SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.532/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla (pártfogó ügyvéd neve, címe) által képviselt (felperes neve, címe) szám alatti lakos felperesnek - (I.r. alperes neve, címe) alatti lakos I.r. és (II.r. alperes neve, idézési címe) idézési című II.r. alperesek ellen kölcsön visszafizetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 2.P.21.079/2010/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 546.000,(ötszáznegyvenhatezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket és a felperes képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes
- március 8-a és
- december 21-e közötti időszakban több alkalommal nyújtott kölcsönt az I.r. alperes részére évi 30-40 % ügyleti kamat megfizetése mellett. A visszafizetés határidejét többször módosították, az
- október
- napján kelt „tőkebefektetési nyilatkozat" elnevezésű okirat szerint az I.r. alperes az összesen 17.000.000,- Ft összegű tartozását
- december
- napjáig volt köteles megfizetni. Az I.r. alperes fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes a Szegedi Városi Bíróságon
- március
- napján Pk.51.246/
- szám alatt fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesekkel, mint egyetemleges kötelezettekkel szemben 6.000.000,- Ft és járulékai megfizetése iránt. A II.r. alperes az I.r. alperes elvált házastársa. Az -2- ellentmondás folytán perré alakult P.21.607/
- számú eljárásban az
- október
- napján tartott tárgyaláson keresetét felemelte 17.000.000,- Ft és járulékaira, ezért az ügy áttétel folytán a Csongrád Megyei Bíróságon folytatódott P.21.646/
- szám alatt. Ezen eljárásban a felperes keresetét
- november 17-én 6.000.000,- Ft-ra és járulékaira leszállította. A Csongrád Megyei Bíróság
- számú ítéletével kötelezte az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.000.000,- Ft-ot, továbbá annak
- április
- napjától járó évi 28 % kamatát, valamint 255.000,- Ft perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A határozat az
- március 8-a és
- október 9-e közötti ügyletekkel kapcsolatos elszámolást tartalmazza, figyelembe véve az időközi teljesítéseket. A bíróság a II.r. alperessel szembeni keresetet megalapozatlannak találta, rámutatva arra, hogy az alperesek házassági életközössége
- június
- napján megszakadt, a kölcsönszerződések az életközösség megszakadását és a közös vagyon megosztását követően keletkeztek, ezért a II.r. alperes felelőssége azok visszafizetéséért a Csjt.
- §
(2)bekezdése alapján nem áll fenn. Utalt arra, a felperes nem bizonyította azon állítását, miszerint az életközösség a házasság felbontása ellenére sem szakadt meg, a peradatok szerint a II.r. alperes a felperes és az I.r. alperes közötti tárgyalásokon nem vett részt, a kölcsönösszegek átvételekor nem volt jelent. Bizonyítást nyert továbbá, hogy a kölcsönökről készült okiratokon szereplő aláírás nem tőle származik. Az ítélet ellen benyújtott felperesi fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság Pf.VI.21.300/1998/
- számú végzésével annak hiányos tartalma miatt hivatalból elutasította. A felperes a jogerős ítélet alapján végrehajtási eljárást nem kezdeményezett. Az I.r. alperes ellen indult büntetőeljárásban a Szegedi Városi Bíróság 11.B.22/2005/
- számú ítéletében az I.r. alperes bűnösségét állapította meg 9 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás büntettében. A jelen pert érintően megállapított tényállás szerint az I.r. alperes a felperestől
- március 8-a és
- június 19-e közötti időben 16.400.000,- Ft kölcsönt vett fel, amelynek visszafizetésére felvételének időpontjában sem volt lehetősége. A büntetőbíróság megállapította, hogy az I.r. alperes mindössze kb. 7.300.000,- Ft-ot fizetett vissza a felvett kölcsönből a felperesnek. Az ítélet
- február
- napján jogerőre emelkedett. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 20 millió forint tőke megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, hogy az I.r. alperes részére többször nyújtott kölcsönt, aki azt nem fizette vissza. Állította, hogy a kölcsönösszeg átvételéről a II.r. alperesnek is tudomása volt, mert annak ellenére, hogy az alperesek házasságát a bíróság felbontotta, ténylegesen együtt -3- Pf.II.20.532/2010/
- szám éltek, közös gazdasági tevékenységet folytattak. Állítása szerint a kölcsönadott pénzből az I.r. alperes semmit nem fizetett vissza. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Elsődlegesen elévülési kifogást terjesztettek elő, másodlagosan arra hivatkoztak, hogy a követelés ítélt dolog, mert a Csongrád Megyei Bíróság tényállásban írt jogerős ítéletével a felperes követelését jogerősen elbírálta. Utaltak arra is, hogy a jogerős büntetőbírósági ítélet alátámasztja azt, hogy a felperes részére az I.r. alperes az ügyleti kamatot, illetve a tőkeösszeg egy részét visszafizette. Ezt meghaladóan a II.r. alperes azzal védekezett, hogy a kölcsönszerződések létrejöttéről nem volt tudomása, azok megkötésekor az I.r. alperessel a házassági életközösségük már nem állt fenn. Az elsőfokú bíróság a pert 6.000.000,- Ft és járulékai erejéig előterjesztett kereset vonatkozásában megszüntette azzal, hogy e felperesi követelést a Csongrád Megyei Bíróság P.21.646/1997/
- számú jogerős ítéletével elbírálta. Az ezt meghaladó keresetet ítéletével elutasította. Megalapozottnak találta az alperesek elévülési kifogását. Megállapította, hogy az I.r. alperes a tartozást
- december
- napjáig vállalta megfizetni, ezért a követelés
- január
- napján esedékessé vált, ez az időpont az elévülési idő számításának a kezdő napja, ehhez képest a felperes keresetét
- március
- napján az 5 éves elévülési időn túl érvényesítette. Megjegyezte, a jogerős büntetőítélet alapján 7.300.000,- Ft a felperes részére megtérült a kölcsönadott összegből, ezért a felperes az elévülés hiányában sem érvényesíthetné az
- október
- napján kelt okiratban rögzített 17.000.000,- Ft erejéig igényét. Hangsúlyozta továbbá, a polgári perben hozott jogerős ítélet megállapította, hogy a II.r. alperes a Csjt. vonatkozó rendelkezései alapján nem tartozik helytállni az I.r. alperesnek nyújtott kölcsönökért, ezért a II.r. alperessel szemben a kereset erre tekintettel is megalapozatlannak bizonyulna. A felperes módosított fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a másodfokú bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 15 napon belül 9.100.000,- Ft tőke és annak
- február
- napjától járó törvényes mértékű kamata megfizetésére. Hivatkozott arra, hogy az I.r. alperes ellen indult büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesített, a büntetőbíróság azonban polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, ez az ítélet pedig
- február
- napján emelkedett jogerőre. Perbeli követelése a büntetőbíróság jogerős ítéletén alapul, s bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányul, ezért az elévülés nem következett be. A büntetőítélet számítását elfogadva keresetét leszállította, utalva arra, hogy az időmúlásra tekintettel nem áll módjában a jogerős ítélet elszámolását vitatni. Állította, hogy a kölcsön egy részét közvetlenül a II.r. alperesnek adta át, ezért a fizetési kötelezettség őt is terheli. -4- Az I. és a II.r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés nem alapos. A felperes és az I.r. alperes között nem vitásan több kölcsönszerződés jött létre, amelyből eredő fizetési kötelezettségének az I.r. alperes csak részben tett eleget. Mindebből következően a felperes ténybelileg és jogilag konkretizált keresete kötelmi igény. Tény, hogy utóbb a bíróság megállapította, hogy az I.r. alperes szerződéskötés kapcsán tanúsított magatartása egyben bűncselekményt is megvalósít. A büntetőeljárásban hozott ítélet azonban a polgári bíróságot csak annyiban köti, hogy nem vitathatja a büntetőeljárásban a vádlott terhére rótt bűncselekményt, s az ezt megalapozó tényeket (Pp.
- §
(2)bekezdés). A felperes kereseti követelése jogcímét illetően ez a kötöttség azonban nem érvényesül. A felperes érvényesíteni kívánt igénye a fentiekből következően nem minősíthető bűncselekményből eredő kárigénynek, hanem az a kölcsönszerződésből, mint kötelmi jogviszonyból eredő követelés. Lényeges, hogy a felperesi igényérvényesítést sem alanyi, sem tárgyi vonatkozásban a büntetőeljárás eredménye nem befolyásolta, ezért a felperesnek nem kellett keresetének előterjesztésével bevárnia a büntetőeljárás befejezését. A kifejtettekre tekintettel a felperes igényét az általános öt éves elévülési határidő alatt érvényesíthette volna (Ptk. 324. §
(1)bekezdés). Az elévülési határidő kezdete a követelés esedékessé válása (Ptk. 326. §
(1)bekezdés), az az időpont, amikor megnyílik a jogosult számára a bíróság előtti igényérvényesítés lehetősége. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ez az időpont
- január
- napja. Az elévülést megszakította a felperes Szegedi Városi Bíróság előtti igényérvényesítése, a fizetési meghagyás iránti kérelmének
- március
- napján történő benyújtása (Ptk.
- §
(1)bekezdés). Ezt követően az elévülés a 6 millió forint és járulékait meghaladó követelés vonatkozásában
- november
- napján újból megkezdődött a kereset a fentiek szerinti leszállítása folytán, így a felperes ezzel kapcsolatos igényét a bíróság előtt ettől az időponttól számított 5 év alatt érvényesíthette volna. A felperes az elévülés nyugvását vagy megszakadását eredményező körülményre nem hivatkozott, s a peradatok alapján sem állapítható meg ilyen körülmény. Megjegyzi az ítélőtábla, az elévülés megszakadását a követelés bírósági úton való érvényesítése szakítja meg, ezért a nyomozóhatóság előtt tett feljelentésének ilyen joghatása nincs, a büntetőeljárásban pedig csak a
- VI.
- napján tartott tárgyaláson terjesztette elő polgári jogi igényét az elévülési határidő elteltét követően. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a felperes követelésének elévülését. Az elévülés joghatása, hogy a követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet (Ptk.
- §
(1)bekezdése). -5- Pf.II.20.532/2010/
- szám Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alpereseknek a másodfokú eljárásban költségük nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt illetéket és a képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díját - melynek összegéről a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata dönt - a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 14. §-a alapján a 13. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel az állam viseli. S z e g e d ,
- november
- Dr.Szeghő Katalin sk. Zanóczné dr.Ocskó Erzsébet sk. Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró