← Magyarország

Bhar.203/2010/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 5.Bhar.203/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, a
  2. év december hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ÍTÉLETET: A lopás vétsége és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 23.Bf.X.5867/2010/
  4. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott köteles a harmadfokú eljárás során felmerült 3.000 (háromezer) forint bűnügyi költséget megfizetni az állam javára. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  5. november
  6. napján kihirdetett 20.B.IX.38.749/2008/
  7. számú ítéletével a vádlottat lopás vétsége (Btk.316.§.

(1)
(2)bekezdés I. fordulata) és 3 rb. közokirattal visszaélés vétsége (Btk.277.§.
(1)bekezdése) miatt - halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt 10 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjel kiadásáról és kötelezte a vádlottat 45.405 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a 2010. április 7. napján kihirdetett 23.Bf.X.5867/2010/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A vádlottat az ellene 3 rb. a Btk.277.§.
(1)bekezdésébe ütköző - helyesen - okirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A vádlott börtönbüntetését 5 hónapra enyhítette. A büntetés halmazati jellegére utalást mellőzte. Kötelezte a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a magánfélnek, kártérítés címén 45.000 Ft-ot, valamint az APEH illetékes regionális igazgatóságának felhívására 7.000 Ft eljárási illetéket. Rögzítette, hogy a vádlott személyi igazolványának száma XY. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült 4.150 Ft bűnügyi költség viselésére a vádlottat kötelezte. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.440/2010/
  1. számú átiratában, és képviselője a harmadfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartva járt el, a tényállás elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte. A vádlott védekezését elvetve a tényállást a bizonyítékok mérlegelésével állapította meg. Indokolási kötelezettségének is eleget tett a legszükségesebb körben. A vagyon elleni cselekménnyel kapcsolatban okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, ugyanakkor a közbizalom elleni cselekménynél nem volt figyelemmel az ítélet meghozatala idején már ismert 1/
  2. Büntető jogegységi határozat iránymutatására, valamint a hasonló álláspontot tükröző eseti döntésre (BH.2008.292.) A másodfokú bíróság is megtartotta a perrendi szabályokat. Az ítéleti tényállást a rendelkezésre álló adatok alapján a vádlott előéleti adataira vonatkozóan pontosította, illetőleg rögzítette, hogy a sértett a polgári jogi igényét még
  3. október
  4. napján előterjesztette. A tényállás így teljes mértékben megalapozottá vált. A másodfokú bíróság a mérlegelést alapvetően helyesnek tartva az elsőfokú bíróság indokolását is a szükséges mértékben kiegészítette. Tekintettel arra, hogy semmilyen adat nem állt rendelkezésre az eltulajdonított okiratok sorsát illetően, s hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a vádlott terhére értékelni nem lehet, ezért a már hivatkozott iránymutatásra is figyelemmel megalapozottan került sor a 3 rb. okirattal visszaélés vádja alóli felmentésre. A másodfokú bíróság méltányosan járt el, amikor az igen sokszor büntetett vádlott főbüntetését felére csökkentette. Nevezett felmentésére, a büntetés további enyhítésére az adott bűnösségi körülmények mellett nem látott indokot. A védő a harmadfokú nyilvános ülésen a fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint a kamerafelvételek nem bizonyítják egyértelműen, hogy a cselekményt a vádlott követte el. Indítványozta a vádlott felmentését. A fellebbezések nem alaposak. A felmentésre irányuló vádlotti és védői fellebbezések folytán az ítélőtábla a Be.387.§.
(1)bekezdése alapján a másodfokú határozatot, az azt megelőző első- és másodfokú eljárást teljes terjedelmében felülvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat túlnyomórészt betartotta. Helyesen járt el, amikor a vádlott szakértő kirendelésére irányuló indítványát - mely arra vonatkozott, hogy a felvételen sísapka vagy baseballsapka van-e - elutasította. A rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok mellett ennek nincs jelentősége. Ez a kérdés egyébként sem igényel szakértői bizonyítást. Ugyanakkor relatív eljárási szabálysértést követett el, amikor a bizonyítási indítvány elutasítását az ítéletében nem indokolta. A Be.285.§.
(3)bekezdése értelmében a bizonyítási indítvány elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni. Ennek megfelelően a Be.258.§.
(3)bekezdés e/ pontja az ítélet indokolását illetően előírja, hogy annak tartalmaznia kell az indítványok elutasításának indokolását is. Akkor is eljárási szabályt sértett, amikor a rendelkezésre álló okiratokat a Be.301.§.
(3)bekezdésének felhívása nélkül felolvasás helyett ismertetéssel tette a tárgyalás anyagává. A fenti relatív eljárási szabálysértések nem voltak lényeges hatással az eljárás lefolytatására, így a Be.375.§.
(1)bekezdése alapján nem eredményezhették az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. A másodfokú bíróság mindenben megtartotta az eljárási szabályokat. Az elsőfokú bíróság a vád tárgyává tett bűncselekmény elbírálása szempontjából releváns bizonyítékokat feltárta, azokat egyénként és összességükben is értékelte, mérlegelte, tényből tényre is helyesen következtetett. A másodfokú bíróság törvényesen egészítette ki a tényállást a vádlott előéletére vonatkozó adatokkal, azonban az iratok tartalma alapján a tényállás további kiegészítésre szorul a Be.388.§.
(2)bekezdése szerint. - Az elsőfokú ítélet
  1. oldal
  2. bekezdését a vádlott személyi körülményei körében azzal egészíti ki, hogy a vádlott alkalmi munkásként napi 4.000 ft jövedelemmel rendelkezik (
  3. sorsz. tjkv.). - Az ítélet
  4. oldalát a
  5. szám alatti elítélésnél azzal egészíti ki, hogy a vádlott ezt a büntetését
  6. december
  7. napján kezdte tölteni, és azt - a későbbi összbüntetésekre tekintettel -
  8. február
  9. napján töltötte le. Erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert ez alapozza meg a másodfokú bíróság ítélete
  10. oldal
  11. bekezdésében szereplő azt a megállapítást, mely szerint a vádlott a jelen ügyben elbírált cselekményét a korábbi jogerős szabadságvesztésre ítélése után, de a végrehajtás befejezése előtt követte el. - A
  12. oldalt a
  13. sorszám alatt feltüntetett elítélést követően kiegészíti azzal is, hogy a Budapesti XX.-XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a
  14. július
  15. napján jogerőre emelkedett ítéletével a 2., 4., 6., 7.,
  16. és 13 pontok alatti elítéléseket összbüntetésbe foglalta és annak tartamát 2 év 6 hónap 7 nap fegyházban állapította meg. Kimondta azt is, hogy az elítélt többszörös visszaeső. - A
  17. oldal
  18. bekezdésében rögzített történeti tényállást azzal pontosítja, hogy a vádlott 13 óra 45 perc 45 másodperckor lépett be az üzletbe, 13 óra 48 perc 30 másodperckor távozott. A sértett táskáját 13 óra 47 perc 45 másodperc és 13 óra 48 perc 05 másodperc közötti időben vette magához. Ezek a megállapítások az elsőfokú ítélet indokolásában szerepelnek (
  19. oldal
  20. bekezdés), de a tényállásban lett volna a helyük. - A
  21. oldal
  22. bekezdését azzal pontosítja, hogy az elvett tárgyak között napszemüveg helyett szemüveget jelöl meg. Az így kiegészített tényállás már minden szempontból megalapozott, hibamentes, a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul. A felmentést célzó fellebbezések a bizonyítékok mérlegelését támadják, a vádlott védekezés elfogadtatását célozzák, ami a harmadfokú eljárásban sem vezethet eredményre. Az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének is eleget tett a szükséges mértékben. Számot adott arról, hogy mely bizonyítékot miért fogadott el, és melyiket miért nem tartott elfogadhatónak. Törvényesen tulajdonított kiemelt jelentőséget az üzletben elhelyezett kamerák felvételének, és ezen túlmenően tanú1, tanú
  23. és tanú
  24. tanúk vallomásának. A felvételeken a lopási cselekmény elkövetése végig nyomon követhető. tanú
  25. és tanú
  26. vallomása szerint a vádlott első kihallgatása kezdetén úgy nyilatkozott, hogy a felvételeken ő látható, míg a tanú
  27. előadása szerint a vádlott tartózkodott ebben az időpontban az üzletben, intett a kezével, amikor távozott. Ez utóbbi sajátos mozdulatot pedig a felvételek visszaigazolják. Tanú
  28. volt az, akihez a sértett rögtön a lopás észlelése után odament, visszanézték a kamerafelvételeket is, amin látszott az elkövetés. Ez alapján kapcsolta a tanú lopás elkövetését a vádlott személyéhez. Ugyancsak ő volt az is, aki kb. 2 hét múlva felismerte az üzletbe visszatérő vádlottat, és jelzett a közelben lévő rendőrjárőrnek. A fenti bizonyítékok a harmadfokú bíróság álláspontja szerint is olyan zárt logikai láncot alkotnak, ami teljes mértékben kizárja a másként történés lehetőségét, így a cselekményt a harmadfokú bíróság is kétséget kizáróan bizonyítottnak látta. Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, megalapozott tényállás mellett a vádlott felmentésére nem kerülhetett sor. Törvényes a vagyon ellen cselekmény minősítése is. A közbizalom elleni bűncselekményekkel kapcsolatban - hivatkozva az 1/
  29. BJE határozatban foglaltakra - törvényesen döntött a másodfokú bíróság, amikor a vádlottat felmentette a 3 rb. okirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól. A súlyosító körülmények megjelölése majdnem hiánytalan. Enyhítő körülményt a harmadfokú bíróság sem észlelt. Súlyosító körülményként kell továbbá azt is értékelni, hogy a vádlott 6 büntetőeljárás (6., 7., 10., 11., 13.,
  30. sorszám alatt az előéletében megjelöltek) hatálya alatt követte el jelen cselekményét. Ilyen bűnösségi körülmények mellett pedig a másodfokú bíróság által megállapított 5 hónapi szabadságvesztés inkább enyhe, mit eltúlzottan súlyos. A közügyektől eltiltás tartama a kiszabott szabadságvesztéshez igazodik, mértéke törvényes. Az így kiszabott szabadságvesztés és a mellette alkalmazott közügyektől eltiltás szükséges ahhoz, hogy a vádlottal szemben a büntetési célt, az egyéni és általános megelőzés követelményét elérje, és érvényre juttassa. A harmadfokú bíróság a büntetés enyhítésére sem látott törvényes lehetőséget. A másodfokú bíróság az ítélete
  31. oldal
  32. bekezdésében rögzítette, hogy a vádlott a jelen cselekményét a korábbi jogerős szabadságvesztésre ítélése után, de a végrehajtás befejezése előtt követte el. Ebből azonban nem vonta le a megfelelő jogi következtetést, mert elmulasztotta megállapítani, hogy a vádlott a Btk.47.§.
(4)bekezdés a/ pontja értelmében kizárt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, így ezt a rendelkezést a harmadfokú bíróságnak kellett pótolnia. Az első-és másodfokú bíróság a járulékos kérdésekben is törvényes döntéseket hozott. Nem tévedett a másodfokú bíróság akkor sem, amikor a magánfél polgári jogi igényét érdemben elbírálta. Az ezzel kapcsolatos jogi indokolása is mindenben helytálló. A fentiek alapján a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be.398.§.
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint részben megváltoztatta, míg az egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.397.§. alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére a Be.385.§. alapján alkalmazott Be.381.§.
(1)bekezdése, és a Be.338.§.
(1)bekezdése alapján a vádlottat kötelezte. Budapest, a
  1. év december hó
  2. napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. Dr.Magócsi István sk. a tanács elnöke előadó bíró Zólyominé Dr.Törő Erzsébet sk. bíró A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 23.Bf.X.5867/2010/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 5.Bhar.203/2010/
  4. számú ítéletében írt változtatással
  5. év december hó
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. ,
  7. év december hó
  8. napján Máziné Dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Moncz Tímea tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.