Gfv.X.30.321/2010/3.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Dr.Törös & Dr.Fülöp Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... felperesnek a Bak Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt a Békés Megyei Bíróságon 3.G.40.044/
- számon indult és a Szegedi Ítélőtábla
- május 17-én kelt Gf.III.30.035/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Ítélőtábla Gf.III.30.035/2010/
- számú ítéletét fenntartja. a Szegedi hatályában Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: Az
- október 20-án kelt társasági szerződéssel létrehozott alperesi korlátolt felelősségű társaságot
- május 18-án jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe. A cégnyilvántartás adatai szerint, tagjai:
- október 20-a óta a „H. Korlátolt Felelősségű Társaság,
- június 2-a óta, a felperesi korlátolt felelősségű társaság, valamint a P. Korlátolt Felelősségű Társaság,
- július 25-e óta, a társaság irányítását biztosító többségi befolyás mellett, a G. Részvénytársaság.
- augusztus 9-én a „H. Korlátolt Felelősségű Társaság a 6.600.000 Ft névértékű üzletrészét 12.000.000 Ft-ért értékesíteni kívánta. A
- szeptember 21-én tartott taggyűlésen határozat született arról, hogy az alperes az üzletrészre vonatkozó elővásárlási jogával élni kíván. Az ezt követően, több mint egy év elteltével,
- október 26-án tartott taggyűlésen hozott 7/
- (X.26.) számú taggyűlési határozat szerint: „a társaság taggyűlése úgy határozott, hogy amint a társaság a H. Kft. üzletrészén szerzett tulajdonjogát a cégnyilvántartásban át tudja vezettetni, intézkedni kell a megszerzett üzletrész bevonásának Gt. szerinti meghirdetéséről és az üzletrész bevonásáról." A cégnyilvántartásba az alperes utóbb bejegyzést nem nyert. saját üzletrészének megszerzése A
- május 12-én tartott taggyűlésen hozott 3/
- (V.12.) számú taggyűlési határozat arról rendelkezik, hogy a társaság taggyűlése a H. Kft-től vásárolt üzletrész bevonásáról szóló határozatot visszavonja, az üzletrészt nem kívánja bevonni. A 4/
- (V.12.) számú taggyűlési határozat szerint a társaság E. L. ügyvezető részére értékesíti a H. Kft-től szerzett 6.600.000 Ft névértékű üzletrészt névértéken,
- december 31-i fizetési határidővel. A társaság az elővásárlási jog gyakorlására E. L-t jelöli ki. Az említett taggyűlés jegyzőkönyve tartalmazza azt is, hogy a felperest, valamint a P. Korlátolt Felelősségű Társaságot nyilatkozattételre kell felhívni, mivel az üzletrészre vonatkozó elővásárlási joguk a kijelölt személy elővásárlási jogát megelőzi. A jegyzőkönyv szerint a társaság harmadik tagja, a G. Zrt. az elővásárlási jogával nem kíván élni. A felperes a
- június 15-én benyújtott keresetében a
- május 12-én tartott taggyűlésen hozott 3/
- (V.12.). számú és a 4/
- (V.12.) számú határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy az általa támadott határozatok a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban:
- évi Gt.)
- §
(5)bekezdését, illetve 137. §
(4)bekezdését sértik. Állította, hogy a perbeli üzletrész bevonásáról szóló taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére nem volt mód, a bevonás miatt az alperes, annak kívülálló részére történő értékesítéséről - rendelkezési jogának hiányában - határozatot nem hozhatott. A cégnyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is - amint azt a 2008-ban elfogadott éves beszámoló is tükrözi - az üzletrész bevonása, a törzstőke leszállítása ténylegesen megtörtént. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Védekezése szerint a törzstőke bevonásáról szóló taggyűlési határozat nem került végrehajtásra, ezért azt utóbb a taggyűlés visszavonhatta. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, kötelezve az alperest a perköltség megfizetésére. Jogi álláspontja az volt, hogy arra vonatkozó jogszabályi tilalom hiányában nem volt akadálya annak, hogy az alperes a korábban hozott taggyűlési határozatát visszavonja. Rámutatott azonban arra, hogy az alperes a társaság által hozott határozatok alapján bekövetkezett adatváltozások cégbírósághoz történő bejelentését elmulasztotta. E jogellenes magatartása folytán került abba a helyzetbe, hogy a keresettel támadott határozatokat meghozza. Saját felróható magatartására azonban előnyök szerzése végett a Ptk. 4. §
(4)bekezdése értelmében nem hivatkozhat. A 2006. évi Gt. 26. §
(1)bekezdésében, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Ctv.) 34. §
(1)bekezdésében, 50. §
(1)bekezdésében, írt jogszabályi előírások megsértése miatt, a támadott taggyűlési határozatokat jogszabálysértőnek kell tekinteni. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában elsődlegesen azt rögzítette, hogy a perbeli jogvita eldöntésére a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (a továbbiakban:
- évi Gt.) szabályai az irányadók. A társasági szerződés és a cégnyilvántartás adatai alapján ugyanis azt állapította meg, hogy a sérelmezett határozatok meghozatalakor az alperes még nem tért át a
- évi Gt. szabályainak alkalmazására, társasági szerződését az új szabályok szerint nem módosította. A másodfokú bíróság megállapította azt is, hogy az
- évi Gt.
- §
(3)bekezdésében foglaltakra, illetve arra tekintettel, hogy az alperes társasági szerződése az üzletrész bevonásáról rendelkezéseket nem tartalmaz, a perbeli üzletrész bevonására nem kerülhetett sor. A keresettel támadott határozatok meghozatalával a jogellenes taggyűlési határozaton alapuló, jogszabálysértő helyzet kiküszöbölésére került sor. Az alperes a saját üzletrészének megvásárlásától számított egy éven belüli, az 1997. évi Gt. 143. §
(3)bekezdésében előírt kötelezettségének tett eleget, amikor a korábban jogszabálysértően elrendelt bevonás helyett, a saját üzletrész elidegenítéséről hozott határozatot. A felperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett, az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Beadványának tartalma szerint arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az 1997. évi Gt. 47. §
(3)bekezdését sérti. A társasági határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével ugyanis, annak jogellenességére hivatkozni nem lehet. Az abban foglaltak a bíróságot is kötik. Vitatta, hogy a perbeli üzletrész bevonásáról szóló határozat meghozatalakor a társaság az
- évi Gt. hatálya alatt működött. Előadta: a gazdasági társaságokról szóló
- évi VI. törvény (a továbbiakban:
- évi Gt.)
- §a a társasági szerződés arra vonatkozó kikötése ellenére is, módot adott az üzletrész bevonására. Utalt arra, a másodfokú bíróság által alkalmazandónak tartott
- évi Gt.
- §
(5)bekezdése alapján, a bevonás elrendelésével az üzletrész megszűnik. Az arra vonatkozó határozat visszavonására, törzstőkeemelés nélkül az üzletrész ismételt kialakítására, annak eladására jogszabályi lehetőség nincs. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság a felperes által becsatolt, illetve a másodfokú bíróság által beszerzett cégkivonatok, továbbá a
- július 21-én kelt, egységes szerkezetű társasági szerződés alapján egyetértett azzal az ítélőtáblai állásponttal, hogy a perbeli jogvita elbírálására az
- évi Gt. szabályai alkalmazandók. Az
- évi Gt.
- §
(2)bekezdése ugyanis azt tartalmazza, hogy az
- évi Gt. szabályai szerint létrejött, és a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek a társasági szerződésüket az
- évi Gt. szabályai szerint módosítani. A cégkivonatokból kitűnik, hogy az alperes alapítása, illetve az
- évi Gt.
- június 16-i hatálybalépését követően, a társasági szerződés módosításra került. Az
- évi Gt. szerinti működésre utal a
- július 21-i egységes szerkezetű létesítő okirat is. A Legfelsőbb Bíróság megállapította azt is, hogy arra vonatkozó cégbejegyzés illetve a
- évi Gt-nek a
- évi LXI. törvény
- §
(15)bekezdésével módosított 336. §
(4)bekezdése szerinti bejelentés nélkül, a
- július 1-jét megelőzően hozott perbeli határozatokra a
- július 1-jével hatályba lépett
- évi Gt. szabályai még nem voltak irányadók. A keresetlevél mellékletét képező
- október 26-i taggyűlési jegyzőkönyvből kitűnik az is, hogy a 7/
- (X.26.) számú taggyűlési határozat a perbeli üzletrész tényleges bevonását nem mondta ki. Mindössze egy szándékot tartalmazott: ha a saját üzletrész tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzése megtörténik, az alperes az üzletrész intézkedéseket meg fogja tenni. bevonásával kapcsolatos A Legfelsőbb Bíróság egyetértett azzal az alperesi állásponttal, hogy e határozat alapján az üzletrész bevonásának végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekre nem kerülhetett sor. Súlytalan a felperes azon hivatkozása, hogy az alperes könyvelési adatai ténylegesen e körülményre utalnak. A saját üzletrész bevonását, illetve a törzstőke leszállítását igazoló adatokat tartalmaznak. Önmagában az a körülmény, hogy a mérleg jogszabálysértően - azt megalapozó taggyűlési határozat hiányában - került elkészítésre, és e valótlan adatokat tartalmazó mérleget a taggyűlés elfogadta, a felperes üzletrész bevonásának megtörténtére vonatkozó jogi álláspontját nem igazolhatja. A Legfelsőbb Bíróság nem látta ezért jogszabályi akadályát annak, hogy a bevonásra vonatkozó szándékot tartalmazó taggyűlési határozatot utóbb az alperes taggyűlése, a 3/
- (V.12.) számú taggyűlési határozatával hatályon kívül helyezze, és az
- évi Gt.
- §
(3)bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve, nem vitásan egy éven túl, késedelmesen az üzletrész elidegenítéséről rendelkezzen a 4/
- (V.12.) számú határozatával. A Legfelsőbb Bíróság a taggyűlési jegyzőkönyvből megállapította azt is, hogy az alperes e határozat végrehajtását az
- évi Gt.
- §
(2)bekezdésében, a tagokat megillető elővásárlási jog gyakorlásától függően kívánja végrehajtani. E határozat tehát az említett jogszabályt sem sérti. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokok alapján a felperes által megjelölt jogszabálysértéseket megállapítani nem tudta, a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdés alapján az alperest megillető eljárási költségről rendelkezni nem kellett, mivel az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, a felülvizsgálati eljárás során igazoltan költségei nem merültek fel. Budapest, 2011. január 28. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. előadó bíró, Dr.Csőke Andrea sk. bíró