Gf.30417/2009/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.417/2009/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Szűcs Ernő Péter ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe). alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Homoki Péter ügyvéd (által képviselt (alperes neve, címe) alatti lakos alperes ellen szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság

1. július hó
2. napján kelt 3.G.40.089/2008/
3. számú ítéletével szemben az alperes részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 700.000,(Hétszázezer) Ft másodfokú perköltséget, és az államnak - külön felhívásra - 900.000,(Kilencszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A peres felek
5. október 30-án és
6. március 13-án szállítási szerződéseket kötöttek, amely alapján a felperes takarmányt szállított az alperes részére. A szerződés
7. pontjában rögzítették a termékek minőségi kifogása esetén követendő eljárási rendet. Eszerint a külsőleg észlelhető hiányosságok közlése az átadás-átvétel helyén, azzal egy időben történhetett, melyről a szállítót a lehető legrövidebb időn belül (24 óra) értesíteni kellett, illetve a kifogásról a szállító jelenlétében jegyzőkönyvet kellett felvenni. Külsőleg nem észlelhető hibák esetén a megrendelő köteles volt 24 órán belül írásban értesítést kiadni, hogy a szállítónak lehetősége legyen a megrendelővel együtt a kifogásolt termékeket, a megbetegedés vagy elhullás körülményeit, takarmányozási és tartástechnológiai adottságokat, a takarmánykeverés, valamint a gyártáshoz szükséges egyéb alapanyagok tárolási és minőségi körülményeit megvizsgálni. Kifogás esetén a szállító kötelezettséget vállalt arra, hogy a legrövidebb időn belül a minőség megvizsgálása céljából a helyszínre -2- kiszáll, a felek a helyszíni vizsgálat során a kifogásolt termék még meglevő és azonosítható részeiből közösen három mintát vesznek, majd egy minta a megrendelőnél, egy a szállítónál marad, egy mintát pedig a szállító akkreditált laboratóriuma vizsgál meg. A feleknek a vizsgálat eredményét közösen kellett kiértékeljék, s egyet nem értés esetén a megrendelő birtokában lévő mintát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerés Takarmánybiztonsági Igazgatósága Központi Takarmányvizsgáló Laboratóriumába küldték volna, melynek eredményét magukra nézve kötelezőnek ismerték volna el. Rögzítették, hogy a kifogásolt takarmány még fel nem használt részét a szállító hozzájárulása nélkül tilos feletetni, ennek következményeit a megrendelő nem háríthatja át és minőségi kifogással kizárólag a minőség megőrzési időn belül élhet. A felperes a szerződés szerint a takarmányokat kiszállította, azt leszámlázta és a számlákat az alperesnek megküldte. Az alperes a takarmányt csaknem teljes egészében feletette az állatállománnyal, ennek kapcsán minőségi és mennyiségi kifogást nem közölt. A takarmányok ellenértékét nem fizette meg, de
8. szeptember 4-én tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Ebben elismerte, hogy a felperessel kötött szerződésből adódóan 44.715.759,- Ft tartozása áll fenn, és vállalta a teljes összeg megfizetését. A tartozás egy részét engedményezés útján teljesítette, további fizetésre azonban nem került sor. A felperes keresetében 41.410.201,- Ft és ezen összegből 15.630.622,- Ft-nak
9. április
10. napjától, míg 25.779.579,- Ft-nak
11. szeptember
12. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a tápokkal kapcsolatos meghatározott mértékű súlygyarapodás biztosítása nem volt a szerződés tárgya, hibás teljesítés nem történt, az alperes minőségi kifogással csak a szerződésben meghatározott minőség megőrzési időn belül élhetett volna, azonban a hibás teljesítés esetén előírt eljárási rendet nem tartotta meg. A minőségmegőrzési időtartam lejárt, utóbb a takarmány szállításkori minősége semmilyen módon nem állapítható meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes hibásan teljesített, mivel a leszállított takarmány nem felelt meg a szerződésben foglalt követelményeknek: sem az elvárt fajlagos takarmány felhasználást, sem az elvárt súlygyarapodást nem biztosította. A minőségi hiányosságok következtében a vágóhídnak leszállított pulykaállomány súlybeli gyarapodása és darabszáma jelentősen elmaradt az elvárt mértéktől. A számlatartozás tényét nem vitatta. Előadta, hogy a felperes által leszállított takarmánnyal két turnus pulykát etetett, minőségi kifogás azonban kizárólag a második turnus kapcsán kiszállított ún. ANS takarmányhoz kapcsolódott. E tekintetben szavatossági igényt, árleszállítást kért azzal, hogy a hiba rejtett jellege miatt az átvétel során a minőségi kifogás érvényesítésére nem volt lehetőség. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 41.410.201,- Ft-ot, valamint ezen összegből 15.630.622,- Ft-nak
13. április
14. napjától, míg 25.779.579,- Ft-nak
15. szeptember
16. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát. Indokolásában megállapította, nem volt vitatott a felek között, hogy szállítási szerződést kötöttek, amellyel összefüggésben az alperesnek vételár fizetési kötelezettsége keletkezett. Ezzel kapcsolatban
17. szeptember 4-én 44.715.759,- Ft-ról tartozáselismerő nyilatkozatot tett, mely összegből 3.300.000,- Ft a G... Kft. átutalása folytán megtérült. Az alperest -3Gf.I.30.417/2009/3.szám terhelte annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn a felperessel szemben, illetve, hogy a felperes hibásan teljesített, mivel a kiszállított takarmány nem felelt meg a szerződésben foglalt követelményeknek. Az első turnus felneveléséhez felhasznált takarmány minőségét az alperes nem vitatta, ezért ennek megfizetésére abban az esetben is köteles, ha a második turnus vonatkozásában bizonyítja a felperesi hibás teljesítést. A kívánt súlygyarapodás elmaradása azonban nem a takarmányra, hanem más tényezőre is visszavezethető. Az alperes maga nyilatkozott arról, hogy a kihelyezett állatállomány már a telepítéskor beteg volt, sok volt az utihulla, az elhullás. Nyomatékkal értékelte azt a tényt, hogy az alperes a minőségi hiba érvényesítésével kapcsolatos, szerződésben meghatározott eljárási rendet nem tartotta meg. Ha a takarmányban lévő hiba külsőleg nem volt észlelhető, az állatok betegségének jelentkezésekor nem lett volna akadálya a felperes értesítésének, illetve a körülmények kivizsgálásának. Az elsőfokú bíróság nem zárta el az alperest a szakértői bizonyítás lehetőségétől, azonban az alperes felhívás ellenére a szakértői díj előlegezésének nem tett eleget. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú eljárásban szakértő kirendelését kérte annak megállapítására, hogy a szállítási szerződésben foglaltakat a felperes hibásan teljesítette, mivel a táp a szakmában szokásos súlygyarapodást nem biztosította, emiatt a vágóhídnak leszállított pulykaállomány súlybeli gyarapodása és az elhullások miatt a darabszám jelentősen elmaradt a hasonló takarmány feletetésekor elvárt mértéktől. A szakértői díjat nem tudta megelőlegezni, de úgy ítélte meg, hogy a pulykákat beszállító G... Kft-vel és a T... Kft-vel folytatott perben feltárt körülményekre tekintettel a felperes hibás teljesítése e nélkül is bizonyított, erre figyelemmel szavatossági igénye megalapozottságához további bizonyításra nincs szükség. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetésre jutott, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletét a Pp.
18. §