Pf.20115/2010/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.115/2010/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a Havas-Sághy Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Brodmann Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése iránti perében a Veszprém Megyei Bíróság

1. január 18.napján kelt 3.P.20.236/2009/
2. számú ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán a
4. december
5. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül 15.000 (Tizenötezer) Ft másodfokú perköltséget. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 24.000 (Huszonnégyezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes a vízügyi hatósági eljárásban
6. május
7. napján megtartott helyszíni bejáráson a felperes szavahihetőségére, illetve értelmi képessége hiányára tett kijelentésével megsértette a felperes becsületét, emberi méltóságát. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, s őt a további jogsértéstől eltiltotta. Ezt meghaladóan a felperes kereseti kérelmét elutasította. Rendelkezett a perköltségről. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában rámutatott, hogy "A", "B" és "C" tanúk vallomása kétséget kizáró módon alátámasztotta, hogy az alperes
8. május
9. napján tartott hatósági helyszíni szemle során a felperes személyére olyan kijelentéseket tett, amelyek személyiségi jogsértőek, a felperes becsületét, emberi méltóságát sértő kifejezések voltak. Ennek tényét alperes sem cáfolta. Az elsőfokú bíróság azonban az alperes által a vízügyi hatósághoz
10. január
11. napján tett bejelentés tekintetében - annak tartalmát vizsgálva - a személyiségi jogsértést nem látta megállapíthatónak. Rámutatott, hogy az alperes nyilatkozata, mint tanúvallomás személyiségi jogvédelmet csak abban az esetben alapozna meg, ha a nyilatkozattételre visszaélésszerűen került volna sor, az nem az eljárás tárgyához tartozna, illetőleg személyiségi jogi sérelmet megvalósító többletelemeket tartalmazna. Ezen feltételek nem valósultak meg, így a
12. január 5-i bejelentéshez kapcsolódóan személyiségi jogsértést az elsőfokú bíróság nem állapított meg. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel. Tartalma szerint az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy az elsőfokú bíróság a
13. január 5-én kelt alperesi bejelentés tekintetében is adjon helyt a kereseti kérelemnek és állapítsa meg, hogy az alperes azzal, hogy azt állította, hogy a felperes temette be a márkói 92/
14. helyrajzi számú és 92/
15. helyrajzi számú ingatlanokon lévő vízelvezető árkokat, megsértette a felperes személyiségi jogait. Kérte alperes marasztalását első-, másodfokú perköltségben. A másodfokú eljárásban a felperes rámutatott, hogy az alperes a
16. január 5-én kelt bejelentésében a felperesre vonatkozóan hamis állításokat tett és ezzel a felperes szavahihetőségét vonta kétségbe. Ez már önmagában is személyiségi jogsértést valósít meg. Az alperes által tett bejelentésből azonban az a következtetés is levonható, hogy a felperes az árok betemetéssel a vízelvezetési rendszert tette működésképtelenné, illetve rongálta meg. Alperes az ítélet helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.
17. § /3/ bekezdése értelmében a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között felülbírálva megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a szükséges, egyben elégséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, helyes tényállást állapított meg és az abból levont jogi következtetéseivel - az indokokra kiterjedően is az ítélőtábla egyetért. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes által sérelmezett
18. január 5-én kelt bejelentés személyiségi jogsértés megállapításához szükséges többletelemeket nem valósít meg, a bejelentés a folyamatban lévő vízügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódóan - az árkok betemetésével kapcsolatos tényállításokat tartalmaz. Ezen tényállítások azonban akkor sem alkalmasak a felperes személyhez fűződő joga megsértésének megállapítására, ha utóbb e tényállítások a hatósági eljárásban folytatandó bizonyítás tükrében nem minősülnek valónak. A bejelentés a felperes személyét érintő sértő, bántó, durva kifejezést nem tartalmaz, így a bejelentés személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.254.§.