Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.160/2007/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Kertész József Tamás ügyvéd (1137 Budapest, Budai Nagy Antal u. 3.) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és I.rendű felperes neve(ugyanottani lakos) II. rendű felpereseknek a dr. Bárándy György ügyvéd (Budapest, Szent István krt. 18.) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a személyesen eljáró II.rendű alperes neve (ugyanottani lakos) II. rendű, III.rendű alperes neve (ugyanottani lakos) III. rendű, valamint a személyesen eljáró IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű, V.rendű alperes neve (címe) V. rendű és V.rendű alperes neve(ugyanottani lakos) VI. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Tolna Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 6.P.20.643/2006/
- számú részítélete ellen a felperesek által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő részítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az I. rendű alperesnek 15 napon belül egyetemleg 12.000 (tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság felhívására - 24.000 (huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperesek keresetükben több kereseti kérelmet terjesztettek elő a tulajdonukat képező sz-i x/y., illetve x/y helyrajzi számú ingatlanokkal szomszédos x/y helyrajzi számú ingatlan tulajdonosai, az I-III. rendű alperesek, a x/y helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa, a IV. rendű alperes és a x/y helyrajzi számú ingatlan tulajdonosai, az VVI. rendű alperesek ellen. Azon tényállításuk alapján, hogy az ingatlanok vízellátását biztosító vízvezeték csapját elzárták, az I-III. rendű alpereseket a csap megnyitására, a vízellátás biztosítására kérték kötelezni. E keresetüket elsődlegesen arra alapították, hogy a vízmegvonással ezek az alperesek megsértették a személyhez fűződő jogukat, nevezetesen az emberi méltóságukat. Követelték e jogsértés megtörténtének megállapítását (Ptk. 84.§-a
(1)bekezdésének a) pontja), a jogsértés abbahagyására történő kötelezésüket (Ptk. 84.§-a
(1)bekezdésének b) pontja), a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről (Ptk. 84.§-a
(1)bekezdésének d) pontja) és személyenként 350.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetését (Ptk. 84.§-a
(1)bekezdésének e) pontja). A vízhasználat biztosítása iránti keresetük másodlagos jogcímeként a birtokvédelem szabályaira hivatkoztak, amelynek alapján az I-III. rendű alpereseket kérték eltiltani a további birtokháborítástól és ennek tűrésére kérték kötelezni a vízmegvonással érintett további ingatlanszomszédokat, a IV-VI. rendű alpereseket. Emellett további, eltérő ténybeli alapból származó, kereseti kérelmeket is előterjesztettek. Az elsőfokú bíróság részítéletet hozott, amellyel a személyhez fűződő jog megsértése tényének megállapítása és a nem vagyoni kártérítés iránti keresetet elutasította és a felpereseket 21.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte az IIII. rendű alperesek javára. E döntése indokaként arra hivatkozott, hogy a vízellátás megvonásával a felperesek vagyoni joga sérült, mert csupán a tulajdonjoguk gyakorlásában korlátozták őket az I-III. rendű alperesek. A felperesek fellebbezésüket arra alapították, hogy az emberi méltóságuk megsértése is megvalósult, a birtokháborítási kereset tárgyában is kellett volna az elsőfokú bíróságnak egyidejűleg dönteni, amelynek elmulasztása miatt a részítélet hatályon kívül helyezését is indokoltnak tartották. Támadták a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést is. Az I-III. rendű alperesek a részítélet helybenhagyását kérték, a IV-VI. rendű alperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A fellebbezés alaptalan. A Pp. 213.§-ának
(2)bekezdése szerint a bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. Vagylagos kereseti kérelem esetén csak látszólagos keresethalmazat áll fenn, ezért nincs a keresetnek önállóan elbírálható része, és ezért ilyen kereset tárgyában részítélet sem hozható (BDT2006.209.). A felperesek a vízellátás biztosítását célzó kereseti kérelmüket elsődlegesen a Ptk. 84.§-a
(1)bekezdésének
- b)és
- d)pontjaira, másodlagosan pedig a birtokvédelem szabályaira alapították. E vagylagos kereseti kérelem egyike tekintetében részítélet nem hozható, de erre az elsőfokú bíróság részítélete - a rendelkező részből kitűnően - nem is terjed ki. A Ptk. 84.§-ának
(1)bekezdésében felsorolt polgári jogi igények mindegyike önálló keresettel érvényesíthető. Nem tekinthető a birtokvédelemmel alternatív keresetnek azonban a Ptk. 84.§-a
(1)bekezdésének
- a)és
- e)pontjára alapított követelés, ezért ezek felől részítélettel lehetett határozni. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan vezetékes vízellátásának jogellenes megvonása a tulajdonos birtokláshoz és használathoz való jogát korlátozza, amellyel szemben a tulajdonjog védelmének (Ptk. 115.§-
- a)és a birtokvédelemnek (Ptk. 188-190.§-
- ok)az eszközei vehetők igénybe. A tulajdonjog sérelme önmagában személyiségi jogi jogvédelmet nem alapoz meg, az ezzel ellenkező álláspont arra az eredményre vezetne, hogy pl. a Ptk. 115.§-ának
(3)bekezdésén alapuló perekben vagy birtokháborítás miatti perekben automatikusan lehetne személyhez fűződő polgári jogi igényeket érvényesíteni (BH1996/358.). A felperesek az emberi méltóságuk sérelmét jelentő alperesi magatartást (többlettényállásként) nem adtak elő, ezért e jog megsértése tényének megállapítása és a nem vagyoni kártérítés iránti keresetet az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el. Alaptalan a perköltség viselésére vonatkozó fellebbezés is, mert az elbírált keresetek tekintetében a felperesek pervesztesek lettek (Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése). A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes részítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alaptalanul fellebbező felperesek másodfokú perköltséget nem igényelhetnek és a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelesek viselni a per tárgyi illetékfeljegyzési jogos voltára tekintettel le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint az I. rendű alperes másodfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíjból álló perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(2)és
(5)bekezdése alapján állapított meg. P é c s ,
- október
- Dr. Veszeley József s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Szentpéteriné Dr. Bán Erzsébet s.k. bíró