Pfv.VII.21.917/2010/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Koczkás János ügyvéd által képviselt felperesnek a felszámoló által képviselt I.r., a dr. Maschevszky Etele ügyvéd által képviselt II.r., és a dr. Némethy Éva ügyvéd által képviselt III.r. alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 9.G.41.570/
- számon indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.096/2010/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II.r. alperes részére 200.000 (Kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 1.080.000 (Egymillió-nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : Az I.r. és a II.r. alperes között
- április 30-án vállalkozási szerződés jött létre, amelynek alapján az I.r. alperes 306.735.880 forint átalánydíj ellenében kötelezettséget vállalt a III.r. alperes tulajdonát képező ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanon elhelyezkedő A., B. és C. jelű épületek teljes körű vasbetonszerkezet- építési munkáinak elvégzésére. Ezt követően az I.r. alperes a munkafeladat teljesítésére a
- május 15-én megkötött szerződés alapján alvállalkozóként a felperest vette igénybe. Az I.r. és a II.r. alperes a közöttük létrejött vállalkozási szerződést
- június 2-án az elvégzendő munkák terjedelme, a vállalkozói díj, a teljesítési határidő és a részhatáridők tekintetében módosították,
- szeptember 16-án pedig jogviszonyukat - megfelelő elszámolás mellett - megszűntették. A felperes módosított keresetében 18.000.000 forint és járulékai megfizetésére kérte az alpereseket egyetemlegesen kötelezni. Emellett vagylagosan annak megállapítását kérte, hogy ráépítéssel 1/20-ad arányban megszerezte a ... hrsz-ú ingatlan tulajdonát. A II.r. alperessel szembeni kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy az I.r. alperes a II.r. alperessel kötött vállalkozási szerződésből eredő díjkövetelését 18.000.000 forint erejéig reá engedményezte. Az I.r. alperes érdemi védekezést nem terjesztett elő, a további alperesek pedig a kereset elutasítását kérték. A II.r. alperes azzal érvelt, hogy az I.r. alperes a vele kötött építési szerződésből eredő díjkövetelését csak az ő jóváhagyásával ruházhatta volna át harmadik személyre, a perbeli követelés engedményezéséhez pedig nem járult hozzá. Az elsőfokú bíróság ítéletében az I.r. alperest 18.000.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a további alperesekkel szembeni keresetet pedig elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel nem támadott részében nem érintette, egyebekben helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a perben nem bizonyította azt, hogy az I.r. alperesnek a II.r. alperessel szemben fennállt 18.000.000 forint összegű vállalkozói díjkövetelését engedményezéssel megszerezte. A becsatolt
- június 5-én kelt engedményezési szerződést ugyanis az I.r. alperes nem írta alá, a
- július 25-én kelt szerződés pedig nem 18.000.000 forint, hanem a ... számú számla szerinti 5.797.717 forint díjkövetelés engedményezésére vonatkozik. Emellett a felperes azt sem igazolta, hogy a II.r. alperest értesítették az állított engedményezésről. Az ugyanakkor megállapítható volt, hogy az I.r. és a II.r. alperes a közöttük fennállt jogviszonyt
- szeptember 16-án megszűntették. A szerződést lezáró megállapodás pedig nem utal arra, hogy a felperest a II.r. alperessel szemben bármilyen követelés megilletné. A II.r. alperessel szemben 18.000.000 forint és járulékai megfizetése iránt előterjesztett kereseti kérelmet ezért el kellett utasítani. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen - tartalmilag - az elsőfokú ítélet fellebbezett részének részbeni megváltoztatásával a II.r. alperessel szembeni keresetének helyt adó döntés meghozatala, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a bíróság a tényállást a bizonyítékok téves értékelésével, iratellenesen állapította meg. A közte és az I.r. alperes között
- május 15-én létrejött alvállalkozási szerződés 8.
- pontja ugyanis az érvelése szerint lehetővé tette követeléseinek engedményezését, vagyis azt, hogy az alvállalkozói díjkövetelését ne kizárólag az I.r. alperessel szemben érvényesítse. Emellett szerinte az I.r. alperessel megkötött engedményezési szerződése alapján is felléphetett a II.r. alperessel szemben. Az engedményezés létrejöttét és érvényességét a II.r. alperes az állítása szerint nem is vitatta, sőt részteljesítésre is sor került. Erre figyelemmel a megítélése szerint a Ptk.
- §-ának,
- §
(1)bekezdésének,
- §-ának és
- §-ának megsértésével állapította meg a bíróság azt, hogy igényét kizárólag az I.r. alperessel szemben érvényesítheti. Előadta továbbá, hogy az I.r. és a II.r. alperes közötti vállalkozási szerződésben foglalt, az I.r. alperes vállalkozói díjkövetelésének engedményezését kizáró kikötés hatálya szerinte csak a szerződő felekre terjedt ki, így az I.r. alperessel kötött engedményezési szerződése létrejöttét és érvényességét nem érinti. Megjegyezte azt is, hogy az engedményezési szerződés érvényes létrejöttének nem feltétele a kötelezett értesítése sem. A II.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme hatályában való fenntartására irányult. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Az engedményezést kizáró megállapodás hatálya - miután jogszabály eltérően nem rendelkezik - harmadik személyekre nem terjed ki. Az I.r. és II.r. alperes közötti vállalkozási szerződésben szereplő ilyen tartalmú kikötés ezért nem zárta ki azt, hogy az I.r. alperes a II.r. alperessel szembeni vállalkozói díjigényét másra engedményezze. Helyesen utalt a felperes arra is, hogy az engedményezési szerződés létrejöttének és érvényességének a kötelezett értesítése nem feltétele. Az engedményezés jogintézményének lényegét azonban a felperes tévesen értelmezi. Az engedményezési szerződés megkötésével ugyanis az engedményes nem arra szerez jogosultságot, hogy a saját, az engedményezővel szemben fennálló követelését a Ptk.
- §
(3)bekezdésében említett kötelezettel szemben is érvényesíthesse, hanem az engedményezőnek a kötelezettel szemben fennálló követelését szerzi meg. Ez pedig azt jelenti, hogy az engedményesnek az igény siker érvényesítéséhez egyrészt az engedményezés tényét és az engedményezési szerződés lényeges tartalmát, másrészt - miután az engedményezés a követelés eredeti jogcímét nem változtatja meg - a megszerzett követelés fennálltát, jogalapját és összegszerűségét kell igazolnia. A perbeli esetben azonban a felperes - amint azt a bíróság a Ptk. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül, helyesen állapította meg jogerős ítéletében - e bizonyítási kötelezettségének sikerrel nem tett eleget. A felperes és az I.r. alperes között
- május 15-én létrejött alvállalkozási szerződés 8.
- pontja ugyanis egyrészt nem az I.r. alperesnek a II.r. alperessel szemben fennálló, hanem a felperes I.r. alperessel szembeni követelésére utal, másrészt nem is konkrét engedményezési megállapodást tartalmaz, hanem csupán a követelés engedményezésének lehetőségét említi. Így ennek a szerződéses kikötésnek a jelen per eldöntése szempontjából nincs jogi jelentősége. A
- június 5-i keltezésű engedményezési szerződést pedig az engedményező nem írta alá, és a felperes azt sem igazolta, hogy az I.r. alperessel egyébként írásban, szóban vagy legalább ráutaló magatartással az érintett iratban foglalttal azonos tartalmú engedményezési szerződést kötött volna. A
- július 25-én megkötött engedményezési szerződés pedig nem a felperes által követelt 18.000.000 forint, hanem a ... számú számla szerinti 5.797.710 forint vállalkozói díjkövetelés engedményezésére vonatkozik. Emellett nem állapítható meg az sem, hogy a II.r. alperes a felperes által állított tartalmú engedményezési szerződés létrejöttét elismerte volna. A II.r. alperes ugyanis az elsőfokú eljárás során
- sorszám alatt előterjesztett előkészítő iratában és a
- május 25-én megtartott tárgyaláson csupán azt adta elő, hogy 2 db konkrét számla kapcsán létrejött engedményezésről van tudomása. A felperes által hivatkozott általános tartalmú, a teljes díjigényének megfelelő összegű követelésre vonatkozó engedményezés megtörténtét tehát a II.r. alperes nem ismerte el. Mindezekre figyelemmel a bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül foglalt állást akként, hogy nem állapítható meg az, hogy a felperes az I.r. alperesnek a II.r. alperessel szemben fennálló 18.000.000 forint összegű vállalkozói díjkövetelését engedményezéssel megszerezte volna. A Pp.
- §
(2)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszűnteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. A Legfelsőbb Bíróság tehát a felülvizsgálati kérelemhez a Pp. 275. §
(2)bekezdésében taxatíve felsorolt esetek kivételével kötve van, vagyis a felülvizsgálni kért határozat jogszabálysértő voltát olyan okból nem állapíthatja meg, amelyre a fél a felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott. A felperes pedig a jogerős ítéletet a korábban kifejtetteket meghaladóan nem kifogásolta, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság egyebekben nem vizsgálhatta felül. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a II.r. alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a felperes köteles az állam javára, az adóhatóság felhívására megfizetni. Budapest,
- január
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila sk. előadó bíró, Dr. Bartal Géza s.k bíró