Pf.20549/2009/9 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.549/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Pusztai Judith ügyvédáltal képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - dr. Vágottné dr. Csizmadia Judit ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r., II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II.r., III.rendű alperes neve (címe) alatti lakos III.r. és kk. IV.rendű alperes neve (címe) alatti lakos IV.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
2. június
3. napján kelt 13.P.21.479/2006/
4. számú ítélete ellen a felperes
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy a felperes által az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak fizetendő elsőfokú perköltség összegét 337.200.(háromszázharminchétezer-kettőszáz) Ft-ra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 40.000.- (negyvenezer) Ft másodfokú perköltséget. A le nem rótt 97.500.- (kilencvenhétezer-ötszáz) Ft fellebbezési eljárási illetékből a felperes 88.600.- (nyolcvannyolcezer-hatszáz) Ft, az I-IV.r. alperesek egyetemlegesen 8.900.- Ft (nyolcezer-kilencszáz) Ft illetéket kötelesek megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. -2- INDOKOLÁS: Az I. és a IV.r. alperesek a felperes gyermekei, a II.r. alperes az édesanyja, a III.r. alperes pedig a testvére. A cím-1 alatti ingatlannak a felperes 2/4 részben, a II. és a III.r. alperesek ¼ - ¼ részben voltak a tulajdonosai. A III.r. alperes tulajdoni illetőségét a II.r. alperes holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. A cím-2 alatti társasházi lakás a hozzátartozó közös tulajdoni részekkel együtt 25/100 részben a felperes, 75/100 részben a II.r. alperes tulajdonában állt, a felperes tulajdoni illetőségéből 15/100 részt a II.r. alperes özvegyi haszonélvezeti joga terhelt. A felperes a
6. január
7. napján kelt ajándékozási szerződés szerint a cím-1 alatti ingatlanból a tulajdonában álló 2/4 részt, illetve a cím-2 alatti társasházi lakásból a tulajdonában lévő 25/100 tulajdoni hányadot az I.r. alperesnek ajándékozta. A cím-1 alatti ingatlannak az ajándék tárgyát képező részére a II.r. alperes javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A II.r. alperes - a jelen per alatt - a Budapesten,
8. január 22-én kelt ajándékozási szerződéssel a cím-2 alatti lakásingatlan tulajdonában álló 25/100 tulajdoni hányadát az I.r. alperesnek, az 50/100 részét pedig a IV.r. alperesnek ajándékozta. A II.r. alperes a
9. március
10. napján kelt életjáradéki szerződéssel a cím-1 alatti ingatlanból a tulajdonában lévő ¼ részilletőséget a III.r. alperesre ruházta át, ezen ingatlanhányadra életjáradéki jog került bejegyzésre. A cím-1 alatti ingatlanban a II.r. alperes lakott házastársával annak 1996-ban bekövetkezett haláláig. Ezt követően a felperes családjával - az I. és IV.r. alperesekkel, valamint édesanyjukkal - az ingatlanba kívánt költözni. Ennek érdekében a tetőtérben kialakításra került egy 65,18 m2 nagyságú, külön bejáratú lakás, továbbá az egyik garázst orvosi rendelővé alakították. Az építési munkák 1997-1998-ban folytak. A beruházás 3.753.980.- Ft-ra tehető költségéhez a II.r. alperes 1 millió forinttal járult hozzá, amelyet
11. novemberben utalt át a felperes számlájára. A különbözetként jelentkező 2.753.980.- Ft-ot a felperes és az akkor vele házassági életközösségben élő volt házastársa finanszírozták. A használatbavételi engedélyt a ... Város Polgármesteri Hivatal 01/916-
12. számú határozatával adta meg. Az ingatlan műszaki átalakítást követően társasházzá alakítható, ennek következtében azonban az ingatlan családi házas jellege megszűnik és a külön tulajdonba kerülő lakásokban forgalmi értékcsökkenés következik be. -3Pf.II.20.549/2009/
13. szám A fenti ingatlan tetőtérben kialakított lakrészét a felperes és jelenlegi házastársa lakja, ugyancsak a felperes használja az udvart és a melléképületeket, a földszinti lakás üres, oda az alperesek a felperessel hosszú ideje megromlott kapcsolat miatt beköltözni nem kívánnak. A cím-2 alatti lakásingatlant az I. és a IV.r. alperes, valamint az édesanyjuk tartják birtokban. A lakásban az I. és a IV.r. alperes az édesanyjuk által finanszírozottan két darab ablakot kicseréltek. A felperes keresetében a cím-1, és a cím-2 alatti ingatlanokra vonatkozóan
14. január
15. napján kelt ajándékozási szerződések érvénytelenségének megállapítását kérte. Az alperesek a keresetet elismerték, ugyanakkor viszontkeresetet terjesztettek elő az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállításával ismételten létrejött közös tulajdon megszüntetése iránt mindkét ingatlan vonatkozásában. A cím-1 alatti ingatlan tekintetében fennálló közös tulajdon megszüntetését elsődlegesen oly módon kérték, hogy kötelezze a bíróság a felperest III.r. alperes tulajdoni hányadának és a II.r. alperes haszonélvezeti jogának megváltására. Másodlagosan a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetését kérték. A cím-2 alatti társasházi lakásingatlan felperes tulajdonában álló illetőségét az I.r. alperes kívánta magához váltani a II.r. alperes haszonélvezeti jogának fenntartása mellett. A forgalmi érték megállapításakor kérték figyelembe venni az I. és a IV.r. alperes törvényes képviselője által végeztetett értéknövelő beruházást, annak az I.r. alperes javára való elszámolását. A felperes ellenkérelmében az ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte. Elsődlegesen a cím-1 alatti lakásingatlanon fennálló közös tulajdon társasházzá alakítás útján történő megszüntetését kérte azzal, hogy a bíróság kötelezze a III.r. alperest a felperesi tulajdonba kerülő lakásban bekövetkező értékcsökkenés megfizetésére. Nem ellenezte azt sem, hogy a III.r. alperes váltsa magához az ő tulajdoni illetőségét azzal, hogy az elvégzett beruházások értékének elszámolását kérte, melyet 7 millió forintban jelölt meg. Tiltakozott az ingatlanon fennálló közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése ellen. A cím-2 alatti lakás vonatkozásában nem ellenezte a viszontkereset szerinti közös tulajdon megszüntetési módot, az alperesek által hivatkozott beruházás tényét és összegszerűségét elismerte. Az elsőfokú bíróság az I. és a II.r. alperesek elismerése folytán
16. számú részítéletével megállapította a felperes és az I.r. alperes között létrejött ajándékozási szerződés, valamint a II.r. alperes javára a haszonélvezeti jog alapításáról szóló megállapodás érvénytelenségét és intézkedett mindkét ingatlan vonatkozásában a szerződés megkötését megelőző ingatlan-nyilvántartási állapot visszajegyzése iránt. -4Az alperesek viszontkeresetéről
17. sorszám alatti ítéletével döntött. E szerint a cím-1 alatti ingatlanon a felperes és az III.r. alperes közötti közös tulajdont megszüntette oly módon, hogy a III.r. alperes ½ tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adta, és törölte a II.r.alperes javára bejegyzett haszonélvezeti és életjáradéki jogot. A cím-2 alatti lakásingatlan felperes tulajdonát képező 25/100 részét az I.r. alperes tulajdonába adta, a II.r. alperes haszonélvezeti jogának érintetlenül hagyása mellett. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a III.r. alperesnek 5.631.000.- Ft megváltási árat a cím-1 alatti ingatlan megváltási áraként, amelyből a II.r. alperes javára bejegyzett haszonélvezeti jog értékét 1.230.000.- Ft-ban határozta meg. Rendelkezett arról, hogy a megváltási árból a felperes 3.500.000.- Ft-ot 60 napon belül, míg a fennmaradó 2.130.000.- Ft-ot 120 napon belül köteles megfizetni. Megkereste a földhivatalt a tulajdonosváltozás átvezetése végett a megváltási ár teljes összege kifizetésének igazolása mellett. Kötelezte az I. és a II.r. alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 100.000.- Ft perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 485.400.- Ft perköltséget, továbbá úgy rendelkezett, hogy ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. Megállapította, hogy a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 276.000.- Ft illetékből az I. és a II.r. alperesek 27.600.- Ft-ot kötelesek megfizetni. Mindkét ingatlan vonatkozásában vizsgálta, hogy az elvégzett beruházások érintették-e a peres felek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni arányát, illetve milyen mértékben. A cím-1 alatti ingatlan tekintetében megállapította, hogy a beruházások szerkezetet érintőek voltak, ezért azok közös tulajdont keletkeztettek. A beszerzett szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadva a beruházás költségét 3.753.980.- Ft-ban állapította meg. Nem találta bizonyítottnak, hogy azt teljes egészében a felperes fizette. Utalt arra, hogy e körben a felperes nyilatkozatai ellentmondásosak voltak. Először a beruházások költségét 7 millió forintban jelölte meg azzal, hogy annak fedezete a III.r. alperessel közös tulajdonukban álló cím-3 alatti ingatlan értékesítéséből befolyt összeg volt, mert családi elszámolás eredményeként a teljes vételár őt illette meg. Azt, hogy az ingatlanból befolyó vételárat egészében a felperes használta fel, tagadta a III.r. alperes, és cáfolta a III.r. alperes házastársa tanúvallomása is. Emellett a felperes előadása ellen szóló bizonyítékként értékelte az ezen ingatlan eladására vonatkozó okiratot, amelyből kitűnően az ingatlan eladási ára 7 millió forint volt ugyan, de a felperest tulajdoni hányada alapján ennek csak ¼ része illette meg. Kiemelte, a felperes nem tudott nyilatkozatot tenni arra, hogy mi volt az a családi elszámolás, amely alapján a teljes vételár hozzá került. Jelentőséget tulajdonított annak, hogy a későbbiekben a felperes korábbi nyilatkozatával ellentétes előadást tett, azt állítva, hogy a ház eladási árának csak egy részét használta fel az építési munkákra, a további költségeket akkori házastársával a közös jövedelmükből fedezték. A felperesi állítást alátámasztó bizonyítékként nem tudta elfogadni a megtakarításaira, illetve -5Pf.II.20.549/2009/
18. szám befektetéseire vonatkozó okiratokat sem, mivel azok csupán azt igazolják, hogy a felperes jelentős vagyonnal rendelkezett, de annak alátámasztására nem voltak alkalmasak, hogy azt a felperes az építkezés finanszírozására ténylegesen fel is használta. Ezzel szemben bizonyítottnak ítélte a II.r. alperes 1 millió forint összegű hozzájárulását a csatolt átutalási megbízásra vonatkozó okirat alapján. Ily módon a felperes és akkori házastársának építkezéshez történő hozzájárulása mértékét 2.753.980.- Ft-ban tartotta elszámolhatónak. Annak megállapítására, hogy a fentiekben írt költségen végzett beruházás az ingatlan forgalmi értékét milyen mértékben növelte, szakértői bizonyítást folytatott le. Szakértő-1 igazságügyi szakértő véleményét azonban a bizonyítékok köréből kirekesztette, mivel szakvéleményét nem a bíróság kirendelésében meghatározott szempontok alapján, hanem a feleknek a helyszíni szemle során tett nyilatkozatai figyelembevételével készítette el és ennek alapján határozta meg az ingatlan forgalmi értékét, illetve a beruházásoknak a forgalmi értékre gyakorolt hatását. Rámutatott arra is, hogy a szakvéleményben rögzített összehasonlító adatok sem igazolták a szakvélemény megállapításait. Erre tekintettel a Pp.
19. §