Kf.27109/2010/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében foglalt rendelkezést, amely miatt felhívta őt a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A határozat indokolása szerint a homoszexuális felvonuláson történt atrocitásokat követően Gyurcsány Ferenc pártelnök-kormányfő a

1. augusztus 31-én tett sajtónyilatkozatában a társadalmi kirekesztés elleni fellépés jegyében Magyar Charta néven meghirdette az 1991-es Demokratikus Charta eszmei alapjaira épülő mozgalmat. A mozgalom az alakuló ülésén a Magyar Demokratikus Charta (a továbbiakban: Charta) elnevezést kapta, első rendezvénye a
2. szeptember 20-i felvonulás volt, amelyen felszólalt többek között Gyurcsány Ferenc is. A felperes a Charta által szervezett rendezvényt népszerűsítő szpotot minden alkalommal egy-egy klasszikus reklámblokk szpotjaként sugározta a következő szöveggel: „Demokráciában élünk, szabadok vagyunk. Szabadságunk alapja, hogy együtt tudunk élni másokkal, olyanokkal, akik máshogy gondolkodnak, máshogy élnek, mégsem az ellenséget látjuk bennünk, hanem társakat, akikkel egy nemzetet alkotunk. Ha fontos önnek, hogy megmutassa, szabadon, békében élhetünk egymás mellett, jöjjön el szeptember 20-án a Magyar Demokratikus Charta rendezvényére délután három órakor a Clark Ádám térre! A köztársaságért, a demokráciáért, a szabadságért.". Az alperes álláspontja szerint ez a szpot valójában politikai hirdetés. Hangsúlyozta, hogy nem a Charta civil jellegét értékelte, hanem azt vizsgálta, hogy annak rendezvénye népszerűsítése alkalmas-e arra, hogy egy politikai párt megítélésére is kedvezően hasson. A Charta újjáalakítását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP) elnöke hirdette meg olyan érvek alapján, amely a kormánypárt politikájának fontos eleme, és amely kérdések megoldásában a két legnagyobb párt másféle utat lát célravezetőnek. Az MSZP pártelnök-miniszterelnök szerepvállalása nem értelmezhető civil tevékenységnek annak magánemberkénti értelmében, és noha a Charta aláírói és támogatói között a közügyekben aktív civilek és nem a politikusok vannak többségben, a szerveződés hirdetett rendezvénye egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a miniszterelnök-pártelnök személyén keresztül az MSZP-t népszerűsítse. A felperes keresetében a határozat megváltoztatását kérte, mivel állítása szerint jogsértést nem követett el. Hangsúlyozta, hogy a politikai hirdetés minden esetben párthoz, politikai mozgalomhoz kötődik, a kifogásolt szpotban pedig nem jelenik meg felismerhetően valamely párt, az csak a demokrácia és az alkotmányos emberi jogok hatékonyabb védelmét célul kitűző Charta rendezvényén való részvételre invitálta a hallgatókat. Az alperes nyilatkozatában a határozatban foglaltak fenntartása mellett kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a hirdetésekben a Charta a rendezvényén való részvételre hívta fel a figyelmet, megjelölve a kormánypárt politikájának fontos elemeit, így a kirekesztés, a rasszizmus, a gyűlölet elleni fellépést, ezért azok alkalmasak voltak arra, hogy az MSZP céljait felismerjék, a róla alkotott képet népszerűsítsék. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és MSZP pártelnök személyes szerepvállalása semmiképpen nem tekinthető civil fellépésnek, még akkor sem, ha a Charta mozgalom aláírói és támogatói jelentős részben közügyekben aktív magánszemélyek és nem politikusok. Az elsőfokú ítélet kereseti kérelmének megfelelő megváltoztatása iránt előterjesztett fellebbezésében a felperes előadta, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kirekesztés, a rasszizmus, a gyűlölet elleni fellépést egyértelműen az MSZP céljaival azonosította. Valamennyi parlamenti párt hasonló célt fogalmazott meg, amelynek igazolására csatolta a 168 óra
3. november 19-én megjelent online írását, amelyből megállapítható, hogy valamennyi parlamenti párt elutasítja a rasszizmust, a kirekesztést. A Rttv. 2.§-ának
4. pontja alapján hangsúlyozta, hogy a politikai hirdetés minden esetben párthoz, politikai mozgalomhoz kötődik. A Charta civil szerveződésként értelmezhető, amely a demokrácia és az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok hatékonyabb védelmét, valamint a társadalomban tapasztalható kirekesztés elleni fellépést tűzte ki célul. Politikai hirdetésnek viszont csak az a közlemény minősül, amelyben valamely párt felismerhetően megjelenik. A Rttv.-ben meghatározott fogalmakat sajátos jogértelmezéssel önkényesen bővíteni nem lehet. A szövegből pedig egyértelműen megállapítható, hogy a tényleges üzenet nem egy politikai csoportot szólít meg, hanem minden embert, az ország minden polgárát, akiknek fontosak az üzenetben megfogalmazott értékek, a békés egymás mellett élés, a demokrácia, a szabadság. Az a körülmény, hogy a Charta első rendezvényén felszólaltak politikusok is, még nem teszi az adott szervezet programját és rendezvényeit hirdető szpotokat politikai hirdetéssé. Megjegyezte, hogy a közlemény szövegét a Média Mátrix Ügynökség rendelte meg reklámként, ellenszolgáltatás mellett. A fellebbezéssel szembeni ellenkérelmében az alperes a korábban előadottak alapján kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Polgári perrendtartásról szóló
5. évi III. törvény (a továbbiakban. Pp.) 340.§-ának

(5)és

(6)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, azokat egyenként és összességükben is helyesen értékelve helytállóan állapította meg a jogvita eldöntéséhez szükséges tényállást, és a rendelkezésre álló peradatokból okszerű következtetésre jutott a felperes magatartása és az alkalmazott szankció jogi megítélését illetően. A felperes a fellebbezésében nem hivatkozott olyan indokra, amely az elsőfokú bíróság ítéletének jogszerűségét megkérdőjelezné, nem jelölt meg olyan tényt vagy körülményt, amely a fellebbezés kedvező elbírálását eredményezhette volna. Az elsőfokú bíróság jogi érveivel a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetért, ezért azokat nem ismétli meg. A fellebbezésben foglaltakra utalással a következőket hangsúlyozza. A Rttv. 2.§-ának 39. pontja értelmében a politikai hirdetés olyan műsorszám, amely valamely párt vagy politikai mozgalom választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, illetve népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, annak nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, a róla alkotott képet népszerűsíti. A Rttv. 11.§-ának

(1)bekezdése szerint politikai hirdetést kizárólag a választási időszakban, illetve már elrendelt népszavazással összefüggésben, a választási törvények szabályai szerint lehet közzétenni. A fentiek alapján helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy a politikai hirdetés minden esetben párthoz, politikai mozgalomhoz kötődik, és arra is, hogy a Rttv. szerinti fogalmakat kiterjesztően értelmezni nem lehet, az adott hirdetés politikai jellegét annak tartalma alapján kell megítélni. Mindezen helyes állítások azonban nem mondanak ellent az alperes és az elsőfokú bíróság jogi következtetéseinek. Nem vitás, hogy a Charta sem pártnak, sem politikai mozgalomnak nem minősülő civil szerveződés. Ez azonban önmagában még nem zárja ki azt, hogy a rendezvényén való részvételre szóló felhívás politikai hirdetésnek minősüljön. Ez esetben ugyanis csupán formális értékelésről lenne szó, és éppen a felperes által is hivatkozott tartalmi vizsgálat maradna el. Jelen esetben megállapítható, hogy a perbeli időszakban Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöke volt. A felperes sem vitatta, hogy a Chartát Gyurcsány Ferenc hívta életre, annak első rendezvényén maga is felszólalt. Egy párt, különösen a meghatározó kormánypárt elnökének minden közéleti megjelenése ezt a funkciót (is) közvetíti. Egy pártelnök szerepvállalása kizárólag a magánszférában minősülhet civilnek, azaz akkor, amikor csak családi körben, baráti társaságban stb. jelenik meg, teljes mértékben elzárva a társadalomtól, a közélettől. Ha a pártelnök a média közvetítésével bárki más számára is érzékelhetően jelenik meg, akkor ő, legyen akár családi környezetben vagy a barátaival, a magánszférából már automatikusan kilép, közéleti személy lesz, akinek magatartását, cselekményét kizárólag csak ekként lehet értékelni. Nem annak van tehát jelentősége, hogy a Charta mint civil mozgalom hordoz-e politikai tartalmat, hanem annak, hogy a média közvetítése révén a mozgalmat meghirdető és a mozgalom nyilvános rendezvényén felszólaló pártelnök a személyén keresztül alkalmas arra, hogy az általa vezetett pártot, az MSZP-t népszerűsítse. Helytállóan hivatkozott arra is a felperes, hogy lényegében valamennyi akkori parlamenti párt általában elutasította a rasszizmust, a kirekesztést. E tényből azonban a konkrét hirdetés tartalmára nézve messzemenő következtetést még nem lehet levonni. A felperes nem vitatta, hogy a Charta Gyurcsány Ferenc általi meghirdetésének konkrét előzménye a homoszexuális felvonuláson történt atrocitások voltak. E kérdés tekintetében viszont a két legnagyobb parlamenti párt már egyáltalán nem ért egyet, alapvetően más értékrendet képviselnek. A homoszexuális felvonuláson történtek következményeként meghirdetett Charta rendezvényén való részvételre való felhívás egyik jobb oldali párthoz sem köthető. A Chartát Gyurcsány Ferenc hívta életre, ezért az ő személyén keresztül a baloldali pártok közül az MSZP egyértelműen beazonosítható. Az MSZP programjában pedig maradéktalanul megtalálhatók a Charta által hirdetett célok. Mindezek alapján tehát, Gyurcsány Ferenc, az MSZP akkori elnöke személye révén megvalósult a politikai hirdetés, hiszen annak tartalma alkalmas arra, hogy a Magyar Szocialista Pártot népszerűsítse. Az alperes által kifogásolt szpotokat tehát reklámként nem lehetett volna közzétenni. A politikai hirdetés tartalma, az adott reklám jogi megítélése tekintetében közömbös az, hogy a közlemény szövegét ki és milyen céllal rendelte meg, maga azt reklámként minősítette-e, illetve hogy fizetett-e ellenszolgáltatást a közreadásért. A műsorszolgáltatónak ugyanis a Rttv. szabályai szerint kell eljárnia, és az általa közreadott valamennyi műsorszámért, annak minden részletéért felelősséggel tartozik. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokainál fogva - a Pp. 254.§-ának

(3)bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78.§-ának

(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét megfizetni, míg a Rttv. 141.§ának

(5)bekezdésében biztosított személyes illetékmentessége folytán a fellebbezési illetéket helyette az állam viseli a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/

1. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján. Budapest,
2. évi január hó
3. napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. tanácselnök, dr. Vitál-Eigner Beáta sk. előadó bíró, dr. Bacsa Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő