Pf.20011/2008/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.011/2008/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Jakab Zoltán ügyvéd (által képviselt (I.rendű felperes neve, címe) alatti lakos I. rendű és (II.rendű felperes neve, címe) alatti lakos II. rendű felpereseknek - a Gyömbér-Major Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Gyömbér Magdolna ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti lakos alperes ellen szerződés létrejöttének megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság

1. október
2. napján kelt 13.P.21.672/2007/
3. számú ítéletével szemben a felperesek részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 45.000,(Negyvenötezer) Ft, a II. rendű felperes pedig 130.000,- (Egyszázharmincezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A (település) I. kerület, belterület ... helyrajzi számú, (utca, házszám) alatti ingatlannak 1/8-3/8 arányban a felperesek, 4/8 arányban az alperes a tulajdonosa. A felperesek a tulajdoni hányadukat öröklés útján szerezték és értékesíteni kívánták. A hirdetésükre
5. novemberében jelentkező (
6. személy neve) és (
7. személy neve) 7,5 millió Ft-os vételi ajánlatot tettek azzal, hogy az adásvételi szerződés megkötésének feltételeként a felperesek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését és az alperessel történő használati megosztást kötötték ki. A felperesek
8. november 23-án tájékoztatták az alperest, hogy 7,5 millió Ft vételár ellenében ajánlatot kaptak tulajdoni hányaduk értékesítésére és felhívták, 8 napon belül nyilatkozzék, hogy az elővásárlási jogával élni kíván-e. Az alperes a -2-
9. december 1-jén kelt válaszában akként nyilatkozott, hogy elővásárlási jogával él, és az ingatlanrész megvásárlásához hitelt kíván felvenni. Ezt követően az adásvételi szerződés megkötésére történő felszólításra közölte, hogy a vételi ajánlatot teljes terjedelmében meg kívánja ismerni. Miután a felperesek erre nem válaszoltak,
10. januárjában a felek között a tárgyalások megszakadtak, adásvételi szerződés megkötésére nem került sor. A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy köztük és az alperes között az elővásárlási jog gyakorlása folytán az ingatlanhányadukra az adásvételi szerződés létrejött. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest, 15 nap alatt fizessen meg 7,5 millió Ft vételárat. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy köztük adásvételi szerződés nem jött létre, mert a felperesek és az ajánlatot tevők szerződést nem kötöttek, ebből következően nem volt abban a helyzetben, hogy a vételi ajánlatot teljes terjedelmében megismerhesse. Ennek hiányában a szerződés létrehozására alkalmas nyilatkozatot tenni nem tudott. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Rendelkezett a le nem rótt illetékről és az alperes javára az I. rendű felperest 93.700,- Ft, a II. rendű felperest 281.200,- Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Indokolásában kiemelte, az elővásárlási jog gyakorlásának az az előfeltétele, hogy az eladó a külső harmadik személytől származó vételi ajánlatot teljes terjedelemben közölje az elővásárlási jog jogosultjával, az elővásárlásra jogosult ugyanis csak akkor kerülhet abba a helyzetbe, hogy a vételi ajánlat elfogadásáról nyilatkozzék, ha ismeri az ajánlat összes feltételét. Álláspontja szerint a felperesek által az alpereshez intézett és
11. november
12. napján kelt írásbeli nyilatkozat nem tekinthető a vételi ajánlat teljes terjedelmű közlésének. Ezen túl a felperesek és az ajánlatot tevők között sem előszerződés, sem szerződés nem jött létre, az ajánlatot tevők a vételt feltételhez kötötték, ebből következően nem volt olyan vételi ajánlat, amely közölhető lett volna az alperessel. Írásba foglalt vételi ajánlat hiányában, amelyből az alperes teljes terjedelmében megismerhette volna az adásvételi szerződés feltételeit - így a fizetési módot, a birtokba adást, az ingatlan állapotára vonatkozó nyilatkozatokat - az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívás nem felelt meg a Legfelsőbb Bíróság PK
13. számú állásfoglalásának I. és IX. pontjában írtaknak, ezért a keresetet elutasította. Az ítélet ellen a felperesek éltek fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen a elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetüknek történő helyt adást kértek. Másodlagos fellebbezési kérelmük a perköltség mérséklésére irányult. Előadták, hogy a külső harmadik személyektől kapott vételi ajánlatot megfelelő módon közölték az alperessel és az alperes azt elfogadta. Hangsúlyozták, nincs olyan jogszabályi kötelezettség, amely azt írná elő, hogy a vételi ajánlatot tevőkkel megkötött adásvételi szerződést kellene közölni az elővásárlási jog jogosultjával, mert amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlatot elfogadja, úgy a harmadik személyekkel az adásvételi szerződés nem is köthető meg. Az alperes a vételi ajánlat közlését követően a vételárat és a közlés tartalmát nem vitatta, egyértelmű és kifejezett elfogadó nyilatkozatot tett, amely őt köti, és az alól nem mentesülhet kellő ok vagy indokolás nélkül. Másodlagos fellebbezési kérelmükkel kapcsolatosan arra hivatkoztak, hogy az alperes jogi képviselője a tárgyalás előkészítése során nem járt -3- Pf.I.20.011/2008/3.szám el, egyetlen tárgyaláson vett részt, ezért a megállapított elsőfokú eljárási költség túlzottnak tekintendő. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. A Ptk.
14. §