Győri Ítélőtábla Pf.III.20.105/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az ítélőtábla dr. Hári Tibor ügyvéd által képviselt I.r., II.r. felpereseknek dr. Gyergyák Krisztina jogtanácsos által képviselt I.r. és a személyesen eljárt II.r alperesek ellen ingatlan-nyilvántartás kiigazítása iránt indított perében, a Zala Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 6.P.22.183/2009/
- számú ítéletével szemben, az I., II. r. felperesek által
- és
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg fejenként 100.000-100.000.-(Egyszázezeregyszázezer) forint másodfokú perköltséget az I.r. alperes javára 15 napon belül, az állam javára, az illetékügyi hatóság felhívására fejenként 450.000.- 450.000.-(azaz Négyszázötvenezer-négyszázötvenezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság a helység 1-i ...
- hrsz-ú ingatlan I. r. alperes tulajdonában álló ½ tulajdoni hányadára rendelje el a tulajdonjoguk ingatlannyilvántartási bejegyzését. Előadták, hogy az ingatlan teljes egészében jogelődük tulajdonát képezte, azon az I. r. alperes jogelődje tulajdoni hányadot nem szerzett, tulajdonjoga bejegyzésének okirati alapja és valós jogcíme sincs, a bejegyzés téves. Az I. r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felperesek jogelődje csak az ingatlan ½ részét vásárolta meg adásvételi szerződéssel, soha nem volt kizárólagos tulajdonos. A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a keresetet elutasította, kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az államnak 900.000.-Ft feljegyzett kereseti illetéket. Határozata indokolásában megállapította, hogy a helység 1-i ...2.hrsz. alatti 682 négyszögöl nagyságú ingatlan tulajdonjogát "A" és "B" öröklés jogcímén szerezte meg, tulajdonjoguk 1959-ben nyert telekkönyvi bejegyzést. A felperesek édesapja, I.rendű felperes neve
- július 28-án "B"tól adásvételi szerződéssel több ingatlant, köztük a ...
- hrsz.-ú ingatlant 341 négyszögöl térmérték feltüntetésével megvásárolta. A szerződés alapján a telekkönyvi hatóság - az
- január 30-án kelt ... . számú végzésével - az ingatlan "B" nevén álló ½ részilletőségére I.rendű felperes neve tulajdonjogát vétel jogcímén bejegyezte. A ...
- hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát 1953-ban felajánlás folytán a Magyar Állam szerezte meg. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor a két ingatlan előbb a ... hrsz-ú földrészletként került nyilvántartásba, majd az
- március 3-án készített megosztási vázrajz alapján megtörtént a földrészlet megosztása. A vázrajz szerint a megosztás előtti terület 5926 m2 volt, a megosztás után kialakított ...
- hrsz-ú ingatlan 2963 m2 területtel "A" és I.rendű felperes neve, míg az ugyancsak 2963 m2 nagyságú ...
- hrsz-ú ingatlan a Magyar Állam tulajdonát képezte. A telekkönyvben ...
- hrsz. alatt, majd az ingatlan-nyilvántartásban ...
- hrsz. alatt felvett ingatlan földrészlet-lapján áthúzottan szerepelt a teljes területnagyságra utaló, 5926 m2-t feltüntető bejegyzés, ugyanitt a térmértéket 2963 m2-ben rögzítették. A földrészlet-lap I.rendű felperes neve „birtokarányát" ½ hányadban jelölte meg. "A"-tól a Magyar Állam 1977-ben a ...1 hrsz-ú ingatlan ½ részének tulajdonjogát felajánlás jogcímén megszerezte, a kezelői jog pedig az I. r. alperes jogelődjének javára került bejegyzésre. I.rendű felperes neve ½ tulajdonjogát öröklés jogcímén - a II. r. alperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten - a felperesek egymás közt egyenlő arányban, a Magyar Állam ½ tulajdonjogát pedig átszállás jogcímén az I. r. alperes szerezte meg. A megyei bíróság határozata jogi indokolásában kiemelte, hogy a felperesek keresete az Inytv.
- §
(1)bekezdés c.) pontja szerinti kiigazítási keresetnek minősül, hiszen azon alapszik, hogy az I. r. alperes, illetve jogelődje tulajdonjogának téves ingatlan-nyilvántartási bejegyzése sérti az öröklésen alapuló tulajdonjogukat. Kifejtette, hogy a perben az Inytv. 5. §
(2)és
(6)bekezdése folytán a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy az I. r. alperes jogelődjének tulajdonjoga téves bejegyzés alapján került ingatlan-nyilvántartási feltüntetésre. Ennek során a felperesek helyesen hivatkoztak arra, hogy a ...
- hrsz-ú ingatlan azonos a korábbi ...
- hrsz-ú ingatlannal, ezen ingatlannak azonban soha nem volt 5926 m2 az alapterülete, a telekkönyvben 682 négyszögölben került a térmértéke feltüntetésre. Az okiratok tanúsága szerint ennek felét vásárolta meg "B"tól a felperesek jogelődje. Ennek megfelelően került sor tulajdonjoga bejegyzésére is. A Magyar Állam vitatott tulajdonszerzésének alapjául pedig "A"
- december 8-i felajánlása szolgált. Ennek alapján került sor az állam tulajdonjogának, valamint az I. r. alperesi jogelőd kezelői jogának bejegyzésére. A bíróság álláspontja szerint a felperesek által hivatkozott
- október 27-én kelt földhivatali értesítés nem alkalmas néhai I.rendű felperes nevenak a perbeli ingatlan feletti kizárólagos tulajdonjogát igazolni, ez az ingatlan adatainak ismertetésén túl a tulajdoni illetőség megjelölését nem tartalmazza. Alaptalan azon felperesi hivatkozás, hogy a "A" nevén nyilvántartott ingatlan helyrajzi száma helyesen a helység 1-i ...
- hrsz. volt, ezen ingatlannak ugyanis korábbi ...
- hrsz-ú ingatlan felelt meg, mely 1952-es határozat folytán felajánlás címén került az állam tulajdonába. A fentiekkel szemben a bíróság nem tulajdonított jelentőséget azon körülménynek, hogy a felperesek kétségbe vonták az
- november 4-én kelt, a perbeli ingatlanra vonatkozó adatok helyességét elismerő írásbeli nyilatkozat valódiságát és az azon található aláírás I.rendű felperes neve névtulajdonostól való származását. Az egyéb bizonyítékok, a hivatkozott okiratok ugyanis az I. r. alperesi jogelőd tulajdonszerzését kétséget kizáróan igazolták, erre figyelemmel az írásszakértői bizonyítást mellőzte. A felperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, keresetüknek maradéktalanul helytadó ítélet meghozatalát kérték. Kiemelték, hogy a birtokrendezési földrészlet-lap szerint a ...
- hrsz-ú ingatlan alapterülete összesen 5926 m2 volt. Ez az ingatlan lett az ingatlan-nyilvántartásra való áttérés során a helység 1-i ...
- hrsz-ú ingatlan és ez teljes egészében a felperesi jogelőd tulajdonát képezte 2963 m2 alapterülettel. Ennek ellenére az ½ tulajdoni hányadára tévesen került bejegyzésre felajánlás jogcímén az állam tulajdonjoga. A jelenlegi tulajdoni viszonyokat igazoló tulajdoni lap forrását képező
- júniusi tulajdoni lap a tulajdoni arányokat tévesen tartalmazza. A családban köztudomású volt, hogy az egész ingatlan a felperesek édesapjának tulajdona volt. A ...
- hrsz-ú ingatlan fele részének esetleges állami tulajdonba kerülése nem érinti azt a körülményt, hogy a másik fele 2963 m2 alapterülettel teljes egészében a felperesi jogelőd, majd törvényes öröklés címén a felperesek tulajdonát kell, hogy képezze. A felperesek álláspontja szerint a tévedést az is okozhatta, hogy a városi tanács
- október 2-án kelt határozatával az ingatlanból 96 m2-t út kialakítása céljából kisajátított és ekkor történhetett a téves átvezetés. Kiemelték, hogy a tulajdoni igényeik nem évülnek el. A csatolt okiratok igazolják, hogy néhai I.rendű felperes neve tulajdonjoga az egész ...
- hrsz.-ú ingatlanon fennállt. A fellebbezésükben hivatkoztak az elsőfokú ítélet meghozatalát követően beszerzett igazságügyi kriminalisztikai írásszakértői véleményre, mely megállapítja, hogy az
- november 4-i - az ingatlan-nyilvántartási adatok helyességét igazoló - nyilatkozatot nem néhai I.rendű felperes neve írta alá. Álláspontjuk szerint ennek jelentősége van, hiszen a jogszabály ezen elismerő igazolással tekintette lezártnak és ingatlanügyi hatósági szempontból törvényesnek a telekkönyvről az ingatlan-nyilvántartásra való áttérést, enélkül az ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakítása a földrészlet vonatkozásában nem tekinthető sem lezártnak, sem irányadónak, így közhitelesnek sem. Utaltak arra is, hogy jogelődjük az ingatlan felét nem ajánlotta fel a Magyar Államnak, és nincs okirati alapja az állam más jogcímen történt tulajdonszerzésének sem. Az I. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a felperesek a keresetüket megalapozó bizonyítékokat nem tudtak szolgáltatni, az általuk csatolt, 1935-ben kelt adásvételi szerződés is 682 négyszögöl alapterülettel tünteti fel az ingatlant. Ennek felét vásárolta meg a felperesek jogelődje, a másik felét "A" ajánlotta fel a Magyar Államnak 1977-ben. A felperesek által hivatkozott 1971-es földrészlet-lapon a nyilvántartást vezető hatóság részéről javítás történt, a területtel kapcsolatosan valós adatként 2963 m2 került feltüntetésre. A felperesek fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. A megyei bíróság a per eldöntéséhez szükséges körben lefolytatta a bizonyítási eljárást, a beszerzett peradatok okszerű értékelésével helyes tényállást állapított meg, a keresetet elutasító döntéssel és annak indokaival az ítélőtábla maradéktalanul egyetért, a fellebbezésre figyelemmel csupán az alábbiakat emeli ki. A peradatok részét képező, az elsőfokú bíróság által értékelt okiratok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a helység 1-i ...
- hrsz.-ú ingatlan alapterülete 682 négyszögöl volt. A felperesek jogelődje az
- július
- napján kötött adásvételi szerződéssel "B"tól ezen ingatlan felét, 341 négyszögölt vásárolt meg, a telekkönyvi hatóság ennek megfelelően a korábban "B" nevén álló ½ részilletőségre jegyezte be I.rendű felperes neve tulajdonjogát vétel jogcímén. Az ingatlan további ½ részének tulajdonosa "A" volt, akinek tulajdonjogát 1959-ben öröklés jogcímén telekkönyvezték. A perben az sem volt vitatott, hogy a telekkönyvben ...
- hrsz.-ú ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során ...
- hrsz. alatt került nyilvántartásba vételre. A metrikus rendszerre való áttérés folytán a korábbiakban négyszögölben meghatározott térmérték ennek megfelelően 2963 m2-ben került megállapításra. A perben hivatkozott földrészlet-lap a tulajdonosok adatainál I.rendű felperes neve „birtokarányát" ½ hányadban jelölte meg. A fenti tények kétséget kizáróan igazolják, hogy a perrel érintett ingatlannak a felperesek jogelődje ½ arányban volt tulajdonosa, a további ½ tulajdoni illetőséget az I. r. alperes jogelődje, a Magyar Állam nem I.rendű felperes neve, hanem tulajdonostársa, "A" felajánlása folytán szerezte meg. A fentebb kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját is, hogy az Inytv.
- §
(1)bekezdés c.) pontjára alapított jogvita elbírálása során nem bír relevanciával az a körülmény, hogy az
- november 4-én kelt és az ingatlannyilvántartási adatok egyeztetésével kapcsolatos nyilatkozaton szereplő aláírás a felperesek jogelődjétől, mint névtulajdonostól származik-e. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság tehát helytállóan utasította el a felperesek ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványát, és az ítélőtábla is mellőzte a fellebbezés mellékleteként csatolt írásszakértői vélemény másodfokú eljárásban történő értékelését. A fentiekre figyelemmel a megyei bíróság keresetet elutasító ítélete megalapozott, ezért azt az ítélőtábla a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta, az eredménytelenül fellebbező felpereseket pedig a Pp.78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a feljegyzett fellebbezési illetéknek az állam javára, míg a másodfokú perköltségnek pedig az I. r. alperes javára való megfizetésére. Utóbbi összegének megállapítása során a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés b.) pontjában foglaltakon túl figyelembe vette, hogy az I. r. alperes jogi képviseletét jogtanácsosa látta el. Győr,
- január
- napján Dr. Világi Erzsébet sk.. Maurer Ádám sk. Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: előadó bíró bíró