← Magyarország

Pf.20133/2010/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.133/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla dr.Kiss Lajos Zoltán pártfogó ügyvéd és dr. Ollé György ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - dr. Harangi László ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alatti lakos alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
  2. január
  3. napján kelt 5.P.20.144/2009/
  4. számú ítélete ellen a felperes
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán tárgyaláson kívül lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a felperes által az alperesnek fizetendő perköltség összegét 150.000.- (Egyszázötvenezer) Ft-ra leszállítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek Ft másodfokú perköltséget. 7.000.- (Hétezer) Az alperes köteles megfizetni az illetékes adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 21.000.- (Huszonegyezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : A ... hrsz. alatt nyilvántartott cím-1 alatti ingatlan 1/2 - 1/2 arányban a felperes és személy-1 közös tulajdonát képezte. Emellett a felperes kizárólagos tulajdonában állt a .../
  6. hrsz. alatt felvett szántóingatlan. A felperes a
  7. szeptember
  8. napján kelt adásvételi - 2 - szerződéssel a lakóingatlan őt megillető tulajdoni hányadát 9.000.000.-Ft-ért, a szántóingatlant pedig 4.000.000.-Ft vételárért eladta az alperesnek. Mindkét ingatlant személy-2 javára 6.800.000.-Ft és járulékai erejéig bejegyzett végrehajtási jog terhelte, amely végrehajtási eljárásban árverés kitűzésére is sor került. Az okirat szerint az alperes 3.000.000.-Ft-ot a szerződés aláírásával egyidejűleg megfizetett a felperesnek, 10.000.000.-Ft-ot pedig ügyvédi letétbe helyezéssel teljesített az ingatlan tehermentesítése érdekében azzal, hogy az ezt követően fennmaradó összeg a felperest illeti meg. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az adásvételi szerződés a cím-1 alatti ingatlanhányadra vonatkozó részében érvénytelen. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződés uzsorás, ezért semmis, mivel az alperes szorult helyzetének kihasználásával kötött ki feltűnően aránytalan előnyt, másodlagosan a szerződést a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára hivatkozással támadta meg, az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállításával tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási visszajegyzését kérte. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 500.000.-Ft perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 540.000.-Ft le nem rótt eljárási illetéket. A perben beszerzett igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadva megállapította, hogy az ingatlanhányad tényleges forgalmi értéke megegyezik az adásvételi szerződésben foglalt 9.000.000.-Ft-tal, amely azonos az ingatlanra folytatott végrehajtási eljárásban meghatározott becsértékkel is. Mindezek alapján nem volt megállapítható a feltűnő aránytalanság, erre tekintettel mindkét jogcímen előterjesztett keresetet alaptalannak találta. A Pp.
  9. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes perköltségének a megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben annak részbeni megváltoztatásával az alperes részére fizetendő perköltség összegének 150.000.-Ft-ra történő leszállítását kérte. Érvelése szerint az elsőfokú ítéletben megállapított perköltség eltúlzottan magas, miután az ügynek mind a ténybeli, mind pedig a jogi megítélése egyszerű, egyetlen tényt kellett bizonyítani, azt, hogy a per tárgyát képező ingatlan a szerződéskötés időpontjában milyen értéket képviselt. Hivatkozott arra is, hogy a perben mindösszesen három tárgyalás tartására került sor. Mindez indokolja a perköltségnek a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(6)bekezdésén alapuló mérséklését. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Véleménye szerint az ügynek sem a ténybeli, sem pedig jogi megítélése nem volt egyszerű, a felperes keresete ugyanis több kérelmet tartalmazott, amelyek közül a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereseti kérelem tárgyalását a bíróság elkülönítette. Álláspontja szerint a tartott tárgyalások száma nem bír döntő jelentőséggel a perköltség megállapításánál. - 3 - Pf.II.20.133/2010/6. szám A fellebbezés alapos. A Pp. 78. §
(1)bekezdésében írt, a perköltségviselés fő szabálya szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A jelen perben az alperes perköltsége a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíj (Pp. 75. §
(1)-
(2)bekezdés), amely megállapításának szabályait a 32/
  1. (VIII. 22.) IM. rendelet tartalmazza. A jelen ügyben erre vonatkozó megállapodás hiányában a
  2. §
(2)bekezdés a/ pontja az irányadó, miszerint polgári perben az elsőfokú eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege 10.000.000.-Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5 %-a, de legalább 10.000.-Ft. A
(6)bekezdés teszi lehetővé indokolt esetben a bíróság számára a munkadíj mérséklését, ha a fentiek szerinti összeg nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A jelen perben a pertárgy értéke 9.000.000.-Ft. A kialakult bírói gyakorlat szerint a magasabb perérték esetén kifejtett tevékenység általában nagyobb felelősséggel is jár a jogi képviselő részére és nagyobb ügyvédi díj megállapítását teheti indokolttá (BH. 2003/473/II.), azonban a perköltség összegének megállapításakor nem kizárólag a pertárgy értékét kell figyelembe venni. Ezen túl a bíróságnak mérlegelnie kell az ügy bonyolultságát, a feleknek a perben kifejtett célszerű és indokolt jogi tevékenységét: az ügyvédi tevékenység munka- és időigényességét, valamint színvonalát. Az elsőfokú bíróság jelen ítéletével kizárólag az adásvételi szerződés érvénytelenségével kapcsolatos kereseti kérelmét bírálta el. Mindkét jogcímre alapított kereseti kérelem kapcsán ugyanaz a tény, az ingatlan szerződéskötéskori forgalmi értéke körében kellett bizonyítást lefolytatni ingatlanforgalmi szakértői vélemény beszerzésével. Széles körű bizonyítási eljárás lefolytatására tehát nem volt szükség. Ehhez igazodott az alperesi képviselő kifejtett tevékenysége is: a perben mindössze két beadványt szerkesztett és a megtartott három tárgyalás közül ügyfelének képviseletét mindösszesen egy tárgyaláson látta el. Ezért - bár védekezése célravezető és eredményes volt - az ítélőtábla álláspontja szerint eltúlzott az elsőfokú bíróság által megállapított 500.000.-Ft ügyvédi munkadíj, és indokolt annak további mérséklése az említett jogszabályi rendelkezés alapján a fellebbezésben megjelölt 150.000.-Ft-ra. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. - 4 - A felperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes jogi képviseletével felmerült, a hivatkozott IM. rendelet alapján mérsékelt összegben megállapított másodfokú perköltségének a megfizetésére, tekintve, hogy a fellebbezést a felperes meghatalmazott jogi képviselője útján nyújtotta be. A másodfokú eljárásban a kirendelt pártfogó ügyvéd tevékenységet nem fejtett ki, így e képviselettel kapcsolatban költség nem merült fel, ezért arról az ítélőtáblának rendelkeznie nem kellett (Pp. 87. §
(2)bekezdés). A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az Itv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
  1. (VI. 26.) IM. rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján ugyancsak a fellebbezési szakban pervesztes alperes köteles megfizetni. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b/ pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. S z e g e d,
  1. május
  2. Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.