← Magyarország

Pf.20260/2010/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.260/2010/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Sőregi Zoltán pártfogó ügyvéd, valamint K.I. meghatalmazott által képviselt I.rendű felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Pintér István ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és a dr. Szegedi Ivett ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Somogy Megyei Bíróságon indított perében a
  2. április
  3. napján kelt 24.P.21.662/2009/
  4. számú ítélet ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 100.000 (százezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díját az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes és a II. rendű alperes között
  6. március
  7. napján létrejött kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének biztosítására a szerződő felek ugyanezen a napon -
  8. március hó 24-ei lejárattal - a felperes részére vételi jogot kötöttek ki. A szerződés
  9. pontja szerint a vételi joggal a vevő akkor jogosult élni, ha az adós a kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségének az esedékességi időpontokat követő harminc napon belül írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget. A szerződés
  10. pontjából következően a vételi joggal a vevő vagy az általa kijelölt személy élhet. A felperes a szerződésből fakadó fizetési kötelezettségét nem teljesítette, ezért a II. rendű alperes
  11. szeptember
  12. napján a hitelszerződést felmondta. A
  13. március
  14. napján kelt engedményezési szerződés és vételi jog kijelölő nyilatkozat elnevezésű okirattal a felperessel szemben fennálló követelését az I. rendű alperesre engedményezte. A Somogy Megyei Bíróság a
  15. szeptember
  16. napján kelt 3.Pf.20.930/2008/
  17. számú ítéletében megváltoztatva a Kaposvári Városi Bíróság 12.P.21.391/2007/
  18. számú ítéletét - azt állapította meg, hogy a
  19. március
  20. napján létrejött engedményezési szerződés és vételi jogot kijelölő nyilatkozat érvénytelen. Az alperesek
  21. szeptember
  22. napján újabb megállapodást kötöttek, amelyben a II. rendű alperes a
  23. március
  24. napján kelt vételi jogot alapító szerződésből eredő vételi jogosultságának gyakorlására az I. rendű alperest jelölte ki, és a kijelölésről a felperest írásban tájékoztatta. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között
  25. szeptember
  26. napján létrejött megállapodás érvénytelen, mert az ténylegesen a vételi jog engedményezésre irányul, és mint ilyen jogszabályba ütközik. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a keresettel támadott megállapodással a II. rendű alperes nem a vételi jogát engedményezte, hanem annak gyakorlására az I. rendű alperest jelölte ki, ezért az jogszabályba ütközőnek, és ezáltal érvénytelennek nem tekinthető. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és marasztalta az elsőfokú perköltségben. Határozatának indokolása szerint a
  27. szeptember
  28. napján kelt megállapodás nem a vételi jog engedményezésére irányul, hanem a vételi jog gyakorlására jogosult személy kijelölését tartalmazza. Gazdálkodó szervezet esetében pedig a vételi jog gyakorlása átengedhető, a vételi jog gyakorlására jogosult személyt a gazdálkodó szervezet kijelölheti. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és keresetének teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. Álláspontja szerint a szerződést a felek tényleges szerződési akarata szerint kell megítélni, amely arra utal, hogy a II. rendű alperes részéről nem kijelölés történt, hanem a vételi jog átruházása. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást helyesen állapította meg, és helyes az arra alapított érdemi döntése is. A másodfokú bíróság egyetértett az általa kifejtett jogi indokokkal is, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét helytálló indokaira utalással hagyta helyben a Pp.253.§-ának

(2)bekezdése és 254.§-ának
(3)bekezdése alapján. A Ptk.375.§-ában szabályozott vételi jog személyhez kötött jog, vagyis azt a jogosult nem ruházhatja át. A jog személyhez kötöttsége mellett azonban a Ptk.373.§-ának
(4)bekezdése - amelyet a Ptk.374.§-ának
(5)bekezdése, illetve a Ptk.375.§-ának
(4)bekezdése értelmében a vételi jog esetében is alkalmazni kell - lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet kijelölje azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. A gazdálkodó szervezet tehát nem köteles a vételi jogot a maga számára gyakorolni, hanem kijelölheti azt a személyt, aki e joggal élhet. A vételi jog gyakorlására jogosult személy kijelölése nem átruházás, ezért az érvénytelennek nem tekinthető. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a
  1. szeptember
  2. napján kelt megállapodással a II. rendű alperes nem a vételi jogát ruházta át az I. rendű alperesre, hanem őt a vételi jog gyakorlására kijelölte. A megállapodás tehát a felperes által megjelölt okból nem érvénytelen, az annak megállapítására irányuló fellebbezés nem teljesíthető. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp.78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles az I. rendű alperesnek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget fizetni. Ennek összegét a másodfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-a
(2)bekezdésének a) pontja, valamint
(5)és
(6)bekezdése alapján állapította meg. A II. rendű alperesnek a fellebbezési eljárásban a Pp.75.§-ának
(1)-
(3)bekezdése szerint megtérítendő költsége nem merült fel. A felperes teljes személyes költségmentességben részesült, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(1)bekezdése, valamint 14.§-a alapján az állam viseli. A pártfogó ügyvédi díj viseléséről a másodfokú bíróság a Pp.87.§ának
(2)bekezdése alapján határozott. Pécs,
  1. január
  2. dr. Lábady Tamás s.k. a tanács elnöke, dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.