Kfv.37399/2010/6 – Kúria

Kfv.IV.37.399/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Maklári Iván ügyvéd /1065 Budapest, Podmaniczky u. 19./ által képviselt felperesnek a Pest megyei Kormányhivatal /1052 Budapest, Városház u. 5-7./ - mint a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal jogutódja - alperes ellen működési engedély tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertességének érdekében a dr. Landes Judit /1111 Budapest, Bertalan L. u. 11./ által képviselt beavatkozó beavatkozott - a Pest Megyei Bíróság 1.K.26.796/2008/

1. számú,
2. október 13-án kelt jogerős ítéletével szemben az alperesi beavatkozó által
3. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 1.K.26.796/2008/
4. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokon eljáró Város Önkormányzatának Jegyzője a felperes
5. március 1-jén és április 17-én kelt beadványai alapján a beavatkozó részére, Szabadság út
6. szám alatti cukrászda üzletre, 12.550-2/
7. nyilvántartási számon,
8. október 29-én kiadott működési engedély felfüggesztése iránti eljárásban a felperes kérelmét XIII/630-13/
9. számú,
10. június 14-én kelt határozatával elutasította. Az első fokon eljárt kereskedelmi hatóság határozata benyújtott felperesi fellebbezést az alperesi jogelőd ellen B-42- 3062/
11. számon,
12. február 13-án hozott határozatával elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperesi határozat a felperes - mint a perbeli ingatlan társtulajdonosa - fellebbezésének elbírálása során figyelemmel volt az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/
13. /I. 22./ Kormányrendelet /a továbbiakban: R1./ rendelkezéseire, valamint az időközben, a működési engedély kiadását követően hatályba lépett, az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes, üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, 133/
14. /VI. 13./ Kormányrendelet /a továbbiakban: R2./ rendelkezéseire. A felperes társtulajdonosként mind a működési engedéllyel rendelkező cukrászüzlet, mind az ingatlanon működő, alperesi beavatkozói cukrászüzem működését kifogásolta. Ezzel összefüggésben az alperesi határozat azt állapította meg, hogy az első fokon eljárt hatóság helyesen tette át a cukrászüzem működésének kifogásával összefüggő kérelmet a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz, tekintettel arra, hogy a 274/
15. /XII. 23./ Kormányrendelet
16. § c/ pontja szerint ez a hivatal jár el állategészségügyi hatóságként, az élelmiszerelőállító, elosztó, állati eredetű élelmiszert feldolgozó üzemek és állati eredetű élelmiszer nagykereskedelmét végző létesítmények kapcsán. A korábbi működési engedéllyel összefüggésben az alperes megállapította, hogy annak kiadására a korábban hatályban volt, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
17. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./ rendelkezései szerint került sor, mely törvény
18. §-ában a felügyeleti intézkedés megtételére biztosított egy év már eltelt, ezért az alperesi beavatkozó működési engedélyének kiadásával befejeződött engedélyezési eljárást az alperes már nem tudja felülvizsgálni. A korábbi működési engedély feltételeivel összefüggő tényállás vizsgálata - az alperes szerint - nem jelen eljárás tárgyát képezi. Az alperes utalt még az építménnyel összefüggő építésrendészeti intézkedés iránti felperesi kérelemre, megállapítva, hogy határozata meghozatalakor az azzal összefüggő elsőfokú döntés még nem emelkedett jogerőre. A kérelmét elutasító elsőfokú határozatot helybenhagyó alperesi határozattal szemben a felperes terjesztett elő keresetet, kérve a határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését, és másik elsőfokú hatóság kijelölésével új közigazgatási szerv új határozat meghozatalára kötelezését. Álláspontja szerint az első- és másodfokú határozatok több jogszabályt is megsértettek, így az R
20. § /2/ bekezdését is, mely felsorolja, hogy a működési engedély iránti kérelemben mit kell megjelölni, és ahhoz mit kell mellékelni. E rendelkezés f/ pontja értelmében közös tulajdon esetén a tulajdonostárs, illetve haszonélvezet esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Hangsúlyozta a felperes, hogy sem a cukrászda létesítésénél, sem a cukrászüzem megépítésénél a működési engedély kiadásakor az elsőfokú hatóság a tulajdonosi, illetve haszonélvezői hozzájárulást nem követelte meg, annak ellenére, hogy tisztában voltak azzal, hogy a perbeli ingatlan osztatlan közös tulajdonát képezi a felperesnek, az alperesi beavatkozónak, továbbá a felperes tulajdonrészén haszonélvezeti jog áll fenn. Az eljárt megyei bíróság - a felperes keresetének helyt adva - az alperes határozatát, az elsőfokú határozatra is kiterjedően, hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Döntése meghozatalánál figyelemmel volt arra, hogy mind az R1., mind az R
21. mellékletében, 2120 üzletkör alatt, jelöli meg a cukrászdát azzal, hogy jellemzően saját készítésű cukrászati készítmények, édesipari termékek, hideg ételek helyben fogyasztása is biztosított. Az alapul fekvő jogszabályok figyelembevételével a bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy mind az első-, mind a másodfokú hatóság tévesen jutott arra a következtetésre és jogértelmezésre, hogy a működési engedély kiadására vonatkozóan a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel. Az állategészségügyről szóló
22. évi CLXXVI. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével megállapította, hogy a perbeli cukrászda, illetve cukrászüzem működésével összefüggésben az állategészségügyi hatóságok működési engedély kiadására, működés engedélyezésére az ismertetett, és az alperes által figyelembe vett jogszabályi rendelkezések alapján nem, hanem csak a már engedélyezett üzem nyilvántartásba vételére rendelkeznek hatáskörrel. A megkeresett szakhatóság - a jogerős ítélet indokolása szerint egyértelműen arra utalt, hogy megkeresésre vette nyilvántartásba az egyébként működési engedéllyel rendelkező üzletet. A bíróság megállapította, hogy a működési engedély felülvizsgálatára a működési engedély kiadására hatáskörrel rendelkező jegyzőnek az R
23. és R
24. szabályai szerint hatásköre volt. A jogerős ítélet szerint az alperes tévesen értelmezte a Kormányrendeleteket, a törvény szabályait, de ezen túlmenően a tényállást sem derítette fel kellőképpen, a felperes beadványát átértelmezve nem tette vizsgálat tárgyává, hogy hogyan alakult ki önállóan a cukrászda és a cukrászüzem működési engedélyének kérdése. E tekintetben az alperesi és az elsőfokú határozat megsemmisítése következtében a beadvány folytán az elsőfokú hatóságnak új eljárás során teljes körűen tisztáznia kell a tényállást. A jogerős ítélettel szemben az alperesi beavatkozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és új érdemi döntésben a felperesi kereset elutasítását kérte. A polgári perrendtartásról szóló
25. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
26. §-át jelölte meg a jogszabálysértés alapjaként. Emellett hangsúlyozta, hogy az eljárt megyei bíróság a felperes keresetének helyt adó jogerős ítélete meghozatalakor tévedett. A felülvizsgálati kérelemben ezen túlmenően részletesen ismertette az alperesi beavatkozó az elsőfokú és az alperesi döntést megelőzően tényeket, több mint 12 évre visszamenően a tulajdonostársak között lezajlott vitát, a tulajdonosi vitán túlmenően a működési engedély különböző állapotait, stádiumait, további jogszabályi rendelkezéseket azonban a jogerős ítélettel kapcsolatban nem jelölt meg. Hangsúlyozta emellett, hogy a 2007-ben hatályba lépett R
27. az, amely a tulajdonostárs, illetve a haszonélvező hozzájárulását kifejezetten előírja; ez azonban a korábbi működési engedéllyel az alperesi beavatkozó által megszerzett jogokat már nem érintheti. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte, hangsúlyozva, hogy a Pp.
28. § /2/ bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. Miközben a felperes szerint a beavatkozó felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott arra, hogy az ítélet jogszabálysértő volt, azonban erre vonatkozóan a hosszas indokolásban egy jogforrási helyet sem jelölt meg, amelynek hiányában - álláspontja szerint - a felülvizsgálati kérelmet érdemben nem lehet elbírálni. Ellenkérelmében a felperes utalt arra, hogy - a beavatkozótól eltérően a Polgári Törvénykönyvről szóló
29. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ 139-
30. §-aiban a tulajdonosnak biztosított jogok a társtulajdonost is megilletik az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon. Ezzel összefüggésben a cukrászüzem létesítésétől a cukrászda kialakításáig a felperes jogelődje folyamatosan tiltakozott, a Ptk. szerinti jogaival élni kívánt. Rámutatott, hogy a felperes mint tulajdonostárs hozzájárulásának hiányában sem a cukrászda, sem a cukrászüzem az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetve nincs. Állította, hogy a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban hivatkozott - a beavatkozó által említett - egyezség nem jött létre, tekintettel arra, hogy a megállapított megváltási árat a beavatkozó a felperesnek nem fizette meg; ezen túlmenően lényeges körülményként említette még azt, hogy a vételár-kiegyelítést igazoló okirat hiányában a beavatkozó tulajdonjogát eredménytelenül próbálta bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el.
31. § /1/ A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
32. § /2/ bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp.
33. § /2/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben nem csak meg kell jelölni a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatot, hanem elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben, és milyen okból kívánja. A Pp.
34. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó általános szabályok között elhelyezkedő
35. § /1/ bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Mindezek figyelembevételével a felülvizsgálati kérelemben az azt előterjesztő félnek kell megjelölnie azt a jogszabályi rendelkezést, melyet - megítélése szerint - a jogerős ítélet sért, továbbá elő kell adnia azokat a bizonyítékokat, érveket, amelyek alapján ez a jogszabálysértés alappal állítható. A felülvizsgálati kérelemben az alperesi beavatkozó a jogerős ítéletben elfoglalt jogértelmezéstől eltérő álláspontját hangsúlyozta, megemlítve a Pp.
36. §-ának /1/ bekezdését, melyet a jogerős ítélet sért. E rendelkezés szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának, és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Mivel a Pp.
37. § /1/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a Legfelsőbb Bíróság a tények ismételt megállapítására, a tények alapjául szolgáló bizonyítékok újabb mérlegelésére, azaz a jogerős ítélet felülmérlegelésére nem jogosult. A Pp.
38. § /1/ bekezdésén alapuló - a bizonyítékok és a tényállás-megállapítás mérlegelésének okszerűtlenségét állító felülvizsgálati kérelemben elő kell adni az erre irányuló indokokat. E jogszabályi rendelkezés alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére csak akkor van lehetőség, ha a bizonyítékok mérlegelése a logika szabályaival ellentétes, kirívóan okszerűtlen; azonban ezt is a kérelmet előterjesztő félnek kell bizonyítania. A felülvizsgálati kérelemben ahogy erre a felperes ellenkérelmében is felhívta a figyelmet - azonban ilyen beavatkozói előadásra nem került sor. Mivel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben foglalt tényállás felülmérlegelésére nem jogosult, ezért a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a Pp.
39. § /3/ bekezdése alapján a felülvizsgálni kért határozatot hatályában fenntartotta. A Pp.
40. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
41. § /1/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet sikertelenül előterjesztő alperesi beavatkozót marasztalta a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás költségében. Az illetékekről szóló
42. évi XCIII. törvény /Itv./
43. § /1/ bekezdés d/ pontja szerinti pertárgyérték alapján, az
44. § /1/ bekezdése figyelembe vételével, és a 6/1986./VI.26./ IM rendelet
45. § /2/ bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság kötelezte a pervesztes felperest az Itv.
46. § /1/ bekezdés h/ pontján alapuló tárgyi illetékfeljegyzési jogra tekintettel a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
47. január
48. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Patyi András sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő