A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- január
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s: A jelentési kötelezettség megszegésének vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- május
- napján kihirdetett Kb.I.110/2008/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- május
- napján kihirdetett KB.I.110/2008/
- számú ítéletével a vádlottat az ellene jelentési kötelezettség megszegésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú tárgyaláson jelen lévő katonai ügyész fellebbezést jelentett be az ítélettel szemben, megalapozatlanság miatt, a vádlott bűnössége megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása érdekében. Fellebbezésének írásbeli indokolásában a fellebbezés irányát megváltoztatta és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a felmentő rendelkezés indokát helyesbítse, mivel az első fokú ítélet bizonyítottság hiányában, és büntethetőséget kizáró okra hivatkozással is felmentette a vádlottat az ellene emelt vád alól. Álláspontja szerint e kettős hivatkozás az anyagi jogszabályok helytelen alkalmazásán alapszik, és a felmentő rendelkezés alapjául kizárólagosan a bizonyítékok bírói mérlegelése vehető számításba. A vádlott és védője az első fokú ítéletet tudomásul vették. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.119/
- számú átiratában a katonai ügyész fellebbezését fenntartotta és indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet változtassa meg és a határozat indokolásában írt felmentési jogcímek köréből a Btk.27.§
(1)bekezdésében meghatározott tévedésre hivatkozást mellőzze. A másodfokú nyilvános ülésen a Katonai Fellebbviteli Ügyészség jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és helyes történeti tényállást állapított meg. Nem vitatta az ítélet felmentő rendelkezését sem, csupán annak jogcímét kifogásolta. Ezért az ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezése csak az ítélet indokolása ellen irányult. Jogi álláspontja szerint amennyiben nem lehet a tényállást bizonyítani, téves a tévedésre, mint büntethetőséget kizáró okra hivatkozás, mivel ez nem felel meg a dogmatika szabályainak. Ezért indítványozta a felmentés jogcímei közül a tévedésre hivatkozás mellőzését. A vádlott védője az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta az ítélet indokolása szerint. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a vádlott - aki megfelelő katonai kiképzésben nem részesült - ténybeli tévedésben volt, amikor nem katonai, hanem polgári feletteséhez fordult, miután alárendeltjétől értesült bűncselekmény lehetséges elkövetéséről. Alappal merült fel benne, hogy kötelességének eleget tesz, amikor ahhoz a vezetőhöz fordul, akinek alárendeltségében dolgozott. Ezért álláspontja szerint helyes az ítéletben a tévedésre, mint büntethetőséget kizáró okra való utalás. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§
(1)bekezdésébe alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával járt el, a releváns bizonyítékokat számba vette, és azok mérlegelésével állapította meg a tényállást. Ítéletének tényállásában rögzítette, hogy miután a vádlott alárendeltjétől tudomást szerzett arról, hogy az általa név szerint megjelölt személyek munkaidőben drogot fogyasztottak, a tudomására jutott tényeket közölte közvetlen munkaköri felettesével. Ezt követően ítéletének
- oldalán pedig azt rögzítette, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a vádlott büntetőjogi felelősségre vonását eredményező tényállást megállapítani nem tudott. Ezért - miként azt ítélete
- oldalán rögzíti - a vádlottat bebizonyítottság hiányában, illetve büntethetőséget kizáró okból felmentette. A másodfokú bíróság a következők szerint alaposnak találta az ítélet indokolása ellen bejelentett ügyészi fellebbezést, amely a felmentés jogcímének pontos meghatározására irányult. Az elsőfokú katonai tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozott tényállást állapított meg, az mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, és felülbírálatra alkalmas. A katonai tanács azonban tévedett, amikor a megállapított tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott felmentésének mind bizonyítottság, mind pedig tévedés miatt, tehát büntethetőséget kizáró okból is helye van. A Btk.350.§
(1)bekezdésében írt jelentési kötelezettség megszegésének vétségét az a katona követi el, aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból az a következtetés vonható le, hogy a vádlott megvalósította a katonai vétség törvényi tényállási elemeit. Az alárendeltségébe tartozó közalkalmazottak munkaidőben történő kábítószer fogyasztásának gyanúja olyan fontos szolgálati ügynek tekinthető, amely azonnali jelentési kötelezettséget von maga után. A tényállás szerint a vádlott nem katonai elöljáróját, hanem polgári felettesét tájékoztatta a tudomására jutott tényekről, ezért előírásszerűen nem tett eleget jelentési kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság azonban helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott alappal gondolhatta, hogy az őt terhelő kötelezettségének eleget tesz, mivel katonai kiképzésben nem részesült és a vádbeli időben munkaköri leírással sem rendelkezett. Ezért helyesen mentette őt fel a Btk.27.§
(1)bekezdésében írt büntethetőséget kizáró ok - a ténybeli tévedés - miatt az ellene emelt vád és következményei alól a Be.6.§
(3)bekezdés c/ pontja alapján. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor egyúttal bizonyítékok hiányában is felmentettnek tekintette a vádlottat, hiszen tényállást állapított meg, amely önmagában alkalmas lenne a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására. Téves tehát ítéletének indokolásában a bizonyítékok hiányában történő felmentésre utalás. A másodfokú bíróság ezért e felmentési jogcímet mellőzi és a vádlottat a Btk.27.§
(1)bekezdésére figyelemmel a Be.6.§
(3)bekezdés c/ pontja alapján büntethetőséget kizáró okból - tekinti felmentettnek. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§
(1)és bekezdésén alapszik. Budapest,
- január
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős. Budapest,
- január
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő