← Magyarország

Mfv.10582/2007/5 – Kúria

Mfv.II.10.582/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sáhy Erzsébet ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felperesnek dr. Szűcs Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen

  1. havi illetmény megfizetése iránt a Debreceni Munkaügyi Bíróságon 4.M.488/
  2. szám alatt megindított és másodfokon a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Mf.21.677/2006/
  3. számú ítéletével befejezett ügyében a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 2.Mf.21.677/2006/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül felpereseknek egyenként 6000 (hatezer) forint eljárási költséget. Bíróság fizessen meg a felülvizsgálati A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes az I. rendű felperes közalkalmazotti jogviszonyát
  5. február 28-án kelt felmentéssel
  6. október 31-ével, míg a II. rendű felperes közalkalmazotti jogviszonyát
  7. április 4-én kelt felmentéssel
  8. december 19-ével megszüntette. A felperesek keresetükben
  9. évre
  10. havi illetményük megfizetését kérték, a I. rendű felperes 168.300 forint, a II. rendű felperes pedig 162.000 forint összegben. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Debreceni Munkaügyi Bíróság 4.M.488/2005/
  11. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperesek az egyhavi külön juttatást
  12. évre
  13. januárban megkapták az alperestől a Kjt.
  14. §-ának
  15. február 1-jén hatályba lépett módosításának megfelelően. Az elsőfokú bíróság az alkalmazandó jogszabály változásait ismertetve rámutatott, hogy a
  16. évi CXVIII. törvény
  17. §

(1)bekezdése
  1. évre is alkalmazni rendelte a Kjt.
  2. január 1-jétől hatályos
  3. §-át, kivéve annak
(1)bekezdése 2. mondatát és a
(6)bekezdését, így kizárta ezzel a közalkalmazotti jogviszony évközi megszűnésekor az egyhavi külön juttatás időarányos kifizetésének lehetőségét. Ezért az elsőfokú bíróság arra közvetkeztetett, hogy a
  1. év vonatkozásában 2006-ban egyhavi külön juttatásra csak azok voltak jogosultak, akik 2005-ben 12 hónapon keresztül jogviszonyban álltak. A felperesek fellebbezése folytán eljárt Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Mf.21.677/2006/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg
  3. havi illetmény címén az I. rendű felperesnek 162.000 forintot, míg a II. rendű felperesnek 157.000 forintot, továbbá fejenként 14.400 forint együttes első- és másodfokú eljárási költséget. A másodfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság 1/2006/PJE. számú jogegységi határozatában foglaltakra utalva azt állapította meg, hogy az alperes a felperesek részére
  4. évre vonatkozóan külön juttatást nem fizetett, a
  5. januárban megfizetett
  6. havi illetmény a
  7. évre járó külön juttatás volt. Álláspontja szerint, mivel a felperesek közalkalmazotti jogviszonya
  8. évben szűnt meg, esetükben a Kjt. 2005-ben hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, melyek a külön juttatásra való jogosultsághoz semmilyen egyéb feltételt nem írtak elő, így arra minden közalkalmazott jogosult volt. A jogalkotásról szóló
  9. évi CXI. törvény
  10. §
(2)bekezdésében foglaltakra utalva kifejtette, hogy a felperesek alanyi jogosultságát nem érintheti a később -
  1. január 1-jétől - hatályba lépett olyan szabályozás, amely a már megszerzett jogokat korlátozta. A jogerős ítélet ellen a Kjt.
  2. §-ának jogsértő alkalmazását panaszolva az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetét elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesek
  3. januárjában, illetve
  4. januárjában megkapták a
  5. havi illetményüket, illetve az ún. egyhavi illetménynek megfelelő külön juttatást. A felperesek egyhavi külön juttatásra a jogviszonyuk megszűnése időpontjában hatályos szabályok szerint csak
  6. januárban szereztek volna jogosultságot, de ekkor az egyhavi külön juttatásra vonatkozó szabályok már nem voltak hatályban, míg a
  7. havi illetményre vonatkozó,
  8. január 1- jétől hatályos rendelkezések szerint a felpereseket nem illette meg a
  9. havi illetmény. A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet hatályában való fenntartását kérték. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp.
  10. §
(1)bekezdés). A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül alkalmazta a Kjt.
  1. §ában foglaltakat, helyesen foglalt állást a felperesek igényének esedékessége és az akkor hatályos, irányadó rendelkezéseket illetően is. Helytálló az a megállapítása is, hogy a
  2. januári kifizetés
  3. évre vonatkozott. A Kjt. 37/A. §
(1)bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait. Ez a különös szabály megelőzi a
  1. havi illetmény esedékességére vonatkozó általános rendelkezést. Ebből következően a felperesek igénye az utolsó munkában töltött napjukon vált esedékessé. Így helyes a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a Kjt.
  2. §-ának
  3. évben hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Eszerint a közalkalmazott minden naptári évben külön juttatásként egyhavi illetményre volt jogosult, a törvény egyéb jogosultsági feltételt pedig nem állapított meg (a 32/2005.(IX.15.) AB határozat folytán
  4. január 1-jei visszaható hatállyal módosult Kjt.
  5. §). A jogerős ítélet a
  6. január 1-jén hatályba lépett új rendelkezéseket is helyesen értelmezte, amikor kimondta, hogy azok a
  7. december 31-ig hatályban volt szabályok szerinti jogosultságot nem érinthették. Értelmezése megfelel a 40/B/2006.AB határozatban foglaltaknak. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp.
  8. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint felülvizsgálati költség megfizetésére köteles, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Fekete Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.