Pf.20539/2008/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.539/2008/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Hadfi János ügyvéd által képviselt (felperes neve "f.a.", címe) alatti székhelyű felperesnek - a Juhász, Császár, Csvila Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Juhász János ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti lakos alperes ellen ingatlan birtokba adása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság

1. október
2. napján kelt 7.P.21.620/2007/
3. számú ítéletével szemben a felperes részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy a (település)-i Körzeti Földhivatalnak az alperes tulajdonjogát adásvétel jogcímén kell bejegyeznie. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 400.000,- (Négyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - az adóhatóság felhívására - 808.700,(Nyolcszáznyolcezer-hétszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A felperes a (település, utca, házszám) alatti ingatlanon 12 lakásos társasház kivitelezését végezte. Az építkezés ideje alatt
5. január 2-án adásvételi szerződést kötött az alperessel. A vevő (alperes) a (település, kerület, ... helyrajzi szám alatti telekingatlan 564/10.000 tulajdoni hányadáért 3.515.500,- Ft vételárat fizetett. Megállapodtak, hogy az alperes megszerzi a II. emelet
6. szám alatti lakás kivitelezésének építtetőkénti folytatásának jogát 13.478.500,- Ft ellenérték megfizetése mellett. A lakás és a lakótetőtér alapterületét 41,7 m²-ben határozták meg. Megállapították, a kétszintes lakás alapterülete 77,8 m², ebből 38,9 m²-t 185.000,- Ft/m², míg - a lakótetőtér hasznos alapterületére figyelemmel - 34,9 m²-t -2- 180.000,- Ft/m² egységár alapulvételével számolnak el. A lakás kulcsrakész kivitelezését a felperes végezte el, majd azt az alperes birtokába adta. A felperes
7. május
8. napján elszámolást készített, amely szerint az alperesnek 2.835.957,- Ft tartozása áll fenn. Az alperes megbízása alapján eljárt L... Kft.
9. január
10. napján szakértői véleményt készített, amelyben megállapította, hogy az adásvételi szerződésben írtaktól eltérően a tetőtéri rész megközelítőleg 8 m²-rel kisebb. Az alperes - erre hivatkozva - a lakás árát 11.366.020,- Ft-ban fogadta el és árleszállítási igényt jelentett be. A felperes
11. decemberében az alperes részére a fizetésre póthatáridőt szabott, majd annak eredménytelen eltelte miatt
12. január 9-én elállt a szerződéstől. Az alperes pótmunkadíj címén
13. március
14. napján 1.000.000,- Ft-ot fizetett meg a felperesnek. A lakás mért alapterülete 64,95 m², kerekítéssel 65 m². A II. emeleti lakrész hasznos alapterülete 38,9 m², míg a tetőtéré 26,05 m². A fennmaradási engedély szerinti alapterület 38,9 m² és 17,62 m². Az engedélyezetlen alapterület 8,43 m², az erre jutó reális négyzetméter ár 126.000,Ft. A felperes keresetében kérte, a bíróság kötelezze az alperest a (település, utca, házszám) alatti társasházban lévő II. emelet
15. ajtószámú lakás kiürítésére és birtokba adására. Előadta, a szerződéstől elállt, elsődlegesen az alperesi késedelem miatt bekövetkezett érdekmúlásra, másodlagosan a köztük létrejött szerződés
16. pontjában foglaltakra figyelemmel. Ez utóbbi kikötés szerint elállásnak tekintendő, ha a vevő a szerződésben vállalt bármely kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte, a bíróság a perbeli ingatlan tekintetében állapítsa meg a tulajdonjogát és rendelkezzék annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. A felperest 69.720,- Ft és ennek
17. április
18. napjától a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-ával növelt összegű késedelmi kamatának megfizetésére is kérte kötelezni. Előadta, a felperes a szerződést hibásan teljesítette, az eladott, kivitelezett ingatlan nagysága eltér a szerződésben rögzítettől, a tényleges méret után a szerződésben kikötött egységár alapulvételével számított vállalkozói díj 11.430.280,- Ft, ezzel szemben 11.500.000,- Ft-ot már megfizetett, ezért a felperes köteles a túlfizetett 69.720,- Ft visszafizetésére. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a lakás alapterületének változása a megrendelői igények szerint történt, ezért a csökkent méretre hivatkozva díjleszállítást az alperes megalapozottan nem érvényesíthet. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a település, kerület, .../A/
19. helyrajzi szám alatti, (település, utca, házszám) II. emelet
20. ajtószámú társasházi lakóingatlan tulajdonosa - a közös tulajdonból hozzá tartozó 673/10.000 eszmei hányaddal együtt - az alperes. Megkeresni rendelte a (település)-i Körzeti Földhivatalt a tulajdonosváltozás tényének bejegyzése végett. Kötelezte a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 69.720,- Ft-ot és ennek
21. április
22. napjától a kifizetésig számítottan a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. Indokolásában megállapította, a felek között adásvétellel vegyes vállalkozási szerződés jött létre. Az építtetői jog átruházása és az ingatlanrész kivitelezése körében a felek jogviszonyát, -3Pf.I.20.539/2008/3.szám az abból eredő jogokat és kötelezettségeket a vállalkozási szerződés (Ptk.
23. §,
24. §) szabályai szerint kellett megítélni. A magánokiratba foglalt megállapodásban rögzített alapterület nem azonos a ténylegesen megvalósult ingatlanmérettel. Ezt a tényt mind az alperesi magánszakértői, mind pedig a perbeli igazságügyi szakértői vélemény megállapította. A felek a felperest megillető vállalkozói díjat irányárban határozták meg, rögzítették a négyzetméter alapján várható vállalkozói díj összegét (10.478.500,- Ft), azonban ezt nem végleges, átalányár jelleggel állapították meg, hanem pusztán számított árként. Mindebből az következik, hogy a szerződés vállalkozási részének teljesítését követően, a ténylegesen megvalósult kivitelezés felmérési adatai alapján a felek között elszámolásnak volt helye. A vállalkozói díjat tételes felmérés alapján a szerződésben kikötött egységár alapulvételével kellett meghatározni, amelyet a felperes meg is tett, azonban azt az alperes vitatta. Az alperes a perben bizonyította a kivitelezett lakóingatlan tényleges alapterületét, ezért a felperest - jogszerűen - csak a mért és a fennmaradási engedély szerinti területmérték után illeti meg a szerződésben kikötött egységáru vállalkozói díj. A hibás teljesítés annyiban valósult meg, hogy a fennmaradási engedélyben a mért területmértéknél is kisebb alapterület került meghatározásra a lakótetőtér esetében, ezért a valós és az engedélyezett térmérték közötti területnagyság után a felperes csak a szakértők által meghatározott csökkentett összegű vállalkozói díjra tarthat igényt. A felperes a tételes elszámolás alapján jogosult a vállalkozói díjára, amely csökkentendő az alperes alapos árleszállítási igénye alapján - a szakértői véleményben kimunkált négyzetméter és egységár alapulvételével. A számítás a következő: a II. emeleti lakótér 38,9 m² x 185.000,- Ft = 7.196.500,- Ft + mért és engedélyezett tetőtér 17,62 m² x 180.000,- Ft = 3.171.600,- Ft + engedélyezetlen, mért tetőtér 8,43 m² x 126.000,- Ft = 1.062.180,- Ft, összesen 11.430.280,- Ft. Az alperes a felperest megillető, jogszerű és szerződésszerű vállalkozói díjat megfizette lényegében túlfizetésben van -, éppen ezért a felperes megrendelői fizetési késedelemre alapított elállása - érdekmúlás címén - alaptalan. A szerződés
25. pontjában foglalt kikötés jogszerűen nem értelmezhető automatikus elállásként. A Ptk. rendszerében az elállás egyoldalú, kifejezett nyilatkozat, nem pedig mulasztás. A felperes elállása jogszerűtlen volt, az a kötelmet a megkötésre visszamenő hatállyal nem bontotta fel. Megjegyzendő, hogy a vállalkozási szerződéstől, annak teljesítése után sem a megrendelő, sem pedig a vállalkozó nem állhat el, arra csak a teljesítésig van lehetőségük. Az alperes a vegyes szerződés teljesítésével a telek tulajdoni hányad átruházása és a vállalkozási szerződés teljesítése, az építkezés befejezése jogcímén a perbeli ingatlanon tulajdonjogot szerzett. A szakértői vélemény alapján megejtett elszámolás eredményeképpen megállapítható, hogy az alperes a felperest megillető vállalkozói díjat megfizette és a felperes jogalap nélkül jutott 69.720,- Ft-hoz. A szerződésben alkalmazott vállalkozói díjmeghatározás miatt indifferens, hogy a területmérték változást az alperes rendelte-e meg avagy sem, hiszen a felperest a ténylegesen megvalósult alapterület után számított díj illeti meg. Mindezekre figyelemmel az alaptalan keresetet elutasította, megállapította az alperes tulajdonjogát, rendelkezett annak ingatlan-nyilvántartási -4bejegyzéséről és kötelezte a felperest 69.720,- Ft és ennek a Ptk.
26. §