.
29. § /2/ bekezdésének alkalmazására alapot nem adnak. Téves a megyei bíróság álláspontja a II.r. alperes passzív perbeli legitimációjával kapcsolatosan: Az
30. évi II. törvény (Stv.) a sajtó feladatai között kiemeli, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével (Stv.
31. § /1/ bekezdés). A
32. § /1/ bekezdés c./ pontja szerint az újságíró - ebbe körbe sorolható a szerkesztő is - a kapott felvilágosítást - jelen esetben az Olvasó levelet -, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket a maguk teljességében köteles ismertetni. A sajtótermék előállítása, és nyilvános közlése tárgyában kiadott engedélyben foglaltak, továbbá - az engedélyezés alá nem eső sajtótermék esetében is az e törvény rendelkezéseinek megtartásáért a sokszorosító, a kiadó, és a nyilvános közlést végző, illetőleg az ilyen szerv vezetője, valamint a szerkesztő az őt terhelő kötelezettségek tekintetében tartozik felelősséggel. A sajtó feladatainak teljesítéséért az időszaki lapnál a szerkesztőség vezetője a felelős (Stv.
33. § /1/ és /2/ bekezdés a./ pont). Aki e törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, a külön jogszabályban meghatározott büntetőjogi, szabálysértési, polgári jogi, fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik (Stv.
34. § /1/ bekezdés). A lap szerkesztője, szerkesztőségvezetője - felelős szerkesztő meghatározhatja, hogy a lapban mi jelenik meg, annak okszerűségéért, törvényességéért helytállni tartozik, ami bírói gyakorlatban is egyértelmű (BH 1997.579.). Így tehát önmagában lehetőség volna az újságíró, szerkesztő, főszerkesztő, stb. perlésére is a jó hírnév megsértésére alapított perben, de jelen esetben jogsértés nem történt a fentiek szerint, így a megyei bíróság a II.r. alperessel szemben előterjesztett keresetet is alappal utasította el. Ami pedig a megyei bíróság által megállapított felperesi perköltségek összegszerűségét illeti az alperesek ezek összegeiről megállapodásokat csatoltak (28.P.21.590/2008/7., illetőleg 16/AI/1.), ezen összegek vonatkozásában a felperes észrevételt nem tett. A perben három tárgyalás megtartására került sor, az alperesek több előkészítő iratot is előterjesztettek. Az sem hagyható figyelmen kívül e körben, hogy maga a felperes a keresetlevelében is ugyanilyen összegű perköltség megállapítását kérte (32/
35. (VIII.22.) IM. számú rendelet
36. § /1/ bekezdés,
37. § /1/ bekezdés a./ pont), a megyei bíróság által megítélt perköltségek mértéke az ítélőtábla álláspontja szerint íly módon nem törvénysértő. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.
38. § /2/ bekezdése értelmében helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp.
39. § /1/ bekezdése és a 6/
40. (VI.26.) IM. számú rendelet
41. § /2/ bekezdése alapján köteles a feljegyezett fellebbezési eljárás illeték, valamint a Pp.
42. § /1/ bekezdése alapján a 32/
43. (VIII.22.) IM. számú rendelet
44. § /1/ bekezdés, /4/ bekezdése szerint megállapított az I.r. és II.r. alperesek jogi képviseleti díjból álló perköltsége megfizetésére. Győr,
45. évi november hó
46. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tisztviselő Dr. Bajnok István sk. előadó bíró Dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. bíró