SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.394/2009/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Lippai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Lippai Pál ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Révész Ilona ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen indított domain név használata iránti perében a Csongrád Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 7.G.40.142/2009/
- számú ítéletével szemben a felperes
- számú fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000,- (Harmincezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A T... Rt-vel domain név átruházására kötött szerződés alapján
- november 1-től használja a felperes a „sz.....hu" domain nevet. Ezen az oldalon Sz...Sz... címmel honlapot üzemeltet. A portálon lehetőséget biztosított az alperesnek p...h...sz.....hu aldomain használatára. A peres felek
- évben tárgyalásokat folytattak a domain név használati jogának átruházásáról. Az alperes a 2008 július 17-én kelt levelével tájékoztatta a felperest, hogy 10.000.000,- Ft + ÁFA ellenében a 100 %-os tulajdonában álló R... Zrt. vásárolja majd meg a használati jogot. Utóbb a Zrt. - a vevő - a szerződéskötéstől elzárkózott. Az alperes
- november 25-én a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Domainregisztrációs Szabályzata (DRSZ) alapján regisztrációs döntnöki eljárást kezdeményezett. Kérelmének a döntnök helyt adott, a
- április 26-án kelt határozatával a sz.....hu domain nevet a felperestől visszavonta és azt az alperesre átruházta. Kifejtette, hogy a domain nevek feletti rendelkezés névhasználati jogosítvány. A
- február 1-től hatályos DRSZ értelmében a .hu -2- közdomain alá történő delegálás esetén a magyarországi települések neveit csak a helyi önkormányzat választhatta, a felperest ez a jog nem illette meg. A név használata jogellenes azért is, mert ahhoz a 25/
- (VII.27.) Kgy. rendelet értelmében szükséges az önkormányzat engedélye, ezzel azonban a felperes nem rendelkezik. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, megilleti a sz.....hu domain név további használati joga. Arra hivatkozott, hogy a regisztrációs döntnöki határozat nem felel meg a DRSZ előírásainak. A
- pont szerint ugyanis a védett név visszavonására csak akkor van lehetőség, ha a domain nevet anélkül igényelte a kérelmezett, hogy ahhoz jogos érdeke fűződne. Jelen esetben ez a feltétel nem teljesült, a felperes ugyanis a domain nevet jóhiszeműen szerezte meg és használja már 8 éve. Alperes arra figyelemmel kérte a kereset elutasítását, hogy a hivatkozott önkormányzati rendelet szerint a város nevének használata engedélyhez kötött, amivel a felperes a regisztrációkor és később sem rendelkezett. Utalt arra, hogy a hatályos DRSZ előírása szerint a választott domain névről akkor is le kell mondania a használónak, ha utóbb kiderül, hogy gondos eljárása ellenére a már delegált domain név használata más jogát sérti. Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Döntése során abból indult ki, hogy a domain név használatának jogszerűségét a névhasználatra vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni. Figyelembe kell venni ugyanakkor a DRSZ-nek a domain név használatára vonatkozó önszabályozó és kötelező jellegű rendelkezéseit is. A felperesi regisztrációt követően hatályba lépett DRSZ
- pont 4/a pontja értelmében magyarországi település nevét csak helyi önkormányzat választhatta, ezért a felperesnek az általa is elfogadott általános szerződési feltételre figyelemmel a domain név használatáról le kellett volna mondania. Megállapította a bíróság, hogy a felperes a sz.....hu domain név használatára a
- december 13-án hatályba lépett DRSZ 2.
- 4/a) pontja alapján sem jogosult, mindezek folytán a keresete alaptalannak bizonyult. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben keresetének helyt adó döntés hozatala érdekében a felperes élt fellebbezéssel. Hangsúlyozta, rosszhiszemű az alperes azon eljárása, amely szerint a visszterhes megállapodással szemben ingyenesen kíván hozzájutni egy vagyoni értékű joghoz. Hiányosnak tartotta az ítélet indokolását, miután a bíróság a döntnöki eljárás szabályszegéseivel kapcsolatban felhozott érvekkel nem foglalkozott. Az elsőfokú eljárás során már kifejtetteken túl arra hivatkozott, hogy a névhasználat az alperes tudtával, jóváhagyásával és támogatásával valósult meg. Utóbbi körülmény igazolása érdekében csatolta a polgármester
- január 20-i támogató felhívását. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyes indokai szerint történő helybenhagyását kérte. Az iratokhoz csatolta azokat a leveleket, amelyekben a korábbi években már többször is jelezte, hogy a domain nevet saját maga kívánja használni a felperesi lemondás után. A fellebbezés alaptalan. -3Gf.I.30.394/2009/3.szám A domain nevek használata, kezelése miatt keletkezett jogvitákban abból kell kiindulni, hogy bármely névként használt megjelölés jogosulatlan használata a névviselési jog sérelmét jelenti. Miután a domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mert annak nevét és elérhetőségét (címét) egyaránt meghatározza, a domain név használata a Ptk.
- §
(4)bekezdés alkalmazása körében is névhasználatnak minősül. Ezáltal a névviselési jog sérelmét jelenti más nevének az interneten domain névként való jogtalan használata is (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.22.918/2001/7., Pfv.IV.26.598/2001/3., valamint Pfv.IV.20.838/
- sz. határozat). A domain név felhasználása nem olyan használati jog, amely vagyoni értékű jogosultságként a használó személy „tulajdonába", vagyonába tartozik, hanem egyfajta névhasználat, a személyhez fűződő jogosultságok körébe tartozik, és amely jogot mindenki köteles tiszteletben tartani (Ptk.
- §). A Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján mindenkinek joga van a névviseléshez. A
(4)bekezdés értelmében a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogosulatlanul más nevét használja. Az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes jogtalanul használta Sz....város nevét, mivel erre kizárólag az önkormányzat vagy az általa adott engedély alapján valamely intézmény jogosult. A felperes a perben állította, hogy a név használata részéről alperesi engedély, jóváhagyás alapján történt. Erre figyelemmel a perben azt kellett vizsgálni, hogy a felperes névhasználata valóban jogszerű volt-e. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bír, hogy Sz....városnevének használatáról jogszabály rendelkezik. Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. §
(3)bekezdése alapján kapott felhatalmazás szerint az alperes a 25/1998. (VII.27.) Kgy. rendeletében (1. §
(1)bekezdés) e kérdést akként szabályozta, hogy - a
(2)bekezdésben felsorolt kivételekkel - Sz....város nevét bármely jogalany csak előzetes engedély alapján használhatja. A város nevének ingyenes vagy ellenérték fejében történő használatára a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság külön határozatban adhat engedélyt (9. §
(1)bekezdés, 14. §
(1)bekezdés). Tény, hogy a felperes a domain név delegálásakor a megjelölt bizottsági engedéllyel nem rendelkezett és ilyen engedélyt azóta sem kapott. Az alperes a Kgy. rendelet, valamint a DRSZ vonatkozó előírásaira hivatkozva jelezte a felperesnek és a szolgáltatónak is, hogy „saját maga kívánja a sz.....hu domaint regisztrálni". Felszólította a felperest, mondjon le a domain használatról, ennek elmaradása után panasszal is élt (másodfokon csatolt 3/A/1-3/A/
- alatti iratok), majd később regisztrációs döntnöki eljárást is kezdeményezett. Ilyen peradatok mellett megállapítható, a felperes nem bizonyította, hogy a jogszabályban, önkormányzati rendeletben kötelezően előírt engedéllyel rendelkezik Sz....város nevének használatára. Ennélfogva a Ptk. névhasználati jogra vonatkozó szabályai alapján a felperes Sz....város nevét domain névként jogosulatlanul használja, az a törvény rendelkezései folytán jogellenes. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy az alperes a névhasználati jogának sérelme miatt jogait az alternatív fórumok előtt huzamosabb ideig nem érvényesítette. A domain nevek delegálása, regisztrálása, fenntartása és visszavonása, illetve a használat során követendő magatartási szabályok kérdéseit nem jogszabály, hanem az önrendelkezési elv alapján alkotott Domainregisztrációs Szabályzat tartalmazza, -4amely többszereplős szerződésrendszer részeként került kiadásra, és rendelkezéseit - a feleket kölcsönösen kötelező általános szerződési feltételként - a szerződéses viszonyban állóknak alkalmazni kell (BDT 2009/12/
- sz. jogeset, Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.431/2008/
- sz. határozat). A perben irányadó DRSZ kikötéseit - mint általános szerződési feltételeket - a felek nem támadták, az érvényes szerződési kikötések a felek közti jogvitában - bármely más érvényes szerződéshez hasonlóan - az ítéleti rendelkezés jogi alapját képezhették. Megállapítható, hogy a felperes a szerződés kifejezett rendelkezése folytán sem volt jogosult a domain név használatára. A felperes delegálásakor, majd a későbbiekben irányadó DRSZ ugyanis egyértelműen akként rendelkezik, hogy a magyarországi települések neveit csak a helyi önkormányzat választhatja, használhatja (
- pont 4/a, illetve 2.
- pont 4/a), következésképpen a felperes névhasználata a szerződés rendelkezései szerint is jogosulatlan. A felperes keresetében kétségbe vonta a regisztrációs döntnöki eljárás és a meghozott határozat jogszerűségét, keresetével a domain visszavonását kimondó döntést kívánta „felülvizsgáltatni". A már delegált domainek esetében a jogsérelem - alternatív módon regisztrációs döntnöki eljárás keretében is orvoslást kaphat. A perben azonban a bíróság nem az alternatív vitarendező fórum határozatát bírálja felül, ezért nem foglalhat állást sem az eljárás rendjének betartását, sem a döntés helyességét illetően (BDT 2009/12/
- sz. jogeset, Gazdaság és Jog
- évi
- szám, 22-
- oldal). A bírói út igénybevétele során a bíróság a jogvitát az irányadó jogszabályi rendelkezések (Ptk.) és az érvényes szerződési kikötések alapján dönti el. Ahhoz, hogy a felperes a névhasználatra jogot nyerjen, eljárásjogi szempontból marasztalásra irányuló kereset előterjesztése lett volna szükséges. A felperes kérhette volna az alperest annak tűrésére kötelezni, hogy a sz.....hu domain nevet használja esetleg további, a nyilvántartást vezető személyek perben állása mellett -, ilyen keresettel azonban nem élt. A felperes megállapításra irányuló keresetet terjesztett elő, amelynek törvényi feltételeit azonban nem igazolta. A Pp.
- §-a alapján megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A megállapítási kereset indításának két együttes (konjunktív) feltétele van. Nem volt akadálya annak, hogy a felperes tűrésre irányuló marasztalás iránti keresettel éljen, ezért a megállapítási per indításának törvényi feltétele hiányában a kereset eljárásjogi okok miatt is alaptalannak bizonyult. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - az indokolást kiegészítve - a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A felperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes másodfokú eljárási költségét, az ügyvédi munkadíj -5Gf.I.30.394/2009/3.szám összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. Szeged,
- január hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Mányoki Zsolt sk. előadó bíró Dr. Hámori Attila sk. táblabíró