← Magyarország

Pf.20016/2010/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.016/2010/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a Dr. Beretzky István Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Kövesdi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti perében a Zala Megyei Bíróság

  1. szeptember
  2. napján kelt 6.P.20.452/2009/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és az alperes 3/
  5. (XII.18.) számú VK határozatát hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú bíróság perköltségre vonatkozó rendelkezését akként változtatja meg, hogy a felperes részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét 120.000,- (Egyszázhúszezer) Ft-ra felemeli. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000,- (Ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget és viselje a fellebbezési eljárásban felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperesi Társulat - amelynek felperes is tagja -
  6. december
  7. napján együttes közgyűlést tartott a "A" Közösséggel. A közgyűlések egyidejű megtartását a nagyrész azonos tagság és a gazdaságosság indokolta. A közgyűlés hat határozatot hozott, amelyek közül öt a két szervezet közös határozata, egy az alperesi társulat határozata volt. Az 1/
  8. (XII.18.) számú KK és VK határozattal az együttesen megtartott közgyűlés elfogadta az intézőbizottságoknak
  9. évről és az előző közgyűlés óta eltelt időszakról szóló beszámolóját. A 2/
  10. (XII.18.) számú KK és VK határozattal a két szervezet közgyűlése a közművesítési munkák kivitelezési költségét 2.370.200.000,-Ft-ban (bruttó 5.386.816,-Ft /érdekeltségű egység alapulvételével) elfogadta. A 3/
  11. (XII.18.) számú VK határozat is elfogadásra került, amely előírta azt, hogy alperes tagjai
  12. január
  13. napjáig fizessenek meg a társulat részére érdekeltségi egységenként 300.000,-Ft-ot, a kiskertek lejegyzése, a "B" féle közműépítő közösség felé fennállt megtérítési kötelezettség költségei, és az útlejegyzés finanszírozására azzal, hogy a késedelmes teljesítés esetén meg kell fizetni a törvényes késedelmi kamatot és az igényérvényesítés valamennyi költségét is. A 4/
  14. (XII.18.) számú KK és VK határozattal elfogadta az építőközösség és a viziközmű társulat a
  15. év célkitűzéseit. Az 5/
  16. (XII.18.) számú KK és VK határozatával az együttes közgyűlés elfogadta "C" ügyvédnek a pénzügyi fedezet biztosítása iránt foganatosított intézkedésekről és a finanszírozási lehetőségekről szóló beszámolóját. A 6/
  17. (XII.18.) számú KK és VK határozattal pedig elfogadásra került "D" műszaki ellenőr beszámolója, a műszaki kivitelezés érdekében kiírandó nyílt, de közbeszerzésnek nem minősülő pályázati eljárásról. -.-.A felperes keresetlevelében az alperes
  18. december
  19. napján hozott valamennyi határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy személyesen tagja a viziközmű társulatnak, nem tagja azonban az építőközösségnek. A viziközmű társulat és az építőközösség tagsága csak részben azonos, így a közgyűlés együttes tartására a
  22. napján történtek szerint, valamint együttes határozathozatalra nem kerülhetett volna sor. Az együttes közgyűlés és az együttes határozathozatalnak az volt a célja, hogy kiküszöbölje az építőközösség jogalanyiságának, perképességének hiányát, és a szervezetenként külön jelentkező költségek „összemosásra kerüljenek". Az együttes közgyűlés megtartásával az alperes a 160/
  23. (XII.26.) Kormányrendelet
  24. §.

(1)bekezdésének a.) pontjában foglalt és az alperesi alapszabály II/
  1. pontjában írt jogának gyakorlásában korlátozta a felperest. A kereset jogalapjaként jelölte meg a
  2. évi IV. törvény
  3. §.
(3)bekezdését, 46. §.
(2)bekezdését is. Álláspontja szerint külön kell jelenléti ívet vezetni és külön kell megállapítani a határozatképességet, s külön kell határozni is. Felperes akként nyilatkozott, hogy a kérdéses közgyűlésre történt meghívás és a határozat kézbesítésének szabályszerűségét nem vitatja. A felperes a későbbiekben keresetének ténybeli és jogi indoklását kiegészítve rámutatott arra, hogy a sérelmezett közgyűlési határozatok egyéb okokból is jogszabálysértőek. Az 1/2006. (XII.18.) számú közös határozat jogszabálysértő, mert a feladatokat, a felelősséget és a költségeket összemossa, így a beszámolókat együttesen nem lehet elfogadni. A 2/2006. (XII.18.) számú közös határozat az1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 35. §.
(1)bekezdésébe ütközik, ugyanis a viziközmű társulat esetén csak a viziközművek kivitelezési költségei képezhetik az érdekegységi egységre jutó érdekeltségi hozzájárulás alapját. Ezen határozat sérti a 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet 13. §.
(1)bekezdés a.) pontját, valamint az alapszabály
  1. pontját is. A 2/
  2. (XII.18.) számú határozat azért is jogszabálysértő, mivel burkolt alapszabály-módosításnak tekinthető, noha az alapszabály módosítására vonatkozó előírásokat annak meghozatala során nem tartották be. A 3/
  3. (XII.18.) számú határozat szintén a fenti rendelkezésekbe ütközik, mivel nem a viziközmű társulat működésébe tartozó költségekre vonatkozott a kivetés. Érdekeltségi egységenként ugyanis nem lehet kiskertek lejegyzése, más közműépítő közösség felé fennálló megtérítési kötelezettség költségei, továbbá útlejegyzés finanszírozására befizetési kötelezettséget megállapítani. Az alperes a
  4. december 18-án megtartott közgyűlésen anélkül módosította az érdekeltségi egységre jutó fizetési kötelezettségét a tagoknak, hogy az alapszabályt módosította volna. Nem történt továbbá jogorvoslati kioktatás a felperes előadása szerint a 3/
  5. (XII.18.) számú VK határozat esetén. Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Alperes arra hivatkozott, hogy nem tiltja a jogszabály a két szervezet együttes közgyűlésének megtartását és nem zárja ki a közös határozat hozatalát sem akkor, amikor a két társulatnak ugyanaz a célja, a vezetőssége és az alapszabálya is hasonló. Hivatkozott arra, hogy a 2/
  6. (XII.18.) számú határozat kivitelezési költséget állapít meg, és ez nem jelenti az alapszabály módosítását. A 3/
  7. (XII.18.) számú határozat pedig nem érdekeltségi egységet módosít, hanem határozott keretösszegen belül az érdekeltségi egységre jutó hozzájáruláson belüli 300.000,-Ft kivetését rendeli el. A kivetés pedig nem jár alapszabály-módosítással. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kivetésről külön levélben tájékoztatták a tagokat, jogorvoslati záradékkal ellátva. Egyebekben pedig a jogszabály nem zárja ki, hogy a viziközmű társulat más közmű létrehozási feladatokat is ellásson. -.-.A Győri Ítélőtábla
  8. december
  9. napján Pf.I.20.106/2008/
  10. szám alatt hozott végzésével hatályon kívül helyezte a Vas Megyei Bíróság
  11. február
  12. napján hozott, és felperes keresetét elutasító ítéletét, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Rámutatott, hogy elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a határozat meghozatalára szabályszerűen került-e sor. A társulat és az építő közösség tagjai szavazati arányának külön-külön történő feltűntetése kizárólag akkor mellőzhető, ha a két tagság teljes mértékben azonos. Amennyiben a tagság nem esik egybe és a közgyűlési jegyzőkönyv nem bontja meg a két szervezet tagjainak külön-külön történt szavazati arányát, úgy nem állapítható meg, hogy a határozatot, - mely lehet közös határozat is -, az alperesi társulat többsége elfogadta-e, azaz szabályszerűen történt-e a határozat meghozatala. Mivel a per adataiból nem állapítható meg, hogy a két szervezet tagsága teljes egészében egybeesik, ezért a megismételt eljárásban a
  13. december
  14. napján tartott közgyűlés jelenléti íveinek és a korabeli tagnyilvántartások becsatolásával vizsgálni kell a két szervezet közötti tagazonosságot. A megismételt eljárásban a felek nyilatkozataikat fenntartották. Alperes kiemelte, hogy a támadott határozatokkal szemben a felperes által a későbbiekben felhozott érveket és hivatkozásokat a bíróság az ítélet meghozatalakor nem veheti figyelembe. -.-.Az elsőfokú bíróság támadott ítéletében az alperes közgyűlésének 1/
  15. (XII.18.), 2/
  16. (XII.18.), 4/
  17. (XII.18.), 5/
  18. (XII.18.), 6/
  19. (XII.18.) számú határozatait hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 91.700,-Ft összegű perköltséget. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy felperes a határozatok kézbesítésének szabályszerűségét, alperes pedig a keresetlevél határidőben való érkezését nem vitatta, így az elsőfokú bíróság a Pp.
  20. §.
(1)bekezdés h.) pontjában írt perakadály hiányában a kereseti kérelmet érdemben bírálta el. Utalt azonban a bíróság arra, hogy a jogvesztő perindítási határidő elteltét követően nincs lehetőség új indokokra, okokra hivatkozni és a később előterjesztett érveket a bíróságnak érdemben vizsgálnia nem kell. (Legfelsőbb Bíróság Pfv.X.22.306/2003/4., Pfv.V.20.979/2004/4. számú ítéletei) A vízgazdálkodási társulat szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti kereset benyújtására előírt határidő jogvesztő jellegét a Vgtv. 43. §.
(2)bekezdése mondja ki. A fenti rendelkezés pedig mind a 43. §.
(1)bekezdésében írt tagsági jogviszonnyal kapcsolatosan hozott, mind pedig a 41. §.
(3)bekezdésében kiemelt érdekeltségi hozzájárulást megállapító határozatok felülvizsgálatára irányadó. Mivel a felperes az általa kifogásolt határozatokat tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyveket a keresetlevelének mellékleteként csatolta, így azok tartalma bizonyosan ismert volt előtte ezen időpontban. Így az elsőfokú bíróság a sérelmezett határozatokat csak a keresetlevélben és a
  1. április 16.napján tartott első tárgyaláson előadott felperesi hivatkozások alapján vizsgálhatta felül. Az elsőfokú bíróság abban foglalt állást - tekintettel a másodfokú bíróság iránymutatására is -, hogy a két szervezet közt a tagazonosság fennállt-e és a közgyűlésen megjelent tagok szavazati jogukat gyakorolhatták-e. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint alperes a megismételt eljárásban becsatolt okiratokkal sem tudta igazolni a két szervezet közötti tagazonosságot. Mivel az együttesen tartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv a közösen hozott határozatok esetében külön-külön nem tűntette fel az egyes szervezetek tagjainak szavazati arányát, így az nem felelt meg a rendelet
  2. §.
(1)bekezdés c.) pontjában és 7. §.
(5)bekezdésében írt követelményeknek. A határozathozatal rendjének szabályszerűsége nem volt megállapítható, így a közösen hozott határozatok a rendelet 12. §.
(1)bekezdés a.) pontjába, továbbá az alapszabálynak azonos tartalmú rendelkezést megállapító
  1. pontjába, továbbá az egyes közgyűlési határozatok meghozatalához szükséges szavazati arányt előíró
  2. pontjába ütköznek. A 3/
  3. (XII.18.) számú határozat esetében a fenti, vagyis a határozathozatal rendjét érintő alaki kifogások nem voltak megalapozottak, ugyanis a határozatot az alperesi társulat közgyűlése külön, a jegyzőkönyvben feltűntetett szavazati többséggel fogadta el. A jogvesztő keresetindítási határidő letelte után a felperes által előadott indokok alapján pedig a határozat tartalmi jellegű felülvizsgálatára a fentiek szerint már nem volt lehetőség. A perköltség tekintetében az elsőfokú bíróság a Pp.
  4. §.
(1)bekezdése alapján, 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §.
(1)bekezdés b.) pontja, 3. §.
(2)bekezdés a.) pontja és
(4)bekezdésre tekintettel az alperest a pervesztessége arányában kötelezte a felperes részéről felmerült perköltségnek (21.000,-Ft kereseti illeték, 24.000,-Ft fellebbezési illeték, másodfokú bíróság által megállapított 34.000,-Ft fellebbezési költség és a felperes által felszámított 13.072,-Ft készkiadás, továbbá 50.000,-Ft ügyvédi munkadíj) együttes összege arányos részének a felperes javára történő megfizetésére. -.-.Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel. Ebben a Pp. 253. §.
(2)bekezdés második fordulata alapján kérte,hogy a másodfokú bíróság a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperes 3/
  1. (XII.18.) számú VK határozatát is helyezze hatályon kívül, valamint kötelezze az alperest perköltség viselésére. Indoklásában rámutatott, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a 3/
  2. (XII.18.) számú határozat esetében a közgyűlés összehívásának és megtartásának szabályszerűségét nem vizsgálta, noha a felperes határidőben előterjesztett keresetében az alperesi közgyűlés összehívását és megtartását kifogásolta, állítva annak jogszabálysértő voltát. Valamennyi határozatnak ez okból történő felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését is kérte. Ismételten hivatkozott arra a felperes, hogy az alapszabály II/
  3. pontjában írt jogai gyakorlásában korlátozta az alperes azzal, hogy együttes ülést hívott össze. Rámutatott arra, hogy felperesi képviselő csak a felperes személyére vonatkozó közgyűlésre történő meghívás szabályszerűségéről nyilatkozott. Nyilatkozata általános értelemben, minden tag szabályszerű meghívására vonatkozóan nem elfogadható. Az elsőfokon eljárt bíróságnak a közgyűlés összehívásának szabálytalansága miatt is hatályon kívül kellett volna helyeznie a 3/
  4. (XII.18.) számú VK határozatot. Alperes a megismételt eljárásban sem igazolta az építőközösség tagságát hitelt érdemlő taglista csatolásával, nem csatolta az alperesi szervezet hiteles taglistáját sem. A megismételt eljárásban derült fény arra is, hogy az alperes által készített házi nyilvántartáshoz képest is közel 40 fő meghívásának az elmaradásáról nem tudott számot adni. A felperes
  5. december 11-én érkezett beadványában fellebbezését az alábbiakkal egészítette ki: Felperes a megismételt eljárásban is fenntartotta az alapeljárás során tett azon nyilatkozatait, hogy a
  6. évi LVII. törvény Vgtv.
  7. §.
(1)bekezdés és 160/
  1. (XII.26.) Kormányrendelet
  2. §.
(1)bekezdés a.) pontjában, valamint az alperesi alapszabály
  1. pontjába ütközik a 3/
  2. (XII.18.) VK számú határozat, mivel a 300.000,-Ft összegű érdekeltségi hozzájárulás tagonkénti megfizetését írja elő a viziközmű társulat feladatkörében nem tartozó költségek vonatkozásában. Hivatkozott arra a felperes, hogy téves az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy a jogvesztő keresetindítási határidő letelte után terjesztette elő felperes a 3/
  3. (XII.18.) számú határozat elleni, annak érvénytelenségére vonatkozó jogi érveit. A Vgtv.
  4. §.
(3)bekezdése hozzájárulást megállapító határozat felülvizsgálatáról, míg a Vgtv. 43. §.
(1)bekezdése tagsági jogviszonnyal kapcsolatosan hozott jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozat felülvizsgálatáról szól. Ugyanezen törvényhely
(2)bekezdése nyilvánvalóan rendszertani elhelyezése alapján is kizárólag az
(1)bekezdésben írt határozattípus megtámadására ír elő jogvesztést. A Vgtv. 41. §.
(3)bekezdésében jelzett határozattípusra, mivel ott a törvény kifejezetten jogvesztés kikötését nem tartalmazza nem vonatkozhat. A fellebbezés megalapozott. Az ítélőtábla - az elsőfokú határozatot a fellebbezés és az ellenkérelem korlátai között felülvizsgálva - megállapította, hogy a megyei bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, helyes tényállást állapított meg, a levont jogi következtetései azonban nem helytállóak. A felperesi álláspont szerint a 3/
  1. (XII.18.) számú VK határozat azért jogszabálysértő, mivel nem a viziközmű társulat feladatkörébe tartozó költségek fedezetére írja elő a 300.000,-Ft összegű érdekeltségi hozzájárulás tagonkénti megfizetését. Az elsőfokú bíróság a fenti határozat érdemi, tartalmi felülvizsgálatára azért nem látott lehetőséget, mivel a határozat érvénytelenségének indokait a felperes a Vgt.
  2. §.
(3)bekezdésében írt keresetindítási határidő eltelte után adta elő. Ezzel szemben a felperes már
  1. március
  2. napján érkezett keresetlevelében sérelmezi azt, hogy a viziközmű társulat és az építőközösség közös közgyűlésének tartásával és a közös határozathozatallal az alperes „legfőbb célja az, hogy elkülöníthető és szervezetenként külön jelentkező költségek összemosásra kerüljenek, az elszámolhatóságot és a számonkérést megnehezítse…". Az idézett felperesi kifogás tartalmilag azonos a felperes később kifejtett azon álláspontjával, miszerint a 3/
  3. (XII.18.) VK határozat sérti az
  4. évi LVII. törvény (Vgtv.)
  5. §.
(1)bekezdésében írtakat és a 160/
  1. (XII.26.) Kormányrendelet
  2. §.
(1)bekezdését. A vízgazdálkodásról szóló
  1. évi LVII. törvény (Vgtv.)
  2. §.
(1)bekezdés a.) pontja értelmében a társulat közfeladatként, viziközmű társulat esetén - a település az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló - vízi létesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. Figyelemmel arra, hogy a 3/
  1. (XII.18.) VK határozat az érdekeltségi egységenként megfizetendő 300.000,-Ft teljesítését a kiskertek lejegyzése, a "'B" féle közműépítő közösség felé eső megtérítési kötelezettség költségei, továbbá az útlejegyzés finanszírozására írja elő, a befizetési kötelezettség nem a viziközmű társulat feladataként előírtak teljesítésére szolgál, ezért sérti a Vgtv.
  2. §.
(1)bekezdését. A fentieket támasztja alá az "A" Közösség és az Alperes Társulat
  1. december
  2. napján együttesen megtartott közgyűléséről készült jegyzőkönyv
  3. és
  4. pontjában foglaltak összevetése is. A 2/
  5. (XII.18.) számú KK és VK együttes határozat értelmében a közművesítési munkák a kivitelezési költségét összesen 2.370.200.000,-Ft-ban fogadja el. A jegyzőkönyv szövegéből kiolvasható, hogy a 3/
  6. (XII.18.) számú VK határozatban előírt 300.000,-Ft befizetése - a kivetett és tagok által befizetett összegek, továbbá banki hitel mellett, a 2/
  7. (XII.18.) VK KK határozatban meghatározott közművesítési munkák kivitelezési költségéhez szükséges ("F" és "C" nyilatkozata
  8. december 18-i közgy. jkv.
  9. oldal). A fentiekből következően tehát az állapítható meg, hogy a 3/
  10. (XII.18.) számú VK határozattal kiszabott 300.000,-Ft befizetése nem a viziközmű társulatnak a Vgtv.
  11. §.
(1)bekezdésében meghatározott céljait, hanem a közműépítő közösség által vállalt feladatokat finanszírozza. Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontját, miszerint a viziközmű társulat és a közműépítő közösség közgyűlésének együttes megtartása a 3/2006. (XII.18.) számú VK határozat érvénytelenségét a 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet 6. §.
(1)bekezdés c.) pontja, 7. §.
(5)bekezdés és 12. §.
(1)bekezdés a.) pontjába ütköző okokból nem eredményezi, mivel ezt a határozatot az alperesi társulat közgyűlése külön, a jegyzőkönyvben feltűntetett szavazati többséggel hozta. A
  1. december 18-án megtartott közgyűlés összehívásának szabálytalanságát pedig a felperes a keresetlevélben - a tagazonosság hiányában, külön jelenléti ív nélküli közös megtartás tényén kívül - egyéb indokkal nem támasztotta alá. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  2. §.
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes kereseti kérelmének teljes egészében helyt adott. A fellebbezés eredményre vezetett, így az ítélőtábla a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte az első- és másodfokú perköltség viselésére, figyelemmel a hatályon kívül helyezés felmerült költségekre is. Az ügyvédi munkadíj összegének megállapítására a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet alapján került sor. Győr,
  2. december hó
  3. napján Dr. Zámbó Tamás sk. Dr.Menyhárdné dr.Sarmon Hedvig sk. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr.Maurer Ádám sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.