Bfv.1077/2009/6 – Kúria

(3)bekezdés]. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. A megállapított tényállás szerint az 1954-ben született terheltet a Pesti Központi Kerületi Bíróság az

1. december
2. napján jogerős a 16.B.4624/1996/
3. számú határozatával csődbűntett miatt végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 8 hónap börtönre ítélte. A terhelt
4. december
5. napjától képviseletre jogosult ügyvezetője. volt az O. Kft. önálló A Fővárosi Bíróság a 25.Fpk.0-05-001105/
6. számú végzésével
7. november
8. kezdő nappal elrendelte az O. Kft. felszámolását és kijelölte a felszámolót. A felszámolásra irányadó
9. évi IL. tv. (Cstv.)
10. §-a alapján az adós gazdálkodó szervezet utolsó felelős vezetőjének a kötelezettsége volt, hogy a felszámolás kezdő napját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készítsen és ezt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadja. A felszámoló első ízben a társaság székhelyére küldött meg egy felszámolási útmutatót, rögzítve az eljárás megindításával kapcsolatos ügyvezetői kötelezettségeket. A küldeményt egymás után két alkalommal megküldték az ügyvezető cégbíróságon bejegyzett lakcímére is. A küldemény a társaság székhelyéről „ismeretlen helyre költözött" jelzéssel, a terhelt lakcíméről pedig „nem kereste" jelzéssel került visszaküldésre. A felszámoló a küldeményt megküldte a terheltnek az E. Kft. székhelyére is tekintettel arra, hogy a terhelt e társaság tagjaként is bejegyzésre került. A küldeményt
11. március 29-én a társaság kézbesítési megbízottja átvette, majd telefonon jelezte, hogy a küldemény tévesen került átvételre, azonban azt nem jelölte meg, hogy miért. A terhelt a fentiek szerint tudomást szerzett a felszámolás elrendeléséről. A kijelölt felszámolóval azonban a kapcsolatot nem vette fel. Nem készítette el és nem adta át a Cstv.
12. §-ának

(1)bekezdésében megjelölt iratokat sem, ezért a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő lezárására került sor. Az eljárás során 19.400.000 forint hitelezői igény nem került kielégítésre. A terhelt a fenti magatartásával a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását teljes egészében meghiúsította. A bizonyítékok értékelése körében rögzítette az elsőfokú bíróság (ítélet

1. oldal
2. bek.), hogy a terhelt sorozatosan kitért a felszámolással kapcsolatos különböző felhívások és határozatok átvétele elől. Ez is bizonyítja, hogy pontosan tisztában volt vele, ki és milyen okból keresi, és az iratokat szándékosan nem vette át. A kölcsönösen bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság a
3. július
4. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 24.Bf.5.245/2009/
5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetést kiszabó részében megváltoztatta. A terhelt próbára bocsátását mellőzte és őt 400 napi tétel (400 forint egy napi tétel összegű), összesen 160.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével egyezően rögzítette: a terheltnek a tényállásban rögzített magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan és tudatosan nem vette át a neki címzett hivatalos iratokat (másodfokú ítélet
6. oldal
7. bek.). A Fővárosi Bíróság a jogi indokolás körében rámutatott arra is, hogy a terhelt cselekményének elbírálása körében a Btk.
8. §-a szerint az elbíráláskor hatályos, enyhébb jogszabályi rendelkezések kerültek alkalmazásra. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
9. §

(1)bekezdésének c) pontjára figyelemmel, a 416. §

(1)bekezdésének c) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a bíróság törvényes vád hiányában járt el. Az indítvány szerint a vádirati tényállásnak az a része, hogy „a vádlott tudott a felszámolás elrendeléséről", nem minősíthető konkrétan körülírt cselekménynek, konkrétan megtörtént eseménynek. A vádirat idézett tényállási része szerinti cselekmény akkor lenne konkrétan körülírt, ha tartalmazná, hogy a terheltnek hogyan jutott a tudomására a felszámolás elrendelése. Miután a vád szerint a terhelt tudott a felszámolásról, az ítélet szerint pedig nem tudott azért, mert tudatosan elmulasztotta azokat az intézkedéseket, amelyek akár a felszámolásról való tudomásszerzéséhez is vezethettek volna, ezért a bíróság a terhelt tudattartalmát illetően a vádtól teljesen eltérő tényállást állapított meg. Ezzel megsértette a törvényes vád követelményét. A terhelt és védője mindezek alapján a marasztaló jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.3116/2009. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a vádelv sérelme nem valósult meg. A marasztaló jogerős döntés a vádirattal egyezően tartalmazza, hogy a terhelt tudott a felszámolás elrendeléséről. Ez a megállapítás az elsőfokú ítélet tényállásában (2. oldal 4. bekezdés) szerepel is. A felülvizsgálat során - a Be. 423. §-ának

(1)bekezdése folytán - e tényállás irányadó. Miután a Be. 373. §

(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott, illetve a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjában megjelölt más eljárási szabálysértés sem valósult meg, a Legfőbb Ügyészség a marasztaló jogerős döntés hatályában fenntartását indítványozta. A meghatalmazott védő a Legfőbb Ügyészség átiratára írásban észrevételeket tett, amelyben a felülvizsgálati indítványban foglalt érveit változatlanul fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának

(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a felülvizsgálati indítványát fenntartotta. A legfőbb ügyész képviselője foglaltakat fenntartotta és fenntartását indítványozta. a nyilvános ülésen az a marasztaló döntés átiratában hatályában III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - Be. 373. §

(1)bekezdésének I/c) pontjában foglalt - okból, valamint a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. A Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §-a

(1)bekezdésének I/c) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az eljárást megszünteti, ha az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el. A Be. 2. §-ának

(2)bekezdése szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A felülvizsgálati indítvány szerint a vádirati tényállásnak az a része, hogy „a vádlott tudott a felszámolás elrendeléséről" azért nem minősíthető konkrétan körülírt cselekménynek, konkrétan megtörtént eseménynek, mert az idézett tényállási rész szerinti cselekmény akkor lenne konkrétan körülírt, ha tartalmazná, hogy a terheltnek hogyan jutott a tudomására a felszámolás elrendelése. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint önmagában a felülvizsgálati indítvány alapján az állapítható meg, hogy a terhelt és a védő valójában nem is azt állítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem felel meg a törvényben megkövetelt „pontosan körülírt cselekmény" fogalmának. Tulajdonképpen azt sérelmezi, hogy a bíróság által értékelt bizonyítékokból nem következik ez a ténymegállapítás. A Legfelsőbb Bíróság a vádirat és a jogerős ítélet egybevetése alapján megállapította továbbá, hogy a bíróság - e körben - az ügyészi váddal egyező tényállást állapított meg. A terhelt és a védő a törvényes vád hiányára hivatkozással valójában a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadja. A felülvizsgálati eljárásban azonban a tényállás helyessége, a bizonyítékok értékelése nem támadható. A Be. 423. §-ának

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban kötelező tényállás szerint a terhelt tudomást szerzett a felszámolási eljárás elrendeléséről, a kijelölt felszámolóval azonban a kapcsolatot nem vette fel. Tudta továbbá, hogy a gazdálkodó szervezet ügyvezetőjeként telesíteni kell a Cstvben előírt kötelezettségeit. Ennek ellenére nem készítette el a törvényben előírt iratokat, ezért végül a felszámolási eljárás meghiúsult és az egyszerűsített felszámolás elrendelésére került sor. A kifejtettekre figyelemmel nem valósult meg tehát az az eljárási szabálysértés, amelyre hivatkozással a terhelt és a védő a felülvizsgálat lefolytatását kezdeményezte. A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatot - a Be.

1. §-a alapján - a hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. vonatkozó határozat Budapest, 2010. március 11. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Molnár Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné