Kfv.37435/2010/4 – Kúria

Kfv.III.37.435/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Varga D. Tamás ügyvéd által képviselt N. és Társa Kft. felperesnek a Nemzeti Közlekedési hatóság Központi Hivatala alperes ellen közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

1. január
2. napján kelt 12.K.27.279/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 12.K.27.279/2009/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/
6. február
7. napján közúti ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes tulajdonát képező járműszerelvénnyel a felperes, mint üzembentartó 15 alkalommal túlterhelten közlekedett, melyhez a közút kezelőjének a jármű szabályszerű közlekedtetéséhez szükséges hozzájárulásával nem rendelkezett. Mindezért az elsőfokú hatóság DD/KJ/A/NS/935-1/
8. számú határozatával 1.967.000.- Ft pótdíj és 4.500.000.- Ft közigazgatási bírság fizetésére kötelezte felperest. Az alperes KH/MD/A/NS/876/1/
9. számú határozatával az elsőfokú határozatot érdemben helybenhagyta a fizetési kötelezettség teljesítési határidejének pontosításával. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság az alperes határozatát közigazgatási bírságfizetési kötelezettséget megállapító részében hatályon kívül helyezte, és e körben az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet leszögezte, hogy a felperes nem vitatta a terhére megállapított mulasztást, azt, hogy a határozatban jelölt módon a meghatározott össztömeget meghaladó terheléssel vett részt a közúti forgalomban 15 alkalommal. A felperes nem vitatta, hogy a közútkezelői és hatósági eljárás, valamint díjfizetés feltételéről szóló 4/1999./II.12./ KHVM rendelet /a továbbiakban: R./
10. § /1/ bekezdése alapján pótdíjfizetésre volt ezért köteles, illetve a /3/ bekezdés alapján a pótdíj mértéke is helyesen került felszámításra. A perben az eldöntendő kérdés az volt, hogy felperes tartozik-e valamennyi menetokmány szerinti, egyébként nem vitatott össztömegű túllépés miatti bírság megfizetésére, vagy csak az ellenőrzés napján fennálló meghatározott össztömeg túllépés miatt tartozik bírságot fizetni. Az ítélet szerint a közúti közlekedésről szóló
11. évi I. törvény /a továbbiakban: Kkt./
12. § /4/ bekezdésében foglaltak szerint az /1/ bekezdés rendelkezésének megsértőjével szemben 50.000.- Ft-tól 800.000.- Ft-ig terjedő bírság szabható ki, még a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírság összegéről szóló 57/2007./III.31./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Kr1./
13. § /1/ bekezdése alapján a Kkt.
14. § /1/ bekezdésének h/ pontjához kapcsolódó VIII. táblázatban meghatározott összegű bírság 300.000.Ft. A bíróság egyetértett alperessel abban, hogy a felperes által nem vitatott szabályszegések ténye lehetővé tette egy időpontban a 15 alkalommal történő szabályszegés megállapítását, ugyanakkor a bírósági felülvizsgálat időpontjában, a per során hatályba lépett közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009./VII.29./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Kr2./, mely rendelet
15. § /1/ bekezdése akként rendelkezett, hogy a rendelet
16. augusztus
17. napján lép hatályba, azonban a hatálybalépést megelőzően elkövetett szabályszegések esetében a Kr
18. alkalmazandó, ha a bírság mértékét a bírság legmagasabb mértéke tekintetében az kedvezőbb rendelkezést állapít meg, mint a korábbi Kr
19. Mivel a Kr
21. § /2/ bekezdése bírságmaximumot állapít meg arra az esetre, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt és mulasztást állapított meg, ezért a Kr
22. alkalmazására ismételt eljárásban az alperesnek figyelemmel kell lennie, és e szerint kell meghoznia újabb határozatát. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és egyben felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet megsértette a Kr
24. § /1/ bekezdését, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
25. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
26. § /1/ bekezdését, valamint a Polgári perrendtartásról szóló
27. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 339/A. §-át. Álláspontja szerint a Kr
29. § /1/ bekezdését akként kellett volna értelmeznie a bíróságnak, hogy a hatályba lépést megelőzően elkövetett szabályszegések esetében csak abban az esetben kell alkalmazni a kedvezőbb rendelkezéseket, ha az adott eljárás még folyamatban van. Alperes álláspontja szerint ez alatt a közigazgatási eljárást kell érteni, az alperes jogerős közigazgatási határozatát követően az újonnan hatályba lépett Kr
30. és annak hatályba léptető rendelkezése alapján már nem volt mód a jogerősen befejezett ügyben határozathozatalt követően keletkezett jogszabályt figyelembe venni. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását, annak helyes indokai alapján. Az alperes alapján: felülvizsgálati kérelme alapos az alábbi indokok A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes jogerős határozatának meghozatalát követően hatályba lépett - a felperesre nézve kedvezőbb bírságtételt tartalmazó - jogszabályi rendelkezések az ügyben alkalmazhatók-e, illetve sértett-e jogszabályt a jogerős ítélet, amikor ezen rendelkezéseket a jogvita elbírálásánál figyelembe vette. A Pp.
31. § /1/ bekezdése alapján a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezéséről dönthet, a felperes keresetével támadott alperesi határozat a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályokat nem sértette meg. A Pp. 339/A. §-a kimondja, hogy a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A jogerős határozat meghozatala időpontjában a fizetendő közigazgatási bírság összegét a Kr
32. határozta meg. A Kr
34. § /1/ bekezdése kimondta, hogy ez a rendelet
35. augusztus
36. napján lép hatályba, rendelkezését a hatályba lépését követően elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni. A hatályba lépését megelőzően elkövetett szabályszegések esetében pedig akkor, ha a bírság mértéke, illetve a bírság legmagasabb mértéke tekintetében kedvezőbb rendelkezést állapít meg. Ez a hatályba léptető rendelkezés valóban lehetőséget adott a kedvezőbb bírságtétel alkalmazására a hatályba lépést megelőzően elkövetett szabályszegések esetében is. Ugyanakkor ennek a hivatkozott jogszabályhelynek az alkalmazására a hatályba léptető rendelkezés helyes értelmezése szerint csak akkor kerülhet sor - figyelembe véve a Pp. 339/A. §-át is -, ha a
37. augusztus
38. napját megelőzően elkövetett szabályszegést ezen időpontig a közigazgatási szerv jogerős határozattal még nem bírálta el. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
39. § /4/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és egyben felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
40. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
41. § /1/ bekezdése alapján kötelezte felperest az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségek megfizetésére, míg az illetékről az illetékekről szóló
42. évi XCIII. törvény
43. § /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
44. § /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
45. január
46. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró